18. Arany János Városi Könyvtár (Kisújszállás): A magyar kultúra napja alkalmából az anyanyelvápolók helyi csoportja meghívására tartott előadást a város szülötte, dr. Szathmári István nyelvész professzor. Finnországi élménybeszámolója mellett a finnekről, Finnországról, a finnugor nyelvrokonságról beszélt, s kérdésekre is válaszolt.
20. Csokonai Városi Könyvtár (Karcag): Három város (Karcag, Törökszentmiklós, Túrkeve) általános iskolai csapatai vetélkedtek egymással a könyvtárban. A csapatok számot adtak könyvtárhasználati, történelmi, irodalmi és helytörténeti ismereteikről is.
24. Csokonai Városi Könyvtár (Karcag): A könyvtár nyugdíjas-olvasóköre a honfoglalás 1100. évfordulójáról emlékezett meg.
25. Móricz Zsigmond Könyvtár (Mezőtúr): A mezőgazdaság fejlesztésének kérdéseiről, az agrártámogatási rendszerről tartott előadást Orosz Sándor, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának elnöke.
Február
3. Városi Könyvtár (Törökszentmiklós): A helyi Pro Bibliotheca Alapítvány jótékonysági bált rendezett a művelődési központban. A zenés irodalmi műsor vendége: Hűvösvölgyi Ildikó és ifjú Rátonyi Róbert. Az est folyamán népzenei műsor is lesz, amelyben helybeliek közreműködnek: Pércsi Istvánná Szilaj Etelka, a népművészet ifjú mestere, Erdélyi Klára, Németh Péter, Boda Péter, Bakos Éva, valamint Herczeg Tímea és Busái Norbert, a Budapest Néptáncegyüttes tagjai.
14. Arany János Városi Könyvtár (Kisújszállás): Virágkötészeti bemutatót tartottak a zenei könyvtárban Valentin-nap alkalmából. Az amatőr és profi virágkötők kompozícióit a közönség értékelte.
15. Hild Viktor Városi Könyvtár (Szolnok): Pedagógiai Intézettel közösen szervezett Bod Péter Könyvtárhasználati Verseny megyei fordulóján Szolnokról és a megye településeiről 21 diák jelentkezett, ők mérték össze tudásukat elméleti és gyakorlati feladatokból.
Móricz Zsigmond Városi Könyvtár (Mezőtúr): A Mezőtúr és Környéke Közéletének Fejlesztéséért Alapítvány szervezésében Arnold Mihály, a Vám- és Pénzügyőrség parancsnoka beszél a vámügyi jogszabályok változásáról tartott előadást.
26. Csokonai Városi Könyvtár (Karcag): A bibliotéka adott otthont a Kunhalom Polgári Körnek, melynek elnöke Körmendi Lajos, alelnöke dr. Ötvös László kunmadarasi lelkész, társelnöke dr. Varga Gyöngyi, titkára Dobos István. A civil szervezetet olyan emberek számára hozták létre, akik nem vesznek részt a város közéletében, mert nem akarják egyetlen párt mellett sem elkötelezni magukat. Eddigi összejöveteleiken többek között Györfi Sándor szobrászművész beszélt a kun emlékhelyről, dr. Tóth Albert 4 kunhalmokról, Lynn Finley amerikai vendégtanár hazája civil szervezeteinek működéséről. Ez alkalommal a polgármester volt a vendég, aki arról számolt be, mire számíthatnak a város lakosai 1996-ban. Ökrösné Bartha Júlia muzeológus most megjelent könyvéről is szó volt.
Március
1. Helyőrségi Művelődési Ház (Szolnok): Földanya, áldj meg! címmel dr. Kardos Józsefné Benke Irén könyvtáros adott elő verseiből és prózáiból. A szerzői esten a költővel Lengyel Boldizsár újságíró beszélgetett. Közreműködött Venczel Anett, a Szolnoki Városi Televízió munkatársa. Az est támogatója a Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár volt.
2. Városi Könyvtár (Túrkeve): Öötödik alkalommal rendezték meg az Arany János vers- és prózamondó versenyt, valamint a költő születésének évfordulójához kapcsolódó rajzpályázatot a Túrkevéért Alapítvány szervezésében. Túri Imre, a kulturális bizottság elnöke a városi könyvtárban nyitotta meg az egész napos programot.
4. Arany János Városi Könyvtár (Kisújszállás): Az anyanyelv hete alkalmából több fordulóból álló pályázatot hirdettek a szervezők középiskolai tanulók részére. Az első feladat egy anyanyelvi feladatlap kitöltése volt, a második fordulóban anyanyelvi őrjárat címmel pályázatot kellett készíteniük a csapatoknak. A pályázat szervezői: az Anyanyelvápolók Szövetsége helyi csoportja, a TIT kisújszállási csoportja és a helyi könyvtár.
8. Községi Könyvtár (Tiszasas): A Cé-Có együttest látták vendégül a sasi könyvtárban.
12. Községi Könyvtár (Tiszasas): Holló Éva helyi könyvtáros közéleti kávéházat rendezett az önkormányzattal közösen.
18-23. Csokonai Városi Könyvtár (Karcag): Könyvtári napokat szervezett a bibliotéka. Céljuk, hogy a rendezvényeken keresztül megismertessék az intézményt a város felnőtt és gyerek olvasóival.
23. Verseghy Könyvtár (Szolnok): A megyei múzeumok igazgatósága és a megyei honismereti egyesület honismereti rendezvényt tartott a bibliotékában. A programban pályázatok értékelése, díjkiosztás, előadás szerepelt.
27. Csokonai Városi Könyvtár (Karcag): A városi könyvtárban rendezték meg a Verseghy nyelvművelő verseny területi döntőjét, melyen hét település 5., 6. és 7., 8. osztályos tanulói vettek részt. A versenyzőknek a megyei könyvtár által összeállított feladatsort kellett megoldaniuk írásban és szóban a zsűri előtt. Az írásos feladatsort a megyei gyermekkönyvtár értékeli, s a pontokhoz hozzáadják a Karcagon, szóbelin szerzett pontokat is, így a versenyben még bárki végezhet az első helyen.
Április
3. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Ezen a napon volt utoljára nyitva addigi megszokott helyén Szolnokon a Megyei Könyvtár.
Új Néplap archívum
9. Csokonai Városi Könyvtár (Karcag): A Kunhalom Polgári Kör tagjai előtt mutatkozott be a Keleti műhely több alkotója. A műhely tagjai: Ökrösné Bartha Júlia, aki oszmán törökből fordít, Vízkeleti Erzsébet, aki az orosz nyelv közvetítésével tadzsik, tatár, kumuk verseket fordít, Szalai István területe a kazak, tatár, kumuk költészet, Körmendi Lajos író pedig mongol, kazak, baskír, kumuk verseket fordít magyarra. A műhely tagjai a kunok rokon népeitől fordítanak már évek óta. Műfordításaik már több publikációban is megjelentek. Mindannyian alkotói voltak az 1988-ban megjelent Szent forrás műfordítói kötetnek. Ugyan nem a keleti népek irodalmát fordítja, de tagja még a műhelynek dr. Varga Gyöngyi, aki a Karcagról szóló műveket fordítja angolra, dr. Farka Dezső, a Barbaricum könyvműhely elnöke, aki német területről fordít, s Hangyási Attila grafikus, akinek tavaly jelent meg hatrészes grafikai sorozata a kun Miatyánkról. Körmendi Lajos egy igazi meglepetéssel is szolgált: kazettáról lejátszotta dr. Mándoky Kongur István nemrég elhunyt turkológus tolmácsolásában a kun Miatyánkot, ezzel is tisztelegve a tudósnak, aki ösztönözte a karcagi műfordítókat is. A jelenlévők ezután a fordítók tolmácsolásában hallgathatták meg a kun nép rokonainak a művészeti alkotásait, s kazak népzenét.
Hild Viktor Városi Könyvtár (Szolnok): Új fiókkönyvtárat alakított ki a Hild Viktor Városi Könyvtár a Városmajor utca 67/a alatt. A fiókkönyvtár 20 éven át a szomszédban, a Városmajor utca 76-ban üzemelt, de ez a megoldás évi 600 ezer forint bérleti díjába került az önkormányzatnak. A volt bölcsőde épületében elhelyezett fiókkönyvtár kedvezőbb feltételeket teremt a városrész könyvbarátainak a kölcsönzésre. A könyvtárban nagyobb forgalomra is számítanak a következő hetekben, mivel a megyei könyvtár átmeneti időre bezárt. Az új létesítményt dr. Lengyel Györgyi, a polgármesteri hivatal főosztályvezetője adta át. A volt bölcsőde épületében kedvezőbb feltételek között fogadták a városrész könyvbarátait.
Hild Könyvtár Fotótára
11. Hild Viktor Városi Könyvtár (Szolnok): A városi költészet napi ünnepi megemlékezést tartottak. Egyben a könyvtár pódiumműsor-pályázatára jelentkező közép- és általános iskolás diákok versenyének is helyet adtak. Ünnepi köszöntőt Lengyel Boldizsár mondott.
Városi Könyvtár (Törökszentmiklós): Dienes Eszter első kötetes helybeli költővel találkozhattak az érdeklődők költészet napja alkalmából.
15. Arany János Könyvtár (Kisújszállás): A könyvtár és az anyanyelvápolók helyi csoportja költészet napi versmondóversenyt hirdetett. A versenyzők először Vad Zsigmond dévaványai költővel találkoztak, aki egykor a helyi Móricz Zsigmond Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskolában érettségizett. A mára már többkötetes alkotót Pintér István, a gimnázium tanára mutatta be, majd Gubuczné Tömör Mária könyvtárigazgató tolmácsolásában hallhattak részleteket a Fénytelen csillag és a Pályám margójára című kötetből. A versmondóverseny zsűrijében is aktívan közreműködött a költő Pintér István és Toldi Attila tanárok segítségével. Vad Zsigmondtól minden résztvevő megkapta a Fénytelen csillag című kötetet.
17. Csokonai Városi Könyvtár (Karcag): A könyvtárban rendezték meg a Kazinczy-verseny második területi fordulóját, melyen Tiszafüred, Karcag, Kisújszállás, Kunmadaras, Kenderes, Kunhegyes iskolásai vettek részt. Külön versenyeztek az 5-6. és a 7-8. osztályosok, összesen húszan.
18. Arany János Városi Könyvtár (Kisújszállás): Az iparostanonc-képzésről tartott előadást a zenei könyvtárban dr. Bana Sándorné, aki 1974-től tanított a helyi ipari iskolában.
Városi Könyvtár (Törökszentmiklós): Vers- és prózamondó versenyt szerveztek Kosztolányi Dezső halálának 60. évfordulója alkalmából középiskolai tanulók és dolgozó fiatalok részére.
21. Községi Könyvtár (Szajol): Csala Zsuzsa és Lórán Lenke adott zenés műsort Nők a nőkről címmel a könyvtárban. Közreműködött Körmendi Péter.
25. Hild Viktor Városi Könyvtár (Szolnok): Magyar nyelv hetének vendége volt dr. Grétsy László
26. A kunszentmártoni József Attila Gimnázium és a 628. számú Veress János Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet jótékonysági estet szervezett a városi könyvtár javára. A műsorban színpadra léptek a két iskola színjátszói, akik egy komédiával és egy vásári vígjátékkal szórakoztatják az érdeklődőket. A rendezvény teljes bevételét a városi könyvtárnak ajánlották fel a rendezők új könyvek vásárlására.
30. Szakszervezeti Könyvtár (Szolnok): A kiselejtezett könyvekből kedvezményes áron könyvvásárt tartottak a könyvtárban.
Május
Hild Viktor Városi Könyvtár (Szolnok): Könyvtáros tyúkok Egyletének megalakulása
17. Móricz Zsigmond Könyvtár (Mezőtúr): Gyönyörködj a természetben! címmel rajzkiállítás nyílt a könyvtárban.
23. Hild Viktor Városi Könyvtár (Szolnok): Gyermeknapot tartottak a bibliotéka előtti téren, ahol sok érdekes program várta a közel ezer résztvevőt. Többek között láthattak táncbemutatókat és bábelőadást, versenyezhettek lisztfújásban és perecevésben, kipróbálhatták a legújabb rendőrmotorokat, valamint egy tűzoltó-rohamkocsit és a légvédelmi tüzér kiképzőezred technikai eszközeit.
24. Városi Könyvtár (Jászberény): Demosztenész Beszédhibások és Segítőik Országos Érdekvédelmi Egyesületének helyi klubja összejövetelét tartotta a városi könyvtárban. A foglalkozás témája a beszédfejlődés és a beszédhibák voltak.
26. Városi Könyvtár (Túrkeve): A szolnoki CE-CO countryegyüttes adott koncertet Csak egy kék színű virág címmel.
28. Verseghy Könyvtár (Szolnok): A Kossuth térről elköltözött megyei könyvtárfelnőtt-olvasószolgálata új helyen, a Mártírok útján levő volt ÁEV-szállóban nyitotta meg kapuit ideiglenesen. A kereskedelmi főiskola kollégiuma biztosította közel egy évre azt az 500 négyzetméteres helyiséget, melyben a megyei könyvtár szabadpolcos állománya, az olvasóterem és az adminisztratív irodák is helyet kaptak.
28-30. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Verseghy nyelvművelő verseny döntőjére került sor. Határainkon túlról erdélyi, felvidéki, vajdasági településekről is érkeztek fiatalok.
Fotó: Mészáros János
Július
Városi Könyvtár (Jászapáti): Második alkalommal szerveztek a településen hagyományőrző nyári tábort. A városi könyvtár és a helyi JÁSZOL Egyesület támogatásával a gyerekek egy hétig ismerkedhettek a régmúlt mesterségeivel.
Községi Könyvtár (Abádszalók): A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Nikon Alapítvány Nikon-klubjának a bemutatkozó kiállítása nyílt meg a helyi bibliotékában. Megyénk hivatásos és műkedvelő fotósai hozták létre a Nikon Alapítványt, melynek a csúcstechnikáját képviselő, Nikon márkájú fényképezőgépet használók a tagjai. Első kiállításukra mindenki a kedvenc alkotását hozták el.
Augusztus
10. Hild Könyvtár (Szolnok): Az Új Néplap és a könyvtár a millecentenárium alkalmából négyfordulós vetélkedőt hirdetett. Az érdeklődők lapunkban szombatonként megjelenő kérdésekre írásban válaszolhattak és postán vagy személyesen juttathatták el a könyvtárba
16-20. Csokonai Városi Könyvtár (Karcag): V. Nagykunsági Kulturális Napok keretében számos rendezvények adott otthont a könyvtár.
20. Községi Könyvtár (Jászalsószentgyörgy):Helytörténeti kiállítás nyílt a bibliotékában.
Községi Könyvtár (Szajol): Első alkalommal nyílt helytörténeti kiállítás a faluban. A klubkönyvtárban régi használati tárgyakat, könyveket, bútorokat mutattak be a közönségnek. A kiállítás anyagát a helybeli lakosság biztosította a könyvtárnak
Községi Könyvtár (Tiszaderzs): Asztalitenisz-versenynek adott helyet a könyvtár.
Szeptember
9. Móricz Zsigmond Könyvtár (Mezőtúr): Szabó András mezőtúri képeslapgyűjtő anyagából nyílt kiállítás.
18. Városi Könyvtár (Jászberény): Vásárlással egybekötve nyelvkönyvek, szótárak, iskolai könyvek bemutatója volt nyelvvizsga-tájékoztatóval kiegészítve a könyvtár és a megyei TIT jászsági szervezet rendezésében.
26. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Bálint Erika és Szokoly Lajos előadóművészek léptek fel azon az operett- és nótaesten Emlékszel még? címmel.
30. Városi Könyvtár (Jászapáti): Lezárult a 1100 év képekben című millecentenáriumi pályázat.
Felújították a kisújszállási városi könyvtár felnőttkölcsönzőjét. A helyi gamesz szakmunkásai végezték el a festést és mázolást. Fotó: Mészáros János
Október
3. Verseghy Könyvtár (Szolnok): A William Brade Brass Quintett lépett fel a Verseghy termében. Repertoárjukon a barokk és reneszánsz muzsika mellett a kortárs, jazz, dixieland és filmzene is szerepelt.
7. Csokonai Városi Könyvtár (Karcag): A Kunhalom Polgári Kör találkozóján megemlékeztek az aradi vértanúkról. Érdekes előadást tartott Pacsai Norbert, aki a Jellasics családról beszélt, melynek ő is tagja anyai ágon, hiszen Jellasics József, a szabadságharcban a magyarok ellen harcoló horvát bán a szépapja volt. A beszámolóból kiderült, hogyan vált magyarrá a családnak ez az ága, amely Horváthra magyarosította a nevét. Az előadó bemutatta például Horváth (Jellasics) Ilona híres szakácskönyvét, valamint a család anyakönyvi kivonatait. Pacsai Norbert most feleségével Abádszalókon él.
Verseghy Könyvtár (Szolnok): A könyvtár rekonstrukciós munkái miatt bezárt a Tisza Antal utcai épületben működő gyermekkönyvtár, valamint hang- és videótár. Költözés után várhatóan mindkét részleg a Kossuth tér 2.szám alatti épület földszintjén várta az olvasókat újra ideiglenes jelleggel.
25. Városi Könyvtár (Jászberény): A városi könyvtár és a Beszédhibások Jászberényi Klubja író-olvasó találkozót szervezett a könyvtárban Zemlényi Zoltánnal,a Hoppárézimi, a Kitiltottak, a Törj át az üvegfalon! című könyvek szerzőjével.
A Kisújszállási Városi Könyvtár külső festését a helyi gamesz dolgozói végzik. Nemrég fejezték be a belső termek festését és mázolását, így már csak a külső szépítés van hátra. Fotó: Mészáros János
November
1. Községi Könyvtár (Jásztelek): Finanszírozási nehézségek miatt az önkormányzat összevonta a művelődési házat és a helyi könyvtárat. A könyvtár korábbi épülete pedig értékesítésre került. A megoldással nem szüntették meg a könyvtárvezetőjének státusát, de az épülethez tartozó működési költségek, dologi kiadások nem terhelik tovább a települési költségvetést.
15. Arany János Városi Könyvtár (Kisújszállás): Görgei Gábor íróval találkozhattak az érdeklődők.
Községi Könyvtár (Kengyel): Huszonhétmillió forintos beruházással kibővítették a kengyeli művelődési házat. A tetőteret beépítették, és kialakítottak egy háromszáz négyzetméteres részt könyvtárnak.
18. Csokonai Városi Könyvtár (Karcag): A Kunhalom Polgári Kör vendége volt dr. Padma Gannoruwa, Srí Lanka, vagy ahogy régebben nevezték Ceylon magyarországi főkonzulja, aki hazájáról, „India könnycseppéről” tartott képekkel illusztrált előadást.
28. Arany János Városi Könyvtár (Kisújszállás): A városi börtön épületébe 35 évvel ezelőtt költözött be az Arany János Könyvtár. Erre az évfordulóra emlékeztek. A megjelent könyvtárosokat Gubuczné Tömör Mária igazgató köszöntötte. Mint elhangzott, az elmúlt négy év alatt a könyvtártámogatásból, illetve saját anyagi erőből teljesen megújult belülről. A Gamesz a külső tatarozást is elvégezte az évfordulóra. A Czobor Sándor helyi képzőművész tervezte „Könyvtáros Bagoly” cégérhez a városvédő és szépítő egyesület adta a pénzt, így tegnap ezt is felavathatták. A könyvtár korábbi vezetője, D. Tóth Lajosné szólt az eltelt évtizedekről. 1950 előtt az úri kaszinóban volt a könyvkölcsönzés, 1952-ben a Kunsági Hotel épületébe költöztették a könyvtárat, majd 1960-ban kezdték meg a városi börtön felújítását. 1961. szeptember 21-én már innen kölcsönözték a könyveket. 1988-ban a városházi pincegalériában zenei könyvtárat alakítottak ki. Idén is több pályázatot nyertek, így számítógépeket, programokat vásároltak, s számítógépes adatszolgáltatás, gyermekvers-adatbázis is van.
29. Városi Könyvtár (Jászberény): Kósa Csaba, a Magyar Újságírók Közösségének elnöke volt a jászberényi városi könyvtárvendége, aki bemutatta és dedikálta az Alhattál-e, kisfiam? című, nemrégiben megjelent regényét. A könyv Mansfeld Péterről szól, akit 1956-tal kapcsolatos tevékenysége miatt 1959-ben, 18 éves kora elérése után végeztek ki.
30. Hild Könyvtár (Szolnok): Játszóházba várták a gyermekeket.
December
1. Abonyi úti Fiókkönyvtár (Szolnok): Bővült a Hild Viktor Városi Könyvtár fiókkönyvtárának szolgáltatása, ahol ettől a naptól kezdve videókazettát is kölcsönözhettek az érdeklődők.
2. Városi Könyvtár (Törökszentmiklós): Marék Veronika író volt a vendége a városi könyvtár gyermekrészlegének.
9. Városi Könyvtár (Törökszentmiklós): Városi mesemondó verseny színhelye volt a városi könyvtár gyermekrészlege országos gyermekkönyvhét záróprogramjaként. Részt vettek benne a városi és városkörnyéki általános iskolák alsó tagozatos tanulói.
Fotó: Mészáros János
1. Hild Viktor Városi Könyvtár (Szolnok): Író-olvasó találkozó vendége volt Horgas Béla író.
16. Csokonai Városi Könyvtár (Karcag): Törő Erzsébet, a kecskeméti Katona József Színház zenésze tartott ausztráliai és észak-amerikai útjáról élménybeszámolót.
17. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Sok viszontagság és nagy munkát igénylő pakolás után új helyen nyílt meg a megyei könyvtár gyermekkönyvtár részlege, valamint hang- és videótára. Az új hely a megyei könyvtárvégleges helye, azaz a Kossuth tér-Tisza Antal utcai sarokház.
18. Csokonai Városi Könyvtár (Karcag): A bibliatörténeti vetélkedő döntőjének adott otthont a bibliotéka. A vetélkedőn a háromfős csapatok Szabó András lelkész, Kun Jánosné hitoktató és a könyvtárosok előtt adtak számot bibliatörténeti ismereteikről. A feladatok között szómagyarázat, földrajzi nevek keresése, idézetek felismerése, illetve mesélés Sámuel könyvéből szerepelt.
A Művelődési és Közoktatási Minisztérium a városi és a megyei könyvtárak részére támogatásul egyenként 250 ezer forintot ad fejlesztésre. A pénzt a könyvtárak az Internethez csatlakozás költségeire fordíthatják. Az összeg önmagában erre nem lesz elég, de jelentős segítség a cél eléréséhez, és kiegészítve helyi forrásokkal hozzájárulhat, hogy nagyobb könyvtáraink bekapcsolódhassanak a számítógépes világhálózatba. A jelzett összeg leggazdaságosabb felhasználásáról, a fejlesztések összehangolásáról, az átfedések kiküszöböléséről tartottak értekezletet Szolnokon a megyében érdekelt könyvtárigazgatók részére. A könyvtárakat fenntartó önkormányzatok és a minisztérium közötti szerződés alapján átutalandó összeget június végéig használhatták föl.
A beszerzett számítógép a szolnoki Hild Könyvtárban. Új Néplap archívum
Városi Könyvtár (Jászapáti): Az önkormányzat döntése értelmében a város könyvtára és művelődési háza összevontan működik.
Szakszervezeti Könyvtár (Szolnok): A szakszervezeti könyvtárakat a szakszervezetek megyei tanácsai (szmt) voltak a fenntartói, majd a rendszerváltás előtti években a Szakszervezetek Országos Tanácsához (SZOT) kerültek. A mozgalom átalakulása során a szakszervezetek később kihátráltak a könyvtárak mögül, így a Szakszervezeti és Munkahelyi Művelődési Intézmények Egyesületéhez kerültek. Az egyesület azonban a könyvtárakat felajánlotta az önkormányzatoknak, egyházaknak, felsőoktatási intézményeknek. A Szolnokon működő szakszervezeti könyvtáraz utolsó a megszűnők sorában. Az állomány beszerzési értéken körülbelül hatmillió forintot ér. 1996-ig százhúszezer kötetes állományból kölcsönzött két könyvtáros 1300 beiratkozott olvasónak, akiknek az elmúlt évben huszonötezer alkalommal, mintegy nyolcvanezer kötetet adtak ki. Emellett harminc letéti könyvtárat kezeltek, amelyek a megye nagyobb üzemeiben viszik közel a könyvet az olvasókhoz. A szakszervezeti könyvtár állománya ez év elejétől beolvadt a Verseghy Ferenc Könyvtár állományába.
Életkép a kunmadarasi könyvtárban. Fotó: Csabai István
1. Kiskulcsosi Általános Iskola (Karcag): A városi Csokonai könyvtár SZIM fiókkönyvtárát áthelyezték az iskolába, így kedvezőbb lehetőségeket tudtak teremteni az iskolában a könyvtárhoz kapcsolódó oktató-nevelő munka feltételeinek a javítására és a közművelődési feladatok ellátására. Most az iskola rendelkezik a fenti feladatokhoz megfelelő mennyiségű és minőségű állománnyal, egy kisebb csoport egyidejű foglalkoztatására alkalmas tanteremmel. Felszereltségét fokozatosan fejlesztik majd számítógéppel hang- és képanyaggal - tudtuk meg Csányiné Nagy Julianna tanárnőtől, aki ellátja a könyvtárosi feladatokat is. Az iskola diákjai mellett a könyvtárba beiratkoztak a Kiskulcsosi városrészen lakó középiskolások, felnőttek, nyugdíjasok is, akik több ezer kötetből válogathatnak itt hetente két alkalommal, s nem kell bemenniük a városba olvasnivalóért.
21. Arany János Városi Könyvtár (Kisújszállás): A zenei könyvtárban fotótörténeti kiállítással kezdődött a magyar kultúra napja helyi eseménysorozata. A fotótörténeti kiállítást Hídvégi Péter, a Jászkun fotóklub vezetője, a megyei önkormányzat főtanácsosa nyitotta meg, aki maga is fotózik. A könyvtárban kialakított műteremsarokban K. Tóth Ferencné,a Juci-fotó egykori fotóeszközeit helyezték el. A kiállító 1956-77-ig volt a város elismert fényképésze, s most a könyvtárnak felajánlotta egykori használati tárgyait. Az állandó kiállítás mellett műtermi képeiből is van válogatás. Juci néni fotói mellett ifj. Papi Lajos fotóművész fényképezőgép-gyűjteménye és saját fotói is láthatóak voltak.
Fotó: Mészáros János
Csokonai Városi Könyvtár (Karcag): A Kunhalom Polgári Körének vendége Rideg István gimnáziumi tanár volt, aki Alföld és irodalom című tanulmánykötetét mutatta be a diákoknak és felnőtteknek. Az esten a kötetben szereplő tanulmányokról esett szó, s a gimnazisták lelkesen hallgatták Rideg István beszámolóját.
Községi Könyvtár (Jászjákóhalma):Kósa Csaba, a Magyar Újságírók Közösségének elnöke volt a nyugdíjasklub és a polgári kör vendége, aki nemrégiben megjelent könyvét mutatta be az érdeklődőknek. A Mansfeld Péter életéről szóló mű emléket állít annak a fiatal ’56-osnak, akit tizennyolcadik évének betöltése után végeztek ki. A szépszámú jelenlevő érdeklődéssel hallgatta a magyar történelem sorsfordulóinak, illetve a mai magyar könyvkiadás problémáit. A szerző ugyanezt az előadását megismételte a jászapáti könyvtárban is.
29. Csokonai Városi Könyvtár (Karcag): A nyugdíjas-olvasókör tagjai mutatták be csipkecsodáikat, hímzett terítőiket. A könyvtár minden évben lehetőséget biztosít a bemutatkozásra a nyugdíjasoknak. A résztvevők közül többen még a zsűrit is - dr. Bellon Tiborné igazgató, Fodor Judit, Vargáné Hermán Mária könyvtárosok - ámulatba ejtették a szép karcagi vért csipkékkel és richelieu-terítőkkel, így nem volt könnyű kiválasztani a legszebbeket. A keresztszemesek, csuhészatyrok és falvédők is szemet gyönyörködtetőek voltak, hiszen többórás munka áll mindegyik mögött.
Február
4. Városi Könyvtár (Tiszafüred): A megyei munkaügyi központ és a megyei TIT szervezésében Frank Mayer, a németországi Reutlingeni Népfőiskola munkatársa Munkanélküliek képzése, átképzése Baden-Württemberg tartományban, különös tekintettel a Reutlingeni Népfőiskola gyakorlatára címmel tartott előadást a füredi könyvtárban is.
8. Városi Könyvtár (Törökszentmiklós): Bált rendezett a művelődési központban a Pro Bibliotheca Alapítvány, amely a városi könyvtár működésének feltételeit hivatva jött létre.
12. Csokonai Városi Könyvtár (Karcag): Györffy-napok keretében mesemondó versenyt hirdetett a könyvtár. Mikszáth Kálmán emlékére pedig prózamondó versenyt szerveztek 7. és 8. osztályosoknak. A 14-18 éves diákok novelláit, karcolatait, riportjait és ünnepi beszédeit március 20-ig kell a könyvtár részére.
A karcagi Városi Könyvtár berekfürdői fiókkönyvtárában szőnyegszövést tanulhattak a látogatók, mely annyira népszerű, hogy második szakkört is indítottak. Fotó: Csabai István
14. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Megvolt a könyvtárépület műszaki átadása.
25. Csokonai Könyvtár (Karcag): A helybeli méhészek számára a méhész szakcsoport felbomlása óta nincs olyan fórum, amelyen a méhészek alkalmanként összegyűlhetnének, tapasztalataikat kicserélhetnék, vendég előadót hívhatnának meg. Most szakítottak a „hagyománnyal” a méhészek, és meghívták Stork Sándort, a Magyar Méhész Egyesületek Országos Szövetségének elnökét, aki a Csokonai könyvtárban tartottak az egyesület céljáról, tevékenységéről, valamint az anyanevelésről.
28. Községi Könyvtár (Tiszaszentimre): Nagyfejeő János, a könyvtárvezetője akcióban kérte a község lakosait, hogy a már elolvasott, nélkülözhető szépirodalmi, mese, krimi és tudományos fantasztikus témájú könyveket ajánlják fel a könyvtár számára csökkentett, 25 százalékos felvásárlási áron. A lakossági könyvakciónak köszönhetően ezer új könyvvel bővült a 16 ezer kötetes klubkönyvtár.
Március
3. Csokonai Városi Könyvtár (Karcag): Szép Zoltán, a Szabad Európa Rádió egykori jogi rovatvezetője beszélt kint végzett munkájáról. 1987 és ’93 között megszólaltatott több olyan politikust a vasfüggöny mögötti országokból.
7. Varga Katalin Gimnázium (Szolnok): A gimnázium suligálát tartott a városi művelődési központban. Az ünnepség bevételét az iskolai könyvtár fejlesztésére kívánták fordítani.
8. Hild Könyvtár (Szolnok): Húsvéti játszóházba várták a gyermekeket.
25. Klubkönyvtár (Jászágó): A Magyar Televízió Rózsa György által vezetett Tipp-Hopp műsorban szerepelt Jászágó klubkönyvtárának csapata, az „Ágói jászok”. A csapatkapitány Dóka Róbert okleveles gépészmérnök volt, s a legnagyobb örömükre szolgált, hogy a lelkes kis gárda megnyerte a 250 ezer forintot. A szervezést a könyvtáros, Mozsár Lászlóné és a szakkörvezetők végezték, a felkészülést is ők segítették. A csapat tagjai egyébként diákok, könyvtári olvasók, szakköri tagok voltak. A könyvtárban működő művelődő kis csoportok működésének támogatására fordítják a megnyert összeget.
Lassan végleges formát ölt Cibakháza egyik új ékessége, a könyvtár. Az épületet 1996-ban kezdték el felújítani, akkor a fűtést korszerűsítették, és bevezették a gázt. Ezután belül festették ki az olvasók „székházát”, s már csak a régi, elhasználódott bútordarabok cseréje maradt hátra. Új olvasófotelek, puffok és asztalok kerültek a könyvtárba, valamint egy új számítógép. Ez utóbbit pályázat útján nyerte az önkormányzat. A számítógép a nyilvántartásban segít majd sokat. A távolabbi elképzelések szerint az Internet-hálózatra is rácsatlakozik a cibaki könyvtár, amint erre ehetőség nyílik.
29. Hild Könyvtár (Szolnok): Húsvéti játszóházat szerveztek a könyvtárban.
Városi Könyvtár (Jászapáti): A Városi Könyvtár adott otthont az országos rejtvényfejtő versenynek.
Április
Hild Viktor Városi Könyvtár (Szolnok): Arany-hét a könyvtárban Arany János születésének 180. évfordulója alkalmából
Hild Viktor Városi Könyvtár (Szolnok): Millecentenáriumi vetélkedő az Új Néplap szerkesztőségével közösen gyermekek számára, amelynek fődíja egy ópusztaszeri kirándulás
7. Csokonai Városi Könyvtár (Karcag): Ezen a napon vették birtokba az olvasók a CD-ROM lemeztárat. A Nemzeti Kulturális Alaptól elnyert 250 ezer forintból sikerült ezt az új dokumentumtípust beszerezniük, melyhez a számítógépet már tavaly megvásárolták. A pályázati pénzből CD-ROM leolvasót és első körben harminchárom lemezt vettek. Az olvasók körében előzetes felmérést végeztek, s ez alapján elsősorban szakirodalmi témájú lemezeket vettek, így az általános lexikonok, magyar és nemzetközi Ki kicsoda?, az anyanyelvről, történelmünkről, a honfoglalásról, a Nemzeti Múzeum anyagaiból, filmekből, művészeti képtárak anyagaiból, hazánk és a világ állat- és növényvilágából válogathattak az olvasók. A most megmaradt pénzből pedig a nyelvtanuláshoz is vásároltak lemezeket. Az olvasók díjmentesen használhatták az új szolgáltatást, ha dokumentumot pótolnak vele, vagyis a keresett könyv nincs meg a könyvtárban.
9. Városi Könyvtár (Jászberény): A költészet napja alkalmából a művelődési központ és a városi könyvtárgyermekrészlege által szervezett kétfordulós levelezős játék döntőjét rendezték meg a művelődési központ nagytermében.
10. Községi Könyvtár (Tiszatenyő): A Fidesz-Magyar Polgári Párt tartott lakossági fórumot a helyi könyvtárban.
Városi Könyvtár (Jászberény): Galkó Balázs színművész költészet napi József Attila-estet tartott.
11. Csokonai Városi Könyvtár (Karcag): Új köztéri alkotással, Csokonai-díszkúttal gazdagodott Karcag városa. A könyvtár előtti téren álló alkotás szoborfigurája Izsó Miklós Debrecenben található Csokonaijának másolata, a kút Győrfi Sándor Munkácsy-díjas szobrászművész alkotása.
Hild Viktor Városi Könyvtár (Szolnok): Költészet napi műsor a Varga Katalin Gimnázium és a Vásárhelyi Közgazdasági és Postaforgalmi Szakközépiskola tanulói közreműködésével.
12. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Megkezdte az átköltözést a Megyei Könyvtár felnőttolvasó szolgálata a Mártírok útjáról a Kossuth téri új épületbe.
15. Városi Könyvtár (Törökszentmiklós): A Pro Bibliotheca Alapítvány és a városi könyvtárszervezésében a könyvtár gyermekrészlegében Csík Csaba előadóművész, valamint Szabó Norbert fuvolaművész és Nagy Szabolcs gitárművész adtak műsort a költészet napja tiszteletére.
Több mint 200 mackó nevezett be a mezőtúri Móricz Zsigmond Könyvtár és Közösségi Házban megrendezett kiállításra. A legöregebbek elmúltak 40 évesek.
21. Csokonai Városi Könyvtár (Karcag): A sok tragédiát okozó, rettegett betegségről, a rákról tartottak előadást a Kunhalom Polgári Körében. Az előadót dr. Nagy Péter egykori gimnáziumi tanára, dr. Varga Gyöngyi mutatta be. Az előadó a Debreceni Orvostudományi Egyetem Biofizikai Intézetének doktorandusz hallgatója, s a témával már hollandiai és amerikai tanulmányúton is foglalkozott.
22. Városi Könyvtár (Tiszafüred): A Kazinczy szépkiejtési versenynek a városi könyvtár.
26. Móricz Zsigmond (Mezőtúr): Geotermikus energiahasznosítási konferenciát rendezett a városi önkormányzat és a GATE Mezőtúri Mezőgazdasági Főiskolai Kara a városi könyvtárban. A konferenciát dr. Ádámné Bogdán Piroska, Mezőtúr polgármestere nyitotta meg, majd előadások hangzottak el a termálvíz hasznosítás lehetőségeiről.
30. Hajnóczy József Humán Szakközépiskola (Tiszaföldvár): Az iskola művészeti munkaközössége az intézmény fennállásának 50. évfordulója tiszteletére megyei népdaléneklő versenyt rendezett az iskola könyvtárában. A találkozón tizenkét középiskola huszonkét tanulója vett részt.
Május
4. Arany János Városi Könyvtár (Kisújszállás): A városi nyugdíjasklub, a művelődési ház és a hagyományőrző baráti kör anyák napi műsort szervezett az édesanyáknak, valamint a nagymamáknak.
14. Arany János Városi Könyvtár (Kisújszállás): A Jászkun Természetvédelmi Szervezet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület tagszervezeteként dolgozik. Urbán Sándor titkár a működési területükről, az Alföld középső részéről tartott előadást. A diaképekkel és videofilmmel illusztrált bemutatás a szőkébb szülőföld, Jász-Nagykun-Szolnok megye mellett a szomszédos megyék rejtett kincseivel is megismertette az érdeklődőket.
16. Móricz Zsigmond Könyvtár (Mezőtúr): Horn Gyula miniszterelnök lakossági fórumot tartott Tokár István országgyűlési képviselő és az MSZP helyi szervezete meghívására.
28. Városi Könyvtár (Jászberény): Nemere István, a könyvtár gyermekrészlegének meghívására érkezett a DMK Ifjúsági Házába, ahol általános iskolásokkal találkozott.
29. Hild Viktor Városi Könyvtár (Szolnok): Vidám, játékos gyermekdélutánt rendezett a könyvtár az intézmény előtti téren. A programban a szomszédos két iskola diákjainak műsora, a miskolci Csodamalom Bábszínház előadása, a Széchenyi gimnázium dráma tagozatosainak bemutatója, játékok, versenyek szerepelnek. Volt fagylaltárusítás, és tűzoltó rohamkocsit, rendőrmotort is megtekinthettek a gyermekek.
19. Községi Könyvtár (Vezseny): Bálint György a szőlőről, az aratásról, a kisgazdaságokról tartott gazdafórumot a könyvtárban, ahova tószegieket, tiszavárkonyiakat és tiszajenőieket is vártak a helybelieken kívül.
21. Arany János Városi Könyvtár (Kisújszállás): A Nagycsaládosok helyi egyesülete helytörténeti vetélkedőt rendezett a családoknak. Tizenegy család apraja-nagyja volt a zenei könyvtárban a szülővárosról összeállított megmérettetésen. A könyvtárosok előzetesen segítséget adtak a csapatoknak a felkészüléshez, hiszen helytörténeti pályamunkákba, a helyi kiadványokba előtte belenézhettek a csapatok. Míg a versenyen a felnőttek Kisújszállás múltjáról, nevezetes épületeiről, szokásairól válaszoltak a zsűrinek Ö. Tóth Lajosnénak és Gubuczné Tömör Máriának addig a gyerekek Csukás István meséit illusztrálták. A játékos, ügyességi feladatokban a szülők is súghattak csemetéiknek, hiszen ovisok, iskolások egyszerre küzdöttek a családoknak a pontokért.
Jól sikerült író-olvasó találkozón találkozhattak a mezőtúriak Kopátsy Sándor író-közgazdásszal a Móricz Zsigmond Könyvtár és Közösségi Házban.
Július
Augusztus
5. Városi Könyvtár (Jászberény): Író-olvasó találkozó és irodalmi est vendége volt Fráter Zoltán író és Székhelyi József színművész.
9. Móricz Zsigmond Könyvtár (Mezőtúr): A VII. alföldi fazekas triennálé alkotásaiból összeállított kiállításnak adott otthont az intézmény.
14. Csokonai Városi Könyvtár (Karcag): Székelyföld múltja és jelene címmel Fülöp Lajos, a székelykeresztúri múzeum igazgatója tartott előadást.
20. Zsigmond Ferenc Városi Könyvtár (Kunhegyes): Csete Lukács rádiótörténeti kiállításának adott otthont a bibliotéka.
25. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Horn Gyula miniszterelnök adta át a megyei könyvtár új önálló épületét.
Szeptember
1. Községi Könyvtár (Szászberek): Több mint egymillió forintba kerül a Szászbereki Általános Iskola tetőtér-beépítése. A tetőtérben új tantermek mellett a település könyvtára és a számítógéplabor is helyet kapott. Az új szárnyat az új tanév kezdetén vehették birtokukba a diákok.
19-20. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Verseghy-emlékülést szervezett a megyei könyvtár. Az emlékünnepség-sorozat a Bartók Béla Kamarakórus műsorával kezdődik, majd Várhegyi Attila, Szolnok polgármestere nyitotta meg a tudományos ülést. Az előadások után nyílt meg a Verseghy és szolnoki utóélete című kiállítást, majd a Verseghy Ferenc Gimnázium irodalmi színpada a művészet eszközeivel idézte föl Szolnok nagy szülöttjének emlékét Látogatás egy pesti olvasó kabinetban című játékával. A program este fogadással zárult, melyen Iváncsik Imre, a megyei közgyűlés elnöke látta vendégül az ünnep résztvevőit.
Október
1. Községi Könyvtár (Szelevény): Új helyre költözött a könyvtár. A művelődési ház lett az otthona ötezer könyvnek, amely a teljes állomány jelentős részét teszi ki. Szelevény tulajdonában ugyan hétezer kötet van, ám ezek közül sajnos sokat, körülbelül a negyven százalékát le kellett selejtezni.
3. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Az őszi könyvtári napok nyitó rendezvényeként Az értelmiség alkonya(?) címmel György Péter esztéta és Mezei Balázs filozófus tartott előadást.
4. Községi Könyvtár (Tiszabő): „Nyugdíjas napra” zenés műsorral várták az érdeklődőket.
8. Arany János Városi Könyvtár (Kisújszállás): Nógrádi Gábor költővel találkozhattak az olvasók.
Csokonai Városi Könyvtár (Karcag): Almásy László Szahara-kutató regényes életével ismertette meg az érdeklődőket dr. Kubassek János, az érdi Magyar Földrajzi Múzeum igazgatója.
Verseghy Könyvtár (Szolnok): Vathy Zsuzsa - Lázár Ervin író házaspár író-olvasó találkozójára várták az érdeklődőket.
9. Verseghy Könyvtár (Szolnok): A M.É.Z. együttes műsorát láthatták a zenebarátok. A nagy sikerű koncerten ír, skót és angol népzenét játszott az együttes.
10. Verseghy Könyvtár (Szolnok): A Diéta folyóirat szerkesztői voltak a bibliotéka vendégei.
13. Zsigmond Ferenc Városi Könyvtár (Kunhegyes): A pincegalériában az őszi könyvtári hetek keretében a debreceni Kuckó művésztanya zenés gyermekműsorára várták az érdeklődőket.
27. Arany János Városi Könyvtár (Kisújszállás): Kiss Tamás költészetét mutatta be dr. Kiss Kálmánné, majd a karcagi Barbaricum Könyvműhely tagjaival találkozhattak a zenei könyvtárban a helyiek.
Móricz Zsigmond Városi Könyvtár (Mezőtúr): Szűcsné Boldog Mária igazgató nyitotta meg a közös képzőművészeti kiállítást, melyen Talamasz Lajos túrkevei szobrász, Füleki Gábor túrkevei festő és Virágh László mezőtúri festő alkotásai láthatók.
28. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Bistey András hetedik könyvéről, a „Lángok a víz fölött” címűről beszélgetett a szerzővel Valkó Mihály. A dedikálással egybekötött esten a Széchenyi és a Verseghy Ferenc Gimnázium tanulói adtak műsort.
November
3. Városi Könyvtár (Tiszafüred): Tudománynapi ünnepséget tartottak. Megnyitójában dr. Józsa Árpád címzetes egyetemi tanár, a TIT megyei szervezetének alelnöke aláhúzta, manapság nem az ismeretanyag, a tudás, hanem egyre inkább az anyagiak számítanak. Ezért kell meggyőzni az illetékeseket arról, hogy igen kevés pénz jut ma a kutatásra, és éppen a fizetőképes kereslet hiánya miatt nem tudja az ország kellően hasznosítani a tudomány eredményeit.
10. Csokonai Városi Könyvtár (Karcag): Hazánk európai uniós csatlakozásának kérdéseiről szólt a könyvtárban megtartott fórumon dr. Szanyi Tibor, az Euro Info Service vezérigazgatója.
Györffy István Általános Iskola (Karcag): Az iskolai könyvtár és a történelem szakos tanárok munkaközössége „Ne feledd nemzetem e napot” címmel pályázatot hirdet a város valamennyi 5-8. osztályos tanulója részére.
15. Móricz Zsigmond Könyvtár (Mezőtúr): Perui kirándulásra invitálta a könyvtárban nyíló kiállítás. Két fotós, Javier Aguilar és Németh János tárlatát Librado Orosco Zapata, Peru magyarországi konzulja nyitotta meg.
17-21. Arany János Városi Könyvtár (Kisújszállás): Egészségvédelmi hetet rendezett a könyvtár és a nagycsaládosok helyi egyesülete a város lakosai részére.
18. Városi Könyvtár (Tiszafüred): A múzeum alapításának 120. évfordulójára tudományos tanácskozással emlékeztek meg a helyi városi könyvtárban és a Kiss Pál Múzeumban. Tálas László,a megyei múzeumok igazgatója hangsúlyozta, hogy a tiszafüredi polihisztor plébános, Tariczky Endre által 1877-ben létrehozott múzeum talán legnagyobb erénye az volt, hogy kizárólagosan füredi és környékbeli feltárási anyagokkal, tárgyakkal, helytörténeti és néprajzi értékekkel nyitotta meg kapuját.
20. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Luputin Teodor, Máramaros megye közgyűlése elnökének vezetésével hattagú önkormányzati delegáció érkezett a megyénkbe. A küldöttség a megyei könyvtárban is látogatást tett és a a rekonstrukció tapasztalatai iránt érdeklődtek a román küldöttség tagjai.
A könyvtárban ezen a napon "Ami életünkből” címmel nyílt meg Tabák Lajos fotóművész kiállítása.
25. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Országos könyvtáros konferenciának adott otthont az intézmény. A TextLib tanácskozás iránti szakmai érdeklődést mutatta, hogy a várt nyolcvan helyett mintegy százötvenen jelezték, hogy részt vesznek rajta.
29. Hild Könyvtár (Szolnok): Játszóházat és kedvezményes könyvvásárt rendeztek a könyvtárban. A játszóház keretében a közelgő karácsonyra is gondolva, különböző ajándékokat készítettek az érdeklődő gyerekek és szüleik.
December
4. Verseghy Könyvtár (Szolnok): A megyei könyvtár támogatásával tartott nyilvános klubösszejövetelt a Magyar-német baráti társaság. A helyi főiskola német lektora Hamburgról tartott vetített képes előadást.
6. Hild Viktor Városi Könyvtár (Szolnok): Miklulás napi játszóház
8. Hild Viktor Városi Könyvtár (Szolnok):Könyvtárak szerepe a NAT tükrében című szakmai tanácskozás, melynek helyszíne a Városi Művelődési Központ volt.A résztvevők előadást hallgathattak meg a közművelődési könyvtárak szerepéről, a gyermekkori olvasásfejlesztési módszerekről, illetve a Nat és az új könyvtári törvény hatásáról, majd látogatát tettek az új megyei könyvtárban.
A tanácskozáson három előadás hangzott el, majd a könyvtárosok konzultáción vettek részt, amelyet Lászlóné Nagy Ilona,a Hild Viktor Városi Könyvtárigazgatója vezetett. A kérdésekre Bariczné Rózsa Mária, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium közművelődési főosztályának munkatársa és Morcsányi Rozália,a Könyvtárostanárok Egyesületének titkára válaszolt.
10. Arany János Városi Könyvtár (Kisújszállás): Lezárult a könyvtáralapításának 45. és a város újratelepülésének 280. évfordulója alkalmából kiírt irodalmi pályázat, melyet a könyvtár és az anyanyelvápolók helyi csoportja írt ki az ősz folyamán.
Községi Könyvtár (Abádszalók): Nemere István író látogatott a könyvtárba.
16. Csokonai Városi Könyvtár (Karcag): Sámuel első és második könyve volt a témája a bibliatörténeti vetélkedőnek, melynek a könyvtár adott otthont.
20. Hild Könyvtár (Szolnok): Családi hétvégére várták az olvasókat. Az érdeklődők zenés karácsonyi programok közül válogathattak.
Nagyközségi Könyvtár (Jászladány): Pályázati forrás segítségével modern könyvtári bútorokkal gazdagodott a település bibliotékája.
9. Hild Könyvtár (Szolnok): Olvasóklub újévi foglalkozása
18. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Közönségtalákozóra várták az érdeklődőket, melynek Pallavicini Zita író, Andrássy Borbála grófnő dédunokája volt vendége.
22. Csokonai Városi Könyvtár (Karcag): Karcagi könyvtáros kollégánk kapott elismerést a Magyar kultúra napja alkalmából. Karcag Város Kultúrájáért Díjat a város érdekében végzett kiemelkedő nevelő-oktató munka elismeréseként Szabó Péterné, a Déryné Kulturális, Turisztikai, Sport Központ és Könyvtár könyvtáros tanárának adományozta a város.
26. Községi Könyvtár (Jászdózsa): Sárkányok a könyvtárban szerveztek tematikus mesedélután a gyerekeknek.
27. Városi Könyvtár (Jászberény): Társasjátékos napot szerveztek a bibliotékában.
Február
2. Petőfi Sándor Művelődési Ház és Könyvtár (Jászfényszaru): Az előző évi olvasási kihívás résztvevői számára rendeztek találkozót a bibliotékában.
3. Zsigmond Ferenc Városi Könyvtár (Kunhegyes): Busi Tímea olvasott fel mesét a gyerekeknek.
8. Arany János Városi Könyvtár (Kisújszállás): Utazásaink az irodalomban címmel biblioterápiás csoport működik Palkó Nikolett vezetésével.
Verseghy Könyvtár (Szolnok): A Szent Korona ereje címmel tartott előadást Szántai Lajos művelődéskutató.
10-16. Verseghy Könyvtár (Szolnok): L'amour napok keretében párkapcsolati előadások, kölcsönzési akciók és kvízjátékkal készültek a könyvtárosok. A gyermekek pedig a Nemzetközi könyvajándékozási nap alkalmából ajándékkönyvet kaptak minden kölcsönzés után.
13-16. Városi Könyvtár (Fegyvernek): Bálint napi könyves vakrandi akciót szerveztek a könyvtárosok.
14. Városi Könyvtár (Jászberény): Mesés páros címmel önismereti alkalmat szerveztek pároknak Verseginé Ujhelyi Petra vezetésével.
16. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Lengyel Zsuzsa Édua A Bardo és a Terra című könyv szerzőjével Vona-Gődár Krisztina beszélgetett.
19. Petőfi Sándor Művelődési Ház és Könyvtár (Jászfényszaru): Jászsági Évkönyv legújabb számát a szerkesztő, Pethő László és vendégei mutatták be az érdeklődőknek.
Városi Könyvtár (Újszász): Magyar széppróza napján az Idősek Nappali Ellátásában résztvevőkkel játszottak az írók nevével, a mű címekkel és a betűkkel.
23. Petőfi Sándor Művelődési Ház és Könyvtár (Jászfényszaru): Wass Albert felolvasó estet szerveztek a könyvtárosok.
Verseghy Könyvtár (Szolnok): Gregor Bernadett Jászai Mari-díjas, Érdemes művész volt a bibliotéka vendége.
27. Városi Könyvtár (Jászárokszállás): Úton az egyensúlyért címmel Kubas Eleonóra egészségfejlesztő mentálhigiénikus tartott előadást.
Március
1. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Ruttkai Éváról és Gábor Miklósról mesélt lányuk és férje, Szigethy Gábor. A közönségtalálkozót egy alkalmi kiállítás is kiegészítette, melyen Hamlet és Ophelia jelmezét, Gábor Miklós és Ruttkai Éva rajzait is megtekinthették az érdeklődők.
2. Petőfi Sándor Művelődési Ház és Könyvtár (Jászfényszaru): Csirmau Luca pszichológus volt a bibliotéka vendége.
5. Ipolyi Arnold Városi Könyvtár (Törökszentmiklós): A többszörösen díjazott, nemrég elhunyt íróról, tankönyvíróról, Csorba Piroskáról emlékeztek meg a
7. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Találkozás Petőcz András József Attila-díjas, Márai Sándor-díjas és Magyarország Babérkoszorúja díjas, a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével kitüntetett magyar író, költő, szerkesztővel a Magyar széppróza napja alkalmából. Beszélgetőtárs: Jenei Gyula az Eső irodalmi lap alapító főszerkesztője volt.
9. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Fejős Éva írót látta vendégül a könyvtár nőnap alkalmából. A Középpontban a nő rendezvényt workshopok is színesítették.
10. Községi Könyvtár (Jászboldogháza): Jantyik Zsolt Ezüstbojtár című kötetét mutatták be a Petőfi program keretén belül.
11-13. Csokonai Városi Könyvtár (Karcag): Pilvax Kávézó címmel szerveztek színes interaktív programokat, melyen az 1848 márciusi eseményeket idézték meg az érdeklődőknek.
13. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Az 1849. január 22-én és március 5-én vívott szolnoki ütközetekről tartott Prof. Dr. Hermann Róbert történész előadást.
19. Arany János Városi Könyvtár (Kisújszállás): A felújítási munkálatok miatt átmenetileg a helyi művelődési házban várja olvasóit a könyvtár.
20. Ipolyi Arnold Városi Könyvtár (Törökszentmiklós): Gazda József erdélyi író volt a bibliotéka vendége, akivel Erdély Barátainak Köre Kulturális Egyesület titkára, Vidra Sándor beszélgetett. Az író műveiből Meister Éva színművész olvasott fel.
Verseghy Könyvtár (Szolnok): Angol társalgási klubot indított a könyvtár.
22. Csokonai Városi Könyvtár (Karcag): A 20 éves Nagykunsági Népművészek Egyesülete című helytörténeti kiadványt mutatték be a szerzők: S. Kovács Ilona és Gál András.
Verseghy Könyvtár (Szolnok): Diákok és vasutasok, alkalmazottak és cégvezetők címmel szolnoki utazók a két világháború közötti útlevélkérelmeiről tartott helytörténeti előadást dr. Bojtos Gábor főlevéltáros.
25. Városi Könyvtár (Túrkeve): Dr. Örsi Julianna és Laskai Magdolna műveit mutatták be a Kevi Érdeklődők Klubja szervezésében.
26. Hild Könyvtár (Szolnok): L. Murányi László A háború árnyékáben című tényfeltáró kötetét mutatta ba a bibliotékában.
Városi Könyvtár (Jászberény): Sz. Bíró Zoltán történész, ruszista, egyetemi oktató, Oroszország-szakértő tartott előadást az orosz-ukrán háború történelmi és politikai előzményeiről.
28. Városi Könyvtár (Jászberény): Pannonius Irodalmi Kör alkotóinak műveiből tartottak felolvasó estet.
30. Petőfi Sándor Művelődési Ház és Könyvtár (Jászfényszaru): Immár második alkalommal szervezték meg a Lumina Cornu társasjátékos napot a Jászberényi Társasjátékosok Klubja és a Reflexshop közreműködésével.
Április
3. Városi Könyvtár (Jászberény): A Város napi ünnepségek keretében adták át Jászberény Város önkormányzati kitüntetéseit. Ebből az alkalomból Szabó Jánosné nyugalmazott könyvtárigazgatónak Pro Urbe érdemérmet adtak át.
8. Községi Könyvtár (Kengyel): Németh Nyiba Sándor verses önálló estjének adott otthont az intézmény.
Verseghy Könyvtár (Szolnok): A névadó tiszteletére szerveztek újra tudományos konferenciát In memoriam Verseghy Ferenc címmel.
8-12. Városi Könyvtár (Jászkisér): A könyvtár csatlakozott a Csete Balázs Általános Iskola által szervezett digitális témahéthez. Több helyszínen kaptak a felső tagozatos tanulók feladatot, melyben a könyvtár munkatársai is részt vállaltak.
12. Városi Könyvtár (Túrkeve): 2024-ben első alkalommal vett részt a könyvtár a Földrajz éjszakája címet viselő nemzetközi program egyik magyar helyszíneként egy rendezvényben. A program célja a földrajz népszerűsítése, megismertetése, és olyan érdekes események egy estébe való besűrítése, amivel összehozták a geográfia iránt érdeklődőket Túrkevén.
15. Városi Könyvtár (Kenderes): A Titanic elsüllyedésnek 112. évfordulója alkalmából előadást tartott Fehér Gréta könyvtáros a Rejtélyes históriák sorozat keretében.
18. Községi Könyvtár (Jászdózsa): Régi Krónikáink varázslatos világa címmel kalandos mesélős, bemutató-előadást tartott Farkas Gábor az Olvasó családok 2024 programsorozat keretében.
Városi Könyvtár (Túrkeve): A Kevi Érdeklődők Klubja vendége Antonia Eliason.
19. Községi Könyvtár (Jászdózsa)
23. (Kengyel): Jagelló Izabella és családja címmel nyílt kiállítás a lengyel származású magyar királyné életútját bemutató tablókból.
24. Városi Könyvtár (Tszafüred): A Föld napja alkalmából Telegdi Ágnes fotóművész, író tartott előadást a gyermekolvasóknak.
25. Petőfi Sándor Művelődési Ház és Könyvtár (Jászfényszaru): XIV. Jász Fény vers- és prózamondó találkozónak adott otthont az intézmény.
Városi Könyvtár és Gyermekkönyvtár (Tiszaföldvár):Anyák napi kézműves foglakozásra várták a gyermekeket.
Május
22. Zsigmond Ferenc Városi Könyvtár (Kunhegyes): Lélekcseppek címmel életmód előadást tartott Gálné Moldován Anita sorselemző.
24. Községi Könyvtár (Szajol): Böde Péter vándormeseíró volt a bibliotéka vendége, aki érdekes történeteket, meséket hozott a gyermekeknek.
27. Városi Könyvtár (Kenderes): "Kenderes, Bánhalma és Kakatpuszta történelmi téglái" címmel Koczó Sándor téglagyűjteményéből nyílt kiállítás a bibliotékában.
28. Községi Könyvtár (Pusztamonostor): Irodalom- és művelődéstörténeti utazásra várta az érdeklődőket Bánhegyi Ferenc történész és tankönyvszerző, aki a tőle megszokott alapossággal beszélt a magyar történelem jelentős eseményeiről, a magyar nyelvemlékek keletkezéséről.
29. Városi Könyvtár (Kenderes): A könyvtár Baba mama klub foglalkozásán Simon Júlia klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta és Kátainé Nyakó Edit Dévény szakgyógytornász tartott előadást a Karcagi Egészségfejlesztési Iroda- Lelki Egészségközponttal együttműködésben.
Június
3. Községi Könyvtár (Pusztamonostor): Megszépült Balázsovich Oszkár Közösségi Színtér.A település épített értékei közül kiemelkedik Balázsovich Oszkár 19. század utolsó negyedében épült kastélya, ami jelenleg művelődési házként és könyvtárként funkcionál. A hosszú idő óta leromlott állapotú épület már igazán megérett a felújításra. Épületenergetikai korszerűsítése a TOP Plusz keretében valósult meg mintegy 121 millió vissza nem térítendő támogatásból. Őrizve az épület eredeti jellegét, a múlt és jelen találkozásával különleges atmoszféra hatja át a tereket.
10. Városi Könyvtár (Rákóczifalva): Digitális Alapok címmel időseknek tartottak számítógépes oktatást a könyvtárban.
13. Ipolyi Arndold Kultirális Közont (Törökszentmiklós): Arany Miskolc Irodalmi Kör foglalkozására várták az érdeklődőket a könyvtárban.
14. Arany János Városi Könyvtár (Kisújszállás): Lezárult a könyvtár által meghirdetett rajzverseny, melyre óvodások nevezhettek alkotásaikkal a Madarak és fák napja alkalmából.
15. Városi Könyvtár (Rákóczifalva): A Közösségi napon szabadulószoba játékkal kedveskedtek az érdeklődőknek a könyvtárosok.
17. Községi Könyvtár (Kengyel): Élő képek címmel nyílt fotókiállítás a bibliotékában.
20. Arany János Városi Könyvtár (Kisújszállás): A könyvtár biblioterápiás csoportja tartott foglalkozást.
21. Községi Könyvtár (Tiszajenő): Mire jó egy könyvtár, címmel a helyi horgolószakkör munkáiból nyílt tárlat a bibliotékában.
24. Községi Könyvtár (Tószeg): Csukás István Mesehét címmel szerveztek könyvtári napközis tábort a helyi kisiskolásoknak a nyári szünet első hetében.
Móricz Zsigmond Művelődési Ház és Könyvtár (Zagyvarékas): A Nemzeti Művelődési Intézet Jász- Nagykun Szolnok vármegyei igazgatója Rónyai László meglepett egy hollóházi porcelánból készült Jókai szobrot adományozott az intézménynek, amely a könyvtárban kapott helyet.
Városi Könyvtár és Gyermekkönyvtár (Tiszaföldvár): Bálint István mini makett kiállításának adott otthont a bibliotéka.
24-28. József Attila Városi Könyvtár (Kunszentmárton): Tiszazug természeti kincsei könyvbarát műhely táborban fogadták a nyári szünetet megkezdő gyerekeket.
27. Városi Könyvtár (Martfű): Jánoki-Kis Viktória mutatta be új könyvét a martfűi közönségnek.
28. Városi Könyvtár (Tiszafüred). Szénási Veronika mesemondó élőszavas meséléssel lepte meg a hallgatóságot.
30. Községi Könyvtár (Öcsöd): Lezárult az „Adományozz lehetőséget a higiénikusabb élethez” kampány, melyet az öcsödi Család és-Gyermekjóléti Szolgálattal közösen indított a könyvtár.
Július
1. József Attila Városi Könyvtár (Kunszentmárton): Szeretlek Kunszentmárton címmel helytörténeti vetélkedőt szervezett a bibliotéka.
2-25. Városi Könyvtár (Tiszafüred): Strandkönyvtári szolgáltatásokkal gondoskodtak a Füredre pihenni érkezőkről a helyi könyvtárosok.
3. Községi Könyvtár (Kuncsorba): A Könyvtári Szolgáltató Rendszer jóvoltából a Furfangos Paraván Bábszínház "A Világszépe Kecskebéka" című előadását tekintették meg a helyi óvodás és kisiskolás gyermekek.
4. Arany János Városi Könyvtár (Kisújszállás): Óvodakezdés csipetnyi hisztivel fűszerezve címmel Vizkeleti Lenke tartott könyvajánlóval színesített előadást a könyvtár szervezésében.
6. Községi Könyvtár (Nagyrév): A tiszakécskei Nádirigó Tanösvényhez szervezett kerékpáros túrát a könyvtár.
19. Községi Könyvtár (Öcsöd): Baba-Mama Délelőtt elnevezésű programot szervezett a könyvtár. E hónapban a Tóth József Alapszolgálati Központ Nappali Ellátásában Interaktív előadás sorozatot indítottak. Első alkalommal az "Okoseszközök használata", majd pedig az "Önvédelem és kommunikáció az interneten" volt a téma. Ezeken az interaktív előadásokon a résztvevőknek lehetősége nyílt feltenni az okoseszközökkel és internethasználattal kapcsolatos kérdéseiket, valamint okoseszközeik használatát is gyakorolni tudták.
Augusztus
8. Községi Könyvtár (Tiszajenő): Éjszaka a könyvtárban
12. Községi Könyvtár (Öcsöd): Lezárult a könyvtár által hirdetett fotópályázat.
Szeptember
2. Ember Mária Városi Könyvtár (Abádszalók): Átadták az uniós forrásokból megújult könyvtár épületét.
5. Városi Könyvtár (Újszász): A fennállásának 70. évfordulóját ünneplő könyvtár épülete egy pályázatnak köszönhetően megújulhatott. Az átadást zenés műsorral és rendhagyó kiállítással ünnepelte a bibliotéka.
Fotó: Kincses János Tamás
13. Községi Könyvtár (Jászdózsa): Természet a könyvtárban tematikus délutánt szerveztek a könytárban. Az interaktív feladatokkal színesített programban közreműködött a JóKa Túrák vezetői/szervezői: Grószné Kati és Grósz József.
16. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Negyedik Módszertani ötletek csoportos foglalkozásokhoz című műhelynap keretében játékos kedvű könyvtárosok megoldhattak egy bűnesetet és megismerkedhettek a genially és a kahoot alkalmazásokkal.
20. Városi Könyvtár (Kenderes): Tibeti hangtál terápiás foglalkozásra várták az érdeklődőket.
23. Városi Könyvtár (Jászberény): Az OFA Felelős Foglalkoztató minősítésén elért BRONZ fokozatú oklevelet kapott az intézmény.
25. Ipolyi Arnold Közművelődési Központ (Törökszentmiklós): Darvasi László regényének bemutatóján a szerzővel Csőke Tibor könyvtáros beszélgetett.
27., 30. Községi Könyvtár (Öcsöd): A Magyar Népmese Napja alkalmából két könyvtári délelőttöt is szerveztek a könyvtárban a helyi óvodások számára.
Pinczésné Császi Eszter, a rákóczifalvai könyvtár munkatársa bepillantást engedett a szabadulószoba kulisszái mögé. Fotó: Nagy Balázs
Október
7. Gosztony Aladár Közösségi Színtér és Könyvtár (Jászfelsőszentgyörgy): Ötven év után új külsőt és új nevet kapott a település kulturális intézménye. Az önkormányzat a TOP Plusz program keretében háromszázmillió forintot nyert a falu központjának környezettudatos, család- és klímabarát fejlesztésére.
8. A mai napon a könyvtárban került megrendezésre a Család és Gyermekjóléti Szolgálat által összehívott jelzőrendszeri értekezlet, melynek témája az internetes csalás volt. Molnár Judit százados asszony előadását tekinthették meg a jelzőrendszeri tagok
10. Községi Könyvtár (Jászboldogháza): A vármegyei levéltár munkatársa, dr. Bojtos Gábor tartott előadást a település múltja iránt érdeklődőknek.
Városi Könyvtár (Jászfényszaru): Nyomozás Mátyás király könyvei után címmel tartott előadást Zsupán Edina filológus, kodikológus, HUN-REN-OSZK, Fragmenta et Codices Kutatócsoport munkatársa.
11. Városi Könyvtár (Tiszafüred): Fiala Borcsa író, újságíró, aki "A legrövidebb út a nők szívéhez" címmel felnőtteknek tartott közvetlen, vidám hangulatú beszélgetést kapcsolatokról és az életről. A találkozón felolvasásra kerültek az író műveiből rövid részletek, majd dedikálásra került sor.
12. Városi Könyvtár (Jászberény): A Magyar Relaxációs és Szimbólumterápiás Egyesület –Intermodális Mesepszichológiai Munkacsoportjának
minikonferenciájának adott otthont a könyvtár.
19. Városi Könyvtár (Tiszafüred): Mesekuckóban kutyás mesék hangzottak el.
22. Arany János Városi Könyvtár (Kisújszállás): Palkó Nikolett biblioterápiás foglalkozást tartott a könyvtárban.
24. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Nádasdy Ádám nyelvész, költő, műfordító volt a bibliotéka vendége.
26. Városi Könyvtár (Jászladány): Könyvvásárt szerveztek a könyvtárban.
29. Könyvtár, Információs és Közösségi Hely (Kuncsorba): Tök jó lámpások délutánja címmel szerveztek kézműves foglalkozást a könyvtárban.
30. Községi Könyvtár (Öcsöd): A helyi olvasókör várta az érdeklődőket őszi foglalkozására.
November
4. Községi Könyvtár (Tiszasüly): Fizika óra címmel tartott zenés gyermekfoglalkozást Tormási Attila.
5. Könyvtár, Információs és Közösségi Hely (Jánoshida): A jászalsószentgyörgyi Andolgók Gyalogló Klub volt a könyvtár vendége.
6. Városi Könyvtár (Tiszaföldvár): Márton napi óvodásoknak szóló rajzpályázat díjátadójára várták a gyermekeket.
7. Damjanich János Múzeum (Szolnok): A Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából rendezett konferenciát a Damjanich Múzeum. Az előadók között ott volt Jámbor Csaba, a múzeum könyvtárosa, aki arra kereste a választ, hogy miért nincs még Szolnoknak monográfiája.
Fotó: Simon Ferenc
8. Városi Könyvtár (Jászberény): Énidőm képei címmel nyílt kiállítás a könyvtár a galériájában.
Verseghy Könyvtár (Szolnok): Interaktív regény klubfoglalkozást tartott Szirákiné dr. Kovács Györgyi az Ifjúsági részlegben.
11. Városi Könyvtár és Gyermekkönyvtár (Tiszaföldvár): A Kutyával egy mosolyért Alapítvány jóvoltából Sáriné Papp Erzsébet kutyásterapeuta tartott a Kossuth L. Általános Iskola 4. osztályos tanulóinak.
Verseghy Ferenc Könyvtár (Szolnok): A Damjanich János Múzeummal közösen ünnepelte a könyvtár fennállásának 90. évfordulóját. Koszorúzással és szakmai előadásokkal emlékeztek meg a gyűjtemények alapítóiról.
Fotó: Herczeg Péter
12. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Péterfy-Novák Éva és Péterfy Gergely volt a könyvtár vendége, akik Élni és enni Umbriában című kötetüket mutatták be.
13. Városi Könyvtár (Tiszafüred): "Zarándokút Szent Jakab sírjához" címmel tartottak előadást Baji Gál Erzsébet, Illés Dóra, Koroknai Józsefné és Szalóki Károlyné, hortobágyi és tiszafüredi lakosok.
14. Gecse Árpád Közösségi Színtér és Könyvtár (Alattyán): Ünnepélyes névadó ünnepség keretében adták át a felújított intézmény épületét.
Fotó: Pesti József - szoljon.hu
Községi Könyvtár (Tiszasüly): Kutasd a múltad többalkalmas klubfoglalkozást szervezett a könyvár a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Levéltárral együttműködésben.
15. Községi Könyvtár (Szajol): Az Országos Rajzfilmünnephez csatlakozott a település. A kisebbeknek meséket, a felnőtteknek pedig a Történelmi Animációs Egyesület dokumentumfilmeket vetítettek le a könyvtárban.
Városi Könyvtár (Újszász): Az Országos Rajzfilmünnep keretében tartottak filmvetítést. A gyerkek az Egy komisz kölyök naplója című mesét tekintették meg.
21. Csokonai Városi Könyvtár (Karcag): Bihari György: Megérkezés című kötetének bemutatóját az író barátai, Bartha András és Kocsis Lajos nótaénekesek műsora színesítette, tette azt kerek egésszé.
Fotó: Déryné Művelődési Központ és Városi Könyvtár
Városi Könyvtár (Jászberény): Új integrált könyvtári rendszerre tért át a berényi könyvtár, leváltva ezzel a húsz éven szolgáló TextLib programot.
22. Városi Könyvtár (Jászárokszállás): A régi kor fonóinak hangulatából kapott ízelítőt, aki ellátogatott könyvtárba. A mesekocsmát a Jászberényi Városi Könyvtár gyermekkönyvtári részlegének munkatársai, a 3K biztosította: Boda Lászlóné, Szarvas Lászlóné és Verseginé Ujhelyi Petra.
Városi Könyvtár (Újszász): Az Európai Hulladélcsökkentési Hét keretében tartottak foglalkozást a könyvtárosok a Zagyvaparti Idősek Otthona lakóinak.
27. Községi Könyvtár (Öcsöd): Évzáró összejövetelét tartották az Öcsödi Olvasókör tagjai a bibliotéka olvasótermében. A foglalkozás fő témája a karácsonyi ajándéknak ajánlott könyvek voltak.
28. Városi Könyvtár (Jászberény): Borkóstolással egybekötött könyvbemutató ismerhették meg az érdeklődők Borgőzös évszázadok című könyv szerzőit Kupa Enikőt és Kovács Tibort.
Városi Könyvtár (Martfű): Bajzáth Mária könyvbemutatójára várták az érdeklődőket. A Népmesekincstár mesepedagógiai program kidolgozója tartott előadást.
29. Nagyközségi Könvytár (Jászladány): A könyvtárosok rajzpályázatot hirdettek a helyi gyerekeknek.
30. Városi Könyvtár (Tiszafüred): A Mesekuckó adventi programján a könyvtárosok meséltek a gyerekeknek többek között Luca gyertyáiról és Miklós püspök legendájáról.
December
1. Városi Könyvtár (Jászberény): Az EOQ MNB Egyesület "Minőség-Innováció 2024" pályázatán díjat nyert a bibliotéka.
3. Városi Könyvtár (Újszász): Versmondó versenyt és Mikulás napi kérműves foglalkozást szerveztek általános iskolásoknak.
4. Verseghy Könyvtár (Szolnok): A könyvtárosokból álló BibliotéKar adott ünnepi hangversenyt a Művészeti szalonban.
7. Hild Könyvtár (Szolnok): Az Aranysor Íróklub karácsonyváró irodalmi műsorral lepte meg a közönséget.
9. Városi Könyvtár (Kenderes): Tóthné Molnár Ágnest nevezte ki Kenderes Város Önkormányzata a Móricz Zsigmond Művelődési Ház és Könyvtár vezetőjének. A megbízatása öt évre szól.
11. Városi Könyvtár (Jászkisér): Babusa János Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész tartott könyvbemutatót a bibliotékában. A művész több köztéri alkotása is áll a településen, így a helyiek nagy érdeklődéssel várták ezt a találkozót.
Városi Könyvtár (Újszász): A Szamóca Bábcsoport előadásában az Erdei karácsony című mesét tekintettek meg a helyi általános iskola 4. évfolyam Teátrumosai.
Verseghy Könyvtár (Szolnok): Az intézmény is kapcsolódott a Netrevalók elnevezésű országos programsorozathoz, melynek keretében középiskolások önkéntesen segítséget nyújtanak időseknek az okoseszközök használatában.
12. Városi Könyvtár (Jászapáti): A Katolikus Szeretetszolgálat Szent Vendel Otthon lakói a könyvtárban tartott foglalkozás keretében karácsonyi képeslapot készítettek.
Városi Könyvtár (Újszász): A Magyar-Török Kulturális Évad keretében Kirtay Fanni tartott előadást.
Verseghy Könyvtár (Szolnok): A Kultúrpince vendége Rácz Rolan
Időpont: 18:00
Helyszín: KultúrPince Szolnok
13. Városi Könyvtár (Fegyvernek): karácsonyi zsobongó címmel szerveztek ünnepváró kérműves foglalkozást a gyerekeknek.
Városi Könyvtár (Tiszafüred): "Rongyok között nőttem fel" címmel Debreczeni Ildikó jelmeztervező művész, a Magyar Tavak Fesztiválja ötletgazdája mutatta be könyvét. A családias légkörű eseményen szóba kerültek a szerző életének, pályafutásának fontosabb állomásai. Megtudtuk azt is, hogyan vált az érdeklődő kislányból jelmeztervező szakember és felelős vállalkozó. Debreczeni Ildikó ezer szállal kötődik a Tisza-tóhoz és Tiszafüredhez, ahova mindig szívesen jön rendezvényszervezőként és magánemberként is. Zárszót mondott Ujvári Imre polgármester, aki egy csokor virággal köszöntötte Ildikót. Beszélgetőtárs Prinyi Tünde, a könyvtár igazgatója volt. A program végén dedikálásra is lehetőség volt.
14. Városi Könyvtár (Tiszafüred): A Míves Műhelyben adventi diótörőt készült papírhengerből és karácsonyi gipszfigurákat festhettek a gyerekek.
20. Községi Könyvtár (Jászdózsa): Karácsonyi témájú könyvtári szabadulószoba - interaktív foglalkozást szerveztek a látogatóknak.
Takáts Béla 1959. március 1-jén született Kőszegen. A Szombathelyi Tanárképző Főiskolán diplomázott népművelő és történelem szakos pedagógusként 1981-ben. Majd hat évvel később az ELTE Bölcsészettudományi karán okleveles könyvtárosi végzettséget szerzett.
A tiszaörsi Művelődési Ház vezetője volt 1981 és 1983 között, ezt követően a tiszafüredi Városi Könyvtár tájékoztató könyvtárosaként tevékenykedett 1983-tól 1993-ig. Ekkor köteleződött el a helyismeret mellett. Gál Sándor könyvtárigazgatóval közösen állították össze évről évre Tiszafüred eseménynaptárát. Szakdolgozatát is a helyi könyvtár alapítójáról Tariczky Endréről írta.
Tiszafüredi Városi Könyvtár archívumából
1994-ben a szolnoki Verseghy Ferenc Könyvtár és Közművelődési Intézmény megyei feladatokat is ellátó szakmai igazgatóhelyettesévé nevezték ki. 2011 és 2012 között megbízott igazgatóként irányította a megyei intézményt. A Magyar Könyvtárosok Egyesülete Helyismereti Könyvtárosok Szervezetének alapító tagja, 2003-2010-ig elnöke, 2019-ig vezetőségi tagja volt. 2011-től nyolc éven át a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Elnökségének (MKE) tagja volt.
Személyében olyan szakembert ismerhettünk meg, aki mindig nyitott a helyismereti tevékenységekben és a könyvtári informatikában megjelenő új folyamatokra, képes felismerni és a gyakorlatba átültetni az azokban rejlő új lehetőségeket. Azt vallotta, „…hogy a helyismereti gyűjtemény vonatkozásában minden könyvtár nemzeti könyvtár, hogy az itt elhelyezett dokumentumokra alapozva a legkisebb könyvtár is újat, eredetit alkothat …”
Könyvtáros szakmai tudását folyamatosan bővítette informatikai ismeretekkel. Ez irányú tájékozottságának köszönhetően úttörő tevékenységet végez a helyismereti dokumentumok digitalizálása, valamint az elektronikus helyismereti dokumentumok gyűjtése, szolgáltatása terén.
Szakértelmét, tapasztalatait oktatóként is megosztotta. A Könyvtári Intézet által szervezett „A helytörténetírás módszerei, segédeszközei, a publikálás formái és lehetőségei; helyismereti-helytörténeti információk közzététele könyvtári honlapokon” elnevezésű akkreditált programjában rendszeresen részt vesz. A Korszerű könyvtár (finanszírozás – gyarapítás – menedzsment) 2005-ben megjelent szakkönyv egyik szerzője volt. A gyakorlatban szerzett tapasztalatát a magyar könyvtári szaksajtóban is közzétette.
2000-ben létrehozta a helyismereti könyvtárosok szakmai levelezőlistáját. Az Országos Digitalizálási Terv egyik kidolgozásában is közreműködött. Számos szakmai konferencia szervezésében vett részt. 2004-ben Szolnok adott otthont az MKE Helyismereti Könyvtárosok Szervezete országos konferenciájának, amelynek házigazdája volt. A 2014-ben a XIV. alkalommal megrendezett Győri Szalon szakmai programjában ő tartott előadást a helyismereti digitális tartalmakról. 2015-ben a könyvtáros vándorgyűlés szolnoki szervezőbizottságában töltött be jelentős funkciót.
Egyik fő törekvése a digitálisan létező, de ilyen formában nem publikált dokumentumok, számítógépes állományok begyűjtése a helyismereti részlegekbe. Úgy gondolta, „…valószínűsíthetően ötven év múlva éppen olyan kíváncsiak lesznek utódaink egy-egy település 2000. évi jelenlétére az Interneten, mint amilyenek mi vagyunk az ötven évvel ezelőtt megjelent aprónyomtatványokra, hírlapra….”
1987-ben Miniszteri Dicséretben részesült. 2012-ban Szinnyei József-díjjal ismerték el szakmai munkáját. 2015-ben a MKE Helyismereti Könyvtárosok Szervezete a Kertész Gyula Emlékérmet Takáts Béla könyvtárosnak ítélte oda. A díjjal azt a sokoldalú és innovatív szerepvállalást ismerték el, amivel Takáts Béla hozzájárult ahhoz, hogy a helyismereti tevékenység a 21. század elején is fontos része legyen a helyi közösségek és a közkönyvtárak újraformálódó kapcsolatának.
A Verseghy Ferenc Könyvtárban eltöltött három évtized alatt az ő szakmai munkájának is köszönhető az integrált számítógépes katalógus bevezetése. Ő hozta létre 1997-ben a könyvtár honlapját, majd 1999-ben a Magyar Elektronikus Könyvtár példáját követve alapította meg a Verseghy Ferenc Elektronikus Könyvtárat, amely az ő szakmai irányításával bővült könyvekkel, folyóiratokkal és képeslapokkal.
A megyei könyvtár informatikai célú – fejlesztési és oktatási tárgyú – pályázatait koordinálta. Fontos szerepet töltött be a kistelepülési könyvtári ellátásának megszervezésében is. 2015-ben indult Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszernek köszönhetően 48 településen nyújt szolgáltatást a megyei hatókörű Verseghy Könyvtár. A kistelepülésekért és a megyei hálózat működtetésében végzett eredményes munkája elismeréseként 2022-ben Jász-Nagykun-Szolnok Megye Közművelődési Díjjal tüntette ki a megyei önkormányzat. Türelemmel viselt hosszú betegség következtében hunyt el 2024. március 9-én.
Április 3-án szülővárosában, Kőszegen helyezték örök nyugalomra. Személyében egy kiváló szakembert, jeles mentort és jó vezetőt vesztettünk el. Mi, a Verseghy Ferenc Könyvtár és Közművelődési Intézmény munkatársai szomorúan búcsúzúnk kollégánktól. Emlékét kegyelettel megőrizzük.
--
Prinyi Tünde: Nekrolók
Mély megrendüléssel tudatjuk, hogy Görbéné Kacziba Katalin, aki 2003- 2023 között a tiszafüredi Városi Könyvtár és Információs Központ olvasószolgálatos könyvtárosa volt, 2024. április 18-án életének 65. évében elhunyt. Cibakházán is dolgozott a könyvtárban az 1970-es és ’80-as években.
Segítőkészsége, jószívű természete, kedvessége emlékeinkben és az olvasókban tovább él!
Június 14-én író-olvasó találkozó vendége volt Hadházi Anita, akivel Paksi Csabáné könyvtárigazgató beszélgetett. A rendezvény végén lehetőség nyílt dedikáltatásra is.
Jászberény
Június 13. 15. Könyves Csütörtök:
Vendég: Holden Rose
Használ könyvek vására
Mesekocsma
Kisújszállás
Kunszentmárton
Június 14. Mándi Ildikó illusztrátor-meseíró volt a József Attila Városi Könyvtár vendége.
Mezőtúr
Június 11. Madách Színház Online: A két egyetlen - Karinthy Frigyes nagy szerelmei
Június 14. Telegdi Ágnes gyermekeknek szóló állatvédő előadása
Június 17. Író-olvasó találkozó vendége volt Sándor Anikó
Szolnok
Június 12. Író-olvasó találkozó Jenei Gyulával. A 2024-ben megjelent új verseskötetéről, az Isteni műhiba című könyvről pedagógustársa Szűcs Sándor, a Verseghy Gimnázium igazgatóhelyettese kérdezte.
Június 13. Közönségtalálkozó Závada Pál íróval. Az alkotóval Tálas László, a Szolnok TV szerkesztője és Szarvák Tibor szociológus beszélgetett.
Június 14. Hadas Krisztina televizíós újságíróval találkozhattak az érdeklődők a Verseghy Könyvtárban, a Hild Könyvtár pedig Sándor Anikó írót látta vendégül.
Június 15. Juhász Előd zenekritikus Zeneközelben című könyvsorozatának 10. kötete jelent meg 2024-ben, amelyet a szolnoki közönségnek a Könyvhéten mutatott be.
Szilasi Katalin szolnoki szerző újabb kötetét mutatta be az érdeklődőknek.
Június 17. Szikszai Ilka a Hild Könyvtárban mutatta be könyvét.
Június 18. V. Kulcsár Ildikó újságíró volt a Verseghy Könyvtár vendége a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége helyi szervezetével közös szervezésben.
Tiszafüred
Június 14. X. Vers-és prózaíró pályázat díjátadójátadó ünnepségével kezdődött a könyvheti rendezvénysorozat a 40 éves városban.
Június 18. "Záródik az aranykalitka" címmel tartott vetítéssel egybekötött előadást Káli-Rozmis Barbara író, Erzsébet királyné kutató, aki beszélt arról, hogy 170 éve házasodott össze Ferenc József és Erzsébet. Bemutatta két tényirodalmi kötetét, amelyek alapos kutatómunkával, több éven át készültek. Az Erzsébet királyné és a magyarok című kötet 2022-ben elnyerte az év könyve díjat az olvasói szavazatok alapján. Alapos és tartalmas betekintést kaptunk a királyné szokásairól, az uralkodó és családja életéről, mindezt hiteles történelmi háttérrel. A családias hangulatú eseményen, értő, érdeklődő közönség volt jelen.
Törökszentmiklós
Június 6. Vécsey Zoltán, gróf Vécsey Károly honvédtábornok, aradi vértanú oldalági leszármazottja volt a könyvtár vendége a Zsigray Színházteremben. A könyvhét keretében bemutatta a Vécsey család történetét bemutató könyvét, amely több évtizedes kutatómunka, családi emlékek, iratok összefoglalásaként jelent meg.
Június 12. Bemutatta legújabb kötetét Jenei Gyula költő és beszélgetőtársa, Verebes György festőművész volt az Ipolyi Arnold Művelődési Központ, Könyvtár olvasótermében.
Az "Életet az Éveknek" Hagyományőrző Nyugdíjas Klubbal tartott közös foglalkozást a Nagyközségi Könyvtár. A programon versrészletek és teljes költemények is elhangoztak a klub tagjainak előadásában.
1. Csomóponti Művelődési Ház (Szolnok): Összevonták a két szolnoki vasutas művelődési házat. A központ a Csomóponti Művelődési Ház lett, és hozzá tartozik még a Szajoli Vasutaskör, a Ceglédi Vasutas Klubkönyvtár és a Kisújszállási Vasutas Letéti Könyvtár is.
14. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Dénes Pál kezdeményezése nyomán Színházbarátok Köre alakult a megyeszékhelyen. A művészetbarát kör alakuló ülésére a Verseghy könyvtárban került sor.
19. Verseghy Könyvtár (Szolnok): A könyvtár dolgozói egykori igazgatójukat, Szurmay Ernőt köszöntötték 75. születésnapja alkalmából. Meglepetésként egy kis válogatást is készítettek az írásaiból. A Számvetés című kötetet is átnyújtották a többi ajándék mellett.
Csabai István felvétele - Új Néplap
22. Városi Könyvtár (Jászberény): Dr. Czettler Antal történész, jogász volt a könyvtár vendége, aki bemutatja a közelmúltban megjelent, „Teleki Pál és a magyar külpolitika 1939-41” című művét.
Verseghy Könyvtár (Szolnok): Élő blueszenével várta az érdeklődőket a Blues Gang együttes.
23. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Somme megyei közgyűlés elnöke, Fernand Demilly négyszáz kötetből álló francia könyvcsomagot adott át ajándékul a könyvtárnak. Az ünnepségen a Verseghy gimnázium diákjai franciául mondtak verset és adtak elő részletet a Kis herceg című regényből, közreműködtek a Szolnoki Szimfonikusok Bah József vezényletével.
Verseghy Könyvtár Fotótára
Február
2. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Tűzvédelmi próbariadóra vonultak ki a szolnoki tűzoltók a megyei könyvtár épületéhez. Az intézmény dolgozói a QN-TEAM Bt. tűzvédelmi társaság vezetésével elsősorban az épületben tartózkodók kimenekítését gyakorolták.
Csabai István felvéte - Új Néplap
10. Hild Viktor Városi Könyvtár (Szolnok): Bod Péter Könyvtárhasználati vetélekdő megyei verseny megyei versenyének a bibliotéka adott otthont. Három korosztályban 16 tanuló nevezett megyénk különböző településeiről, a győztesek az áprilisi országos döntőbe jutottak tovább.
Csabai István felvétele - Új Néplap
12. Hild Viktor Városi Könyvtár (Szolnok): Csekétől a Pilavaxig címmel az 1848-as márciusi forradalom 150. évfordulója tiszteletére előadássorozatot szervezett a könyvtár a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Tagozatával közösen. Vörösmarty Mihály költészetéről dr. Szilágyi Márton tartott előadást.
14. Városi Könyvtár (Jászapáti): A zenés könyvtári esték hangversenysorozat keretében a Budapesti Vonósok és barátaik adtak koncertet a könyvtárban.
18. Verseghy Könyvtár (Szolnok): A Színházbarátok köre programján Bálintné Hegyesi Júlia emlékezett a méltatlanul elfeledett Justh Zsigmondra, a múlt századvég író-mecénásra, a parasztszínház-alapítójára.
26. Hild Viktor Városi Könyvtár (Szolnok): Dr. Gángó Gábor Eötvös Józsefről szóló irodalomtörténeti előadását hallgathatta meg a szolnoki közönség.
Február hónapban jelent meg a karcagi Györffy István Általános Iskola könyvtárának története az önkormányzat és a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány kiadásában. Az iskola könyvtárának históriája összefonódik a Kálvin út 2. szám alatti volt református fiúiskola, ma Nagykun Református Általános Iskola történetével. Ezt ismerheti meg az olvasó dr. Kasuba Jánosné könyvéből. A szerző az 1990-es évek végéig dolgozta fel a könyvtár történetét, bemutatta azokat a könyvritkaságokat, melyek az intézmény tulajdonában vannak. Szólt azokról a hagyományőrző rendezvényekről is, melyeket az iskolai könyvtár szervezett.
Március
4. Hild Viktor Városi Könyvtár (Szolnok): Dr. Csorba László Széchenyi és Kossuth vitájáról tartott előadást.
10. Verseghy Könyvtár (Szolnok): A német klub foglalkozásának témája Magyarország EU-tagsága volt egy külföldi szemével. A vitaindítót Björn Ehring tartotta.
13. Városi Csokonai Könyvtár (Karcag): A Haza és haladás vetélkedő városi döntőjét tartották a könyvtárban.
A karcagi könyvtár az előző évben sikerrel pályázott a Nemzeti Kulturális Alaphoz, CD-ROM-leolvasó vásárlására. Az elnyert 250 ezer forintból ötven lemezt vásároltak, az előzetesen felmért igénynek megfelelően az általános lexikonok, anyanyelvi, filmművészeti CD-k mellett egyes tantárgyakhoz - biológia, történelem - is vettek lemezeket, melyeket az olvasók egyeztetett időpontban használhatnak is.
Új Néplap felvétele
13. Városi Könyvtár (Jászberény): Az Élővíz Természetvédelmi Egyesület szervezésében természetvédelmi előadás-sorozat kezdődött a városi könyvtárban. Az előadáson Sallai Zoltán beszélt Magyarország ritka halairól.
Az 1848-49-es szabadságharc és forradalom évfordulója tiszteletére a könyvtár Gyermekrészlege pedig a 11-14 éves korosztály jó tollú tanulók részére versíró versenyt hirdetett.
Verseghy Könyvtár (Szolnok): Lengyel vendégek jelenlétében Bem József tábornok életéről szóló kiállítást nyitott meg Iváncsik Imre, a megyei közgyűlés elnöke és Aleksander Grad, Tarnów megye vajdája. A megnyitót a zegocinai Capella együttes zenés műsora vezette be, majd Bertalanné Kovács Piroska könyvtárigazgató köszöntötte a jelenlévőket. Wojciech Salapski, a lengyel nagykövetség első titkára felolvasta a nagykövet levelét, amelyben többek között reményét fejezte ki, hogy honfitársai látogatása új kapcsolatok nyitánya lesz Jász-Nagykun-Szolnok megye és Tarnów megye között.
Aleksander Grad beszédében fölidézte Bem pályáját, a lengyel és a magyar történelemben játszott kiemelkedő szerepét. Tarnów Bem szülővárosa, múzeuma sok dokumentumot őriz a hős tábornokról. Igazgatója, Adam Bartosz és a könyvtárigazgató, Zofia Rawobska tette lehetővé a szolnoki Bem-kiállítás megrendezését. Zofia Rawobska ajándékokat, így Bem-bibliográfiát adott a megyei könyvtárnak. Iváncsik Imre rövid megnyitójában emlékeztetett az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulójára, a magyar és a lengyel nép történelmi barátságára.
Verseghy Könyvtár Fotótára
17. Verseghy Ferenc Gimnázium (Szolnok): A kétszeres József Attila-díjas prózaíró, a közismert Makra regény alkotója Kertész Ákos tartott rendhagyó irodalomórát az iskola könyvtárban.
Csabai István felvétele - Új Néplap
19. Hild Viktor Városi Könyvtár (Szolnok): A bibliotéka és a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Tagozatának előadás-sorozatának részeként dr. Kerényi Ferenc irodalomtörténész tartott előadást Petőfi és a fiatal Arany címmel.
20. Városi Könyvtár (Jászberény): Az Élővíz Természetvédelmi Egyesület szervezésében zajló természetvédelmi előadássorozat keretében a Körös-Maros Nemzeti Park mutatkozott be a könyvtárban, amelyet Kapocsi Judit képviselt.
26. Hild Viktor Városi Könyvtár (Szolnok): Szurmay Ernő A márciusi forradalom utóélete a magyar lírában című előadása
Arany János Könyvtár (Kisújszállás): Márciusban Balogh Károlyné helyi nyugdíjas munkáiból nyílt szalma- és csuhéfonat kiállítás a zenei könyvtárban.
Mészáros János felvétele - Új Néplap
Április
3. Városi Könyvtár (Jászberény): Vadászat és természetvédelem címmel tartott előadást Hotváth Ákos.
4-5. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Húsvéti virágkötő versenynek és kiállításnak adott otthont a könyvtár.
10. Városi Könyvtár (Jászberény): Schmotzer András tartott természetvédelmi előadást botanikai túrákról a Bükkben.
11. Hild Viktor Könyvtár (Szolnok): A könyvtár a Széchenyi- lakótelepen élő gyerekek számára kézműves foglalkozást tartott. Készítettek műanyag kanálból nyuszit, tojásból kiscsirkét és egyéb húsvéti meg számlepetéseket.
Illyés Csaba felvétele - Új Néplap
Május
1. Csokonai Könyvtár (Karcag): Nagy Mihályné lett a könyvtár igazgatója.
28. Hild Viktor Városi Könyvtár (Szolnok): Gyermeknapi műsor a könyvtár előtti téren
Június
11. Hild Viktor Városi Könyvtár (Szolnok): A városi könyvtári hálózat fennállásának 25. évfordulója alkalmából szervezett ünnepség
Július
Szolnok Megyei Néplap archívuma
13. Csokonai Könyvtár (Karcag): Emléktábla avatás dr. Orosz Pál római katolikus lelkész tiszteletére, amely a könyvtár homlokzatán található.
Augusztus
5. Városi Könyvtár (Jászberény): Origami verseny a gyermekkönyvtárban.
Nagyné Koncz Éva a Berényi Műhely tagja kiállítása (július 30 - augusztus 30)
Szeptember
9. Hild Viktor Városi Könyvtár (Szolnok): Várhegyi Attila, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának politikai államtitkára és Szalay Ferenc polgármester látogatása a könyvtárban
14-15. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Országos könyvtáros konferenciának adott otthon az intézmény, amelynek témája a községi könyvtárak voltak.
Verseghy Könyvtár Fotótára
Október
5. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Könyvtári asszisztensi képzés indult a könyvtárban.
15. Kereskedelmi és Gazdasági Főiskola (Szolnok): Új intézeti könyvtárat birtokba vették a diákok. A Mártírok útján levő diákszálló tízemeletes épületszárnyának földszintjén, összesen mintegy 1040 négyzetméteren kapott helyet.
Mészáros János felvétele - Új Néplap
17. Arany János Városi Könyvtár (Kisújszállás): Kisújszállás 150 évvel ezelőtti története, a környező nagykun települések irodalma, nevezetességei mind szerepeltek a családsegítő szolgálat, a néprajzi kiállítóterem, az alkotóház, a gimnázium, a ’48-as Olvasókör és könyvtár által rendezett Hétpróbás kunok vetélkedőjén.
21. Hild Viktor Városi Könyvtár (Szolnok): Internet-kuckót adtak át a könyvtárban. A Soros Alapítvány támogatásával öt számítógépen, ISDN-vonalon keresztül ingyenes Internet- hozzáférést biztosítottak a könyvtárba beiratkozott 14 éven felüli látogatóknak.
Mészáros János felvétele - Új Néplap
26-28. (Eger) Kárpátok Eurorégió Nemzetközi Könyvtáros Konferenciáján képviselte a Verseghy Könyvtárat Bertalanné Kovács Piroska és Takáts Béla.
Verseghy Könyvtár Fotótára
28. Móricz Zsigmond Könyvtár (Mezőtúr): Dr. Kiszely István professzor, a Magyarok Világszövetsége mezőtúri szervezete vendégeként „Mit adott a magyarság a világnak?” címmel tartott előadást a könyvtárban.
30. Verseghy Könyvtár (Szolnok): A helyi nyugdíjasklub könyvtárlátogatást szervezett a megyei könyvtárban.
November
Arany János Könyvtár (Kisújszállás): Az egészségvédelmi hetek programsorozat keretében számos rendezvények adott otthont a könyvtár. A zenei könyvtárban érdekes ehető állatkák és terménybábok készültek. Romcsics Imre néprajzkutató Kisújszállás népi táplálkozási rendjéről tartott előadást. Az általános iskolások részére játékos vetélkedőket szerveztek. A zsűri elnöke Konczné Bakos Mária védőnő volt, a díjakat az Új Néplap biztosította.
Daróczi Erzsébet felvétele - Új Néplap
2. Községi Könyvtár (Tószeg): Könyvtárpártoló címet nyert a tószegi önkormányzat.
2. Széchenyi István Gimnázium (Szolnok): A magyar tudomány napja alkalmából esszépályázatot írt ki az iskolai könyvtár. Harminc pályázó küldte el dolgozatát, amelyben arról vallott, hogy számára mit jelent a tudomány a XXI. század küszöbén.
A díjátadó ünnepségen dr. Csányi Marietta és dr. Tárnoki Judit, a Damjanich János Múzeum munkatársai tartottak előadást, majd a díjkiosztás után részleteket olvastak föl a nyertes pályaművekből.
3. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Egy elmozdult pala miatt kellett kihívni a megyei könyvtárhoz a tűzoltókat. A tetőzet egy darabja kilógott az utca fölé, és veszélyeztette a járókelőket.
Mészáros János felvétele - Új Néplap
6. Hild Viktor Könyvtár (Szolnok): Életmód klub kezdte meg működését a könyvtárban. Az első foglalkozáson dr. Veress Edit Rizikótényezők és megelőzés címmel tartott előadást, majd Dajka Miklósné ételbemutatójára került sor.
10. Városi Könyvtár (Martfű): Az MKE Jász-NagykunSzolnok megyei szervezetével közösen regionális gyermekkönyvtáros találkozót rendezett az intézmény.
Verseghy Könyvtár (Szolnok): Gyűrt világ címmel Walkó Emőné műveiből nyílt a könyvtárban.
12. Városi Könyvtár (Jászberény): Internet-kuckó nyílt a könyvtárban. Öt számítógépet, ezek beszerelését, csatlakoztatását és egyéves Internet-használatra bérelt vonalat állítottak üzembe, összesen 1,2 millió forint értékben. Dr. Stanitz Károly, Jászberény alpolgármestere adta át a nagyközönségnek az intézmény legújabb szolgáltatását biztosító egységet.
Verseghy Könyvtár (Szolnok): A Finnugor Baráti Kör foglalkozásán Sléder Éva a Komi (Zűrjén) nép eredetéről szóló eposzt ismertette.
17. Városi Csokonai Könyvtár (Szolnok): A Gyermekkönyvtár a névadó születésének 225. évfordulójára szavalóversenyt hirdetett. A verseny napján a könyvtár igazgatója, Nagy Mihályné köszöntötte a megjelenteket s méltatta Csokonai munkásságát - külön kitért a költő karcagi kapcsolataira. Több mint húsz vers hangzott el. A zsűri - Nagyné Szabó Mária magyar szakos tanár, Barna Sándor, a versmondás régi művelője, és az elnök, Fodor Judit, a gyermekkönyvtár vezetője voltak.
18. Hild Viktor Városi Könyvtár (Szolnok): Erzsébet királyné és Magyarország címmel dr. Katona Tamás történész tartott előadást.
Városi Könyvtár (Jászberény): A gyermekrészleg szervezésében rendhagyó osztályfőnöki órát tartottak a drogokról az intézményben. A rendhagyó óra megtartására Kurdics Mihály rendőr őrnagyot kérték fel, aki évek óta foglalkozik a problémakörrel. A kábítószer itt van testközelben címmel könyve is megjelent. A videovetítéssel, bemutatóval gazdagított rendezvény elsődleges célja természetesen a felvilágosítás, a megelőzés volt.
21. Arany János Könyvtár (Kisújszállás): Csuhából készült „szobrokat” láthattak az érdeklődők a zenei részlegben. Balogh Károlyné helyi szalmafonó kiállításán az egykori népi életmód alakjai elevenedtek meg.
Mészáros János felvétele - Új Néplap
27. Hild Viktor Könyvtár (Szolnok): Az Életmód Klub összejövetelén a szívbetegek életmódjáról tartott előadást dr. Dajka Miklós.
30. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Polgármesterek, jegyzők és más önkormányzati vezetők ismerkedtek a megyei könyvtár munkájával Szolnokon. Felvilágosítást kaptak a szolgáltatásokról, a fejlesztési tervekről, és azokról a lehetőségekről, amelyek rendelkezésére állnak a helyi könyvtárak tevékenységének segítésére.
Az ismerkedés Bertalanné Kovács Piroska tájékoztatójával kezdődött. Az igazgatónő elmondta többek között, hogy sok új lehetőség, új technika segíti a könyvtár szolgáltatásait, ezek közül a számítógépesítést említette az első helyen.
Az igazgatónő tájékoztatója után Csáti Péterné, a könyvtár területi szolgálatának vezetője a helyi könyvtárak fenntartásának kérdéseiről, Takács Béla igazgatóhelyettes pedig a számítógépesítés eredményeiről tájékoztatta a résztvevőket, akik látogatást tettek a könyvtár több részlegében, személyes tapasztalatokat szerezve a működéséről.
December
4. A gyermekkönyvhét alkalmából Döbrentey Ildikó Alattyánon és Rákócziújfaluban, Csernus Erika és Katz Sándor Tiszasason és Szelevényen, a Cécó együttes Tiszavárkonyban adott műsort a Verseghy Könyvtár szervezésében.
9. Városi Könyvtár (Jászberény): A tizedik születésnapját ünneplő Hitel című irodalmi, művészeti, társadalmi folyóirat két szerkesztője, Görömbei András kandidátus és Nagy Gáspár költő volt a bibliotéka vendége.
10. Hild Viktor Városi Könyvtár (Szolnok): Korszerű tájékoztatási eszközök a közkönyvtárakban című szakmai tanácskozás az MKE Közkönyvtári Egylet, az MKE Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Szervezete és a könyvtár közös szervezésében. Kovács Libór alpolgármester megnyitója után Várhegyi Attila, a kulturális tárca politikai államtitkára tartott előadást. A könyvtárak bebizonyították, hogy a demokratikus jogállam és az információs társadalom alapintézményei, és további fejlesztésük lehetővé vált a kulturális törvény alapján - hangsúlyozta Várhegyi Attila.
10. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Jókai Anna „Ne féljetek” című könyvét dedikálta a könyvtárban.
19. Hild Viktor Városi Könyvtár (Szolnok): Családi hétvége címmel karácsonyi játszóházba várták a gyerekeket, ahol ajándékokat készíthettek a fenyőfa alá.
Klubkönyvtár (Jászágó): A jászágói klubkönyvtár óriási kötetszámmal gyarapodott. Egyrészt pályázatok segítségével, másrészt nagylelkű adományozás révén több mint ezer kötettel növelték meg az addig nyolcezer könyvet tartalmazó állományt. A kis könyvtárnak éves beszerzési kerete negyvenezer forint volt. Ehhez 1998-ban nyolcvanezer forintos támogatást nyertek el a Soros Alapítványtól, melyből az év során 56 értékes szakkönyvet, szépirodalmi kiadványt vásárolhattak. Az Ágóiak Baráti Egyesületének tagja volt a kis településről elszármazott Guba Ferenc. Halálát követően akaratának megfelelően könyvgyűjteményét a könyvtárnak adományozták. A hagyatékban több mint ezer kötet szerepelt.
20. Hild Viktor Városi Könyvtár (Szolnok): Kölcsey szavalóverseny 5-6. és 7-8. osztályos tanulók számára
Február
Hild Viktor Városi Könyvtár (Szolnok): Bod Péter könyvtárhasználati vetélkedő
11. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Miks Mária Árnyjátékok a fényben című kötetének bemutatója
25. Verseghy Könyvtár: Nagy László fotókiállítása
Április
10. Hild Viktor Városi Könyvtár (Szolnok): Költészet napi műsor a Verseghy Ferenc Gimnázium és a Széchenyi Körúti Általános Iskola irodalmi színpada közreműküdésével
14. Hild Viktor Városi Könyvtár (Szolnok): Foltvarázslatok címmel a Kamilla Foltvarró Kör kiállítása a Széchenyi Lakótelepért Egyesülettel közös szervezésben
Május
Június
Június
19-25. Verseghy nyelvművelő verseny
Szeptember
7-8. A Magyar Könyvtárosok Egyesülete Helyismereti Szervezete és Bibliográfiai Szekciója közös szakmai napja. A téma az "Elektronikus dokumentumok a helyismereti gyűjteményekben" volt. Az előadást Takáts Béla, a VFMK szakami igazgatóhelyettese tartotta. 8-án a Helyismereti Szervezet közgyűlést tartott.
11. Verseghy Könyvtár (Szolnok): A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár leendő gyermekkönyvtárának munkatársai ismerkedtek intézményünk gyermekolvasó-szolgálati részlegének munkájával.
14. A Pest Megyei Könyvtár (Szentendre) munkatársainak kíséretében érsekújvári könyvtárosok tekintették meg intézményünk számítógépes rendszerének működését, az információs szolgáltatásokat és a gyermekkönyvtárat.
22. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Molnár H. Lajos Volt egyszer egy udvar c. regényének bemutatójára került sor intézményünk Művészeti Szalonjában. A kötetet ismertette és a beszélgetést Jenei Gyula költő vezette. A műből Meister Éva színművésznő olvasott fel részleteket.
27. Verseghy Könyvtár (Szolnok): A Jászkun Fotóklub 20 éves jubileumi kiállításának megnyitójára került sor intézményünk Művészeti Szalonjában. A tárlatot Szalay Ferenc Szolnok megyei jogú város polgármestere nyitotta meg, közreműködött a Karnagyok Kórusa, melyet Vajna Katalin vezényelt. A kiállítás 2000. október 28-ig tekinthető meg.
Október
2. A 2000/2001. évi könyvtárosasszisztens-tanfolyam évnyitójára került sor intézményünkben.
17. Hild Viktor Városi Könyvtár (Szolnok): a könyvtár új épületének átadása
17. Verseghy Könyvtár: Számítógép a gyermekkönyvtárban címmel országos konferenciát rendezett a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Szervezete
November
14. Szakmai nap
17. Tűzvarázs címmel az Aranysor Íróklub tartott irodalmi estet. A rendezvényen műveivel szerepelt: Kovács Berta, Bognár László, Nádas Erzsébet, Hibó Ibolya, Czoverwal Katalin, Hajdrik József, Káldi Péter, Szász Pálné, Kovács Zita, Kiss Mária, Molnár Gábor, Barhács László.
20. A Magyar Soros Alapítvány támogatásával Internet használati tanfolyam kezdődött a Verseghy Könyvtárban.
23. Hild Viktor Városi Könyvtár (Szolnok): Könyvtári arculatépítés. Szakmai konferencia
28. Szathmáry György emlékére rendezett irodalmi estet a megyei könyvtár. A költőre Pápayné Kemenczei Judit, a Verseghy Kör ügyvezető elnöke emlékezett halálának 10. évfordulója alkalmából.
December
7. Szurmay Ernő Emlékjelek c. könyvének bemutatójára került sor könyvtárunk Művészeti Szalonjában. A könyvet Kovács Libor alpolgármester mutatta be, a rendezvényen Patyus Viktor szavalta szolnoki költők verseit.
14. Hild Viktor Városi Könyvtár (Szolnok):: Gyermekkönyvheti program. Író-olvasó találkozó Bistey Andrással
16. Hild Viktor Városi Könyvtár (Szolnok): Családi hétvége
4. Községi Könyvtár (Örményes): Megnyílt az örményesi kastély, amelyben idősek napközi otthona, valamint családsegítő és gyermekjóléti szolgálat kezdte meg működését, valamint az épületben kapott helyet a könyvtár és a Teleház.
6. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Megjelent az In memoriam Verseghy Ferenc című konferenciakiadvány 5. kötete.
12. Városi Könyvtár (Jászberény): Benyó György festőművész és tanítványa, Kurucz Attila műveiből nyílt kiállítás a könyvtárban, amelyet Velkeiné Pócz Ilona nyitott meg.
Sárközi felvétele - Új Néplap
18. Arany János Városi Könyvtár (Kisújszállás): A zenei könyvtárban régi dokumentumokból és tárgyakból nyílt kiállítást, amelyet Ö. Tóth Lajosné nyitott meg. A történelmi esték sorozat keretében a II. világháború Magyarországát mutatta be dr. Kiss Kálmán történelemtanár.
Mészáros János felvétele - Új Néplap
21. Hild Viktor Városi Könyvtár (Szolnok): Kölcsey szavalóversenyt szerveztek a magyar kultúra napja tiszteletére.
Városi Csokonai Könyvtár (Karcag): Szintén a kultúra napja alkalmából „Legkedvesebb irodalmi, zenei élményem” címmel irodalmi estet rendeztek.
22. Városi Könyvtár (Túrkeve): Középiskolás fiatalok műveltségi vetélkedőjét tartották meg a bibliotékában.
Gyermekolvasók a kenderesi könyvtárban - Új Néplap felvétele
26. Arany János Városi Könyvtár (Kisújszállás): A gyermekkönyvtári hetek keretében korábban meghirdetett Az én mesém meseíró- és a Kedvenc mesém meseillusztrációs pályázatra érkezett műveket értékelik .
27. Arany János Városi Könyvtár (Kisújszállás): A zenei könyvtárba irodalmi fórumra várták az érdeklődőket a cigányok vándorlásáról, polgárosodásáról szóló előadással. Az előadó Rostás-Farkas György író, költő, újságíró. Ugyanekkor adták át a Cigány Letéti Könyvtárat is.
Az elfeledett cigány hiedelemmel, irodalommal és a kunságiak által egyre kevésbé használt cigány nyelvvel foglalkozó művekeket, valamint a cigány-magyar olvasókönyveket, a cigány szótárt vehettek kézbe az érdeklődők.
A cigány letéti könyvtárat Kovács Józsefné, a Lungo Drom helyi vezetője, cigány önkormányzati képviselő vette át Gubuczné Tömör Máriától, az Arany János Városi Könyvtár igazgatójától. A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekért közalapítványtól elnyert támogatásból valósult meg a letéti könyvtár.
Február
4. Városi Könyvtár (Kunszentmárton): Jauemik István országgyűlési képviselő Krausz Tamás történésszel beszélgetett a Van baloldali alternatíva című közéleti fórum keretében.
14. Arany János Városi Könyvtár (Kisújszállás): „A szerelem az élet legnagyobb öröme” mottóval Valentin-nap alkalmából versíró pályázatot hirdetett a könyvtár.
15. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Több baráti kör, klub, egyesület képviselőinek részvételével megalakult a Nemzetek Háza Egyesület. A találkozóra a Verseghy Könyvtárban került sor, ahol Bertalanná Kovács Piroska könyvtárigazgató bevezető szavai után a jelenlévők ismertették a szervezetet, amelynek képviseletében eljöttek.
16. Verseghy Könyvtár (Szolnok): A megyei könyvtár helyismereti részlegében elkészült az Új Néplap két évfolyamát tartalmazó CD.
22. Városi Könyvtár (Kunszentmárton): A Beszéljük meg című program keretében Jauemik István országgyűlési képviselő Földes György történésszel, a Politikatörténeti Intézet igazgatójával beszélgetett. Az előadásának témája Magyarország jelene volt.
26. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Jász-Nagykun-Szolnok megye francia testvérmegyéjének küldöttsége látogatott Szolnokra. Küldöttséget Fernand Demilly szenátor, Somme megyei önkormányzat elnöke vezette.
A vendégek négyszáz kötet francia nyelvű szépirodalmi, valamint történelmi témájú könyvet ajándékoztak a megyei könyvtárnak, hogy ösztönözzék a helyi fiatalokat a francia nyelv elsajátítására, erősítve a kulturális kapcsolatokat.
Március
4. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Heine-kiállítás nyílt a könyvtárban. A tárlat a szolnoki Nemzetek Háza első rendezvénye. A kiállítást a szolnoki Magyar-Német Baráti Társaság, a düsseldorfi Heine Intézet és a Verseghy könyvtár rendezte a szolnoki csata évfordulójának tiszteletére.A megnyitón Szurmay Ernő méltatta Heine munkásságát. A rendezvények közreműködtek a Széchenyi István Gimnázium diákjai
Mészáros János felvétele - Új Néplap
23. Községi Könyvtár (Szajol): A hatéves Lajkó Károly Kinder tojás játékaiból nyílt kiállítás a helyi könyvtárban. Az 1500 darabos gyűjteményből közel ezer játékot egy működő terepasztalokon helyezték el.
23. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Balia D. Károly író, szerkesztő, könyvkiadó, Bemiczky Éva novellista, gyermekíró, Csernicskó István nyelvész, szerkesztő, főiskolai oktató és Kovács Elemér újságíró voltak a megyei könyvtárban vendégei, akik a kárpátaljai irodalmi életről számoltak be a Trianon utáni kezdetektől napjainkig. Szó volt az 1950-es évek sematizmusáról, az egymást követő nemzedékek fellépéséről, a folyóiratokról, az antológiákról, a csoportosulásokról. Szóba került a rendszerváltás utáni elbizonytalanodás és az újrakezdés, a legfiatalabb nemzedékek változó szelleme, az asszimiláció és a kárpátaljai magyar irodalom magyarországi kapcsolatai is.
26. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Kékesi Kun Árpád tartott előadást „Színház az ezredvégen. A posztmodem.” címmel.
Április
2. Móricz Zsigmond Könyvtár (Mezőtúr): A gyermekkönyvtárban csaknem negyven kisgyermek készített ablakdíszeket, festett tojásokat.
10. Hild Viktor Városi Könyvtár (Szolnok): Költészet napi megemlékezés vendégei voltak az Eső című folyóirat alkotói.
10. Városi Csokonai Könyvtár (Karcag): A Városi Csokonai Könyvtárért Alapítvány süteménysütő versennyel egybekötött jótékony délutánra várta a nyugdíjas olvasókat. A jó hangulatról Ferenczi Béla nótaénekes, Papp Mihály és Harsányi János zenészek gondoskodtak.
Új Néplap felvétele
11. Városi Csokonai Könyvtár (Karcag): A bibliotéka József Attila születésnapjának méltó ünnepeként Nem én kiáltok címmel szavalóversenyt hirdetett középiskolás diákok részére.
12-21. Arany János Városi Könyvtár (Kisújszállás): Költészetnapi versmondó versenyt szerveztek a könyvtárosok az óvodásoktól a felnőttekig.
Új Néplap felvétele
14. Verseghy Könyvtár (Szolnok): A tomajmonostorai óvodások könyvtárhasználati foglalkozáson vettek részt a megyei bibliotéka gyermekkönyvtárában.
Szűcs Gyuláné gyermekkönyvtáros - Új Néplap felvétele
14. Községi Könyvtár (Jászfelsőszentgyörgy): A megye harmadik teleházát avatták fel a könyvtárban. A jászfelsőszentgyörgyi Továbbtanuló Fiatalokért Alapítvány az önkormányzat háromszázezer forintos anyagi segítségével 1998 augusztusban adta be pályázatát az országos teleházszövetséghez, melynek eredményeként közel egymillió forint értékben telepítettek technikai eszközöket a teleháznak helyet adó könyvtárba. Két, internetes kapcsolattal rendelkező számítógép, egy színes nyomtató, egy fekete-fehér fénymásoló, faxos, üzenetrögzítős telefon alkotta a ház gépparkját, illetve egy félállású dolgozó ügyelt az eszközökre, segített a használatukban. A teleházát közösen nyitotta meg Kis Zoltán országgyűlési képviselő és Ménkű Miklós polgármester.
15. Hild Viktor Városi Könyvtár (Szolnok): Heltainé dr Nagy Erzsébet Anyanyelvünk magyarsága című előadása az Anyanyelv hete alkalmából.
16. Arany János Városi Könyvtár (Kisújszállás): Könyvtáros szakmai programkeretében Zalainé dr. Kovács Éva, az Informatikai és Könyvtári Szövetség elnöke a különböző könyvtárak közötti együttműködési lehetőségekről, dr. Ambrus Zoltán, a Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnöke a könyvtárügy aktuális, ezredvégi kérdéseiről tartott előadást.
17. Városi Könyvtár (Túrkeve): A helyi cigány kisebbségi önkormányzat roma gyerekek első területi versmondó versenyét rendezte meg a városi könyvtárban. Három település - Kunhegyes, Mezőtúr, Túrkeve - majd ötven diákja verselt, mesélt.
A versmondó verseny résztvevői - Új Néplap felvétele
19. Arany János Városi Könyvtár (Kisújszállás): A könyvtár a városvédő és -szépítő egyesülettel közösen a műemléki világnapról emlékezett meg a zenei könyvtárban.
A programot a Péli család festményeiből nyílt kiállítás is színesítette - Új Néplap felvétele
20. Arany János Városi Könyvtár (Kisújszállás): Anyanyelvi vetélkedőt tartotta a kisújszállási és túrkevei középiskolások számára.
20. Városi Könyvtár (Tiszafüred): Kazinczy szépkiejtési versennyel kezdődött el Tiszafüreden a magyar nyelv hete. A városi könyvtár és a TIT által szervezett rendezvénysorozat első felvonásaként 19 általános iskolás vizsgázott a Jáki Csabáné vezette négytagú szakmai zsűri előtt a szép és jól érthető beszéd tudományából.
22. Arany János Városi Könyvtár (Kisújszállás): Jól magyarul, vagy jól "reklámul” címmel dr. Kemény Gábor kandidátus (MTA Nyelvtudományi Intézet) tartott előadást a könyvtárban.
25-27. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Magyar és olasz nyelvű film vetítést tartotthárom estén keresztül a Kereskedelmi és Gazdasági Főiskola Olasz Klubja a Verseghy Könyvtárral közösen. A Verseghy teremben Fellini-filmeket vetítettek (Bikaborjak, Országúton, Cabiria éjszakái). A bemutatók érdekessége volt, hogy minden film két változatban került bemutatásra, először magyarra szinkronizált majd pedig az eredeti, olaszul beszélő változatot. A vetítés előtt rövid magyar és olasz nyelvű ismertetést kaptak a nézők Felliniről és a műsoron lévő filmről.
28. Verseghy Könyvtár (Szolnok): A Magyar-Izraeli Baráti Társaság és a Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár közös szervezésében délután öt órakor a könyvtár első emeleti művészeti szalonjában Jákov Bárzilai magyar származású izraeli íróval beszélgethettek az érdeklődők.
29. Arany János Városi Könyvtár (Kisújszállás): A Föld napjáról egy játékos vetélkedővel emlékeznek meg a könyvtárban.
29. Verseghy Könyvtár (Szolnok): A British Council információs sarkot alakítottak ki a megyei könyvtár második emeletén. A megnyitóra Szolnokra érkezett dr. Paul Dick kultúrattasé, a British Council Hungary igazgatója.
Verseghy Könyvtár Fotótára
Május
3. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Alvar Aalto építészete címmel nyilt kiállítás a Nemzetek Háza keretében a Verseghy teremben.
Mészáros János felvétele - Új Néplap
23. Zsigmond Ferenc Könyvtár (Kunhegyes): A könyvtár pünkösdi királynéjárást szervezett.
27. Községi Könyvtár (Abádszalók): Az ünnepi könyvhét tiszteletére író-olvasó találkozót rendeztek a könyvtárában. Az irodalmi műsorban közreműködtek Igmándi Szűcs István költő, Turcsány Péter, az Irodalmi Szervezetek Szövetségének elnöke, valamint Szutor Ágnes népdalénekes.
28. Arany János Városi Könyvtár (Kisújszállás): Természeti környezetünk: ami vonz és ami taszít a Nagykunságban címmel rajz- és fotópályázatot írt ki a könyvtá. A pályaművekből nyílt kiállítás városházán.
Június
1. Városi Könyvtár (Kunszentmárton): Takarékossági okok miatt Kunszentmárton önkormányzata összevonta a könyvtárat és a művelődési házat, aminek így egyetlen igazgatója lett. Megbízott vezetőként az addig a könyvtárban dolgozó Herczeg László vette át az összevont intézmény irányítását.
5. AMK (Tiszabura): Az iskola, könyvtár, művelődési központ és óvoda együttes intézménye felvette Recsky Klárának (1796-1856) nevét.
26. Verseghy Könyyvár (Szolnok): Verseghy nyelvművelő verseny és tábor ünnepélyes díjkiosztással ért véget a szolnoki városháza dísztermében.
27. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Az izraeli napok keretében a könyvtár Verseghy termében Izrael régészete címmel nyílt kiállítás.
28-30. Szakszervezeti Könyvtár (Szolnok): A könyvtár leselejtezett könyveiből kiárusítást rendeztek.
Július
8. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Az angliai Durham megye küldöttsége felkereste szolnoki útja során a könyvtárat.
Csabai István felvétele - Új Néplap
20. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Pogány Gábor Benő szolnoki szobrászművész Petőfi Sándort és Szendrey Júliát ábrázoló szobrát állították ki a Verseghy Könyvtárban, amelynek bronz változata Koltón található.
Mészáros János felvétele - Új Néplap
29. Városi Könyvtár (Jászberény): Berényi Műhely alkotóinak munkáiból összeállított tárlat kapott helyet a könyvtárban.
Sárközi János felvétele - Új Néplap
31. Móricz Zsigmond Könyvtár (Mezőtúr): Tóth László és Erdős István közös kiállítása nyílt meg a könyvtárban.
Augusztus
Ady Endre Művelődési Központ (Tiszaszentimre): A település könyvtára ebben az évben is meghirdette használtkönyv-akcióját. Az "Ajándékozz egy könyvet a könyvtárnak!” felhívás nem várt sikerrel zárult. Egy hónap alatt közel kétszáz könyvet vettek nyilvántartásba a könyvtárosok. Mivel a központi támogatások elmaradása miatt a könyvtár beszerzési kerete idén 100 ezer forinttal kevesebb, ez a segítség szó szerint felbecsülhetetlen értékű volt.
19. Városi Csokonai Könyvtár (Karcag): A Barbaricum Könyvműhely bemutatójára várták az érdeklődőket.
25. Verseghy Könyvtár (Szolnok): „Modem sámán” címmel szervezett programot a könyvtárban a Finnugor Baráti Kör. Juvan Sesztalov manysi költővel, sámánok utódával találkozhattak az érdeklődők.
Szeptember
6. Városi Könyvtár (Jászapáti): A bibliotéka a Jászapáti Cigány Kisebbségi Önkormányzattal, valalmint az önkormányzattal és a művelődési központtal közösen második alkalommal rendezte meg a romanapot. A Jászság számos pontjáról összesen 14 fellépő csoport érkezett a seregszemlére.
Banka Csaba felvétele - Új Néplap
18. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Megnyílt az intézmény földszintjén a kávézó.
25. Zsigmond Ferenc Könyvtár (Kunhegyes): Európai örökségi napot tartottak a településen, ennek keretében a „Tenger ékszerei” tárlat nyílt a bibliotékában.
29. Városi Könyvtár (Jászjákóhalma): A könyvtár adott otthont a Rokkantak napja alkalmából tartott első rendezvénynek a településen. A szép számban megjelent sorstársakat és családtagjaikat Csányi Sándorné csoportvezető köszöntötte, és ismertette a távlati elképzeléseket, majd Simon Jánosné az egyesület megyei titkára és Fodor István Ferenc polgármester üdvözölte a megjelenteket.
30. Verseghy Könyvtár (Szolnok): A Jászkun Fotóklub a könyvtárral már harmadik alakalommal rendezte meg a Jász-Nagykun-Szolnok megyei fotótörténeti konferenciát és kiállítást. A Művészeti szalonban Díváid Károly A Magas-Tátra (Eperjes, 1870—1880-as évek) című kiállítását nyitotta meg Cs. Plank Ibolya. A Verseghy teremében pedig szakmai konferenciát tartottak.
Verseghy Ferenc Könyvtár Fotótára
Október
2. Arany János Könyvtár (Kisújszállás): A város legidősebb polgárait köszöntötték a művelődési központ, a városi könyvtár és a polgármesteri hivatal munkatársai. Gálaműsorral kedveskedtek a szervezők, az hogy mennyire szükség van a bölcs öregekre, az a Jakab Elvira által elmondott tatár népmeséből is kiderült.
Városi Könyvtár (Tiszaföldvár): „Információ, könyv, könyvtár” címmel pályázatot hirdetett a könyvtár általános iskolások részére. Több mint száz tanuló adta be a megoldást a város három iskolájából.
Új Néplap felvétele
Verseghy Könyvtár (Szolnok): 150 órás pszichodráma tréningnek adott helyet a megyei gyűjtemény.
7. Községi Könyvtár (Szajol): Macihad címmel mackókiállításnak adott helyet a könyvtár.
8. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Hivatalosan elindult a Megyei Elektronikus Könyvtár, melynek célja a megyei írók művei, illetve a helytörténeti dokumentumok feldolgozása.
10. Városi Könyvtár (Törökszentmiklós): 1999-ben fél évszázados fennállását ünnepelte a könyvtár. A születésnapi megemlékezések keretében névfelvételi ünnepséget tartottak. A továbbiakban az intézmény hivatalos neve Ipolyi Arnold Városi Könyvtár és Helytörténeti Gyűjtemény lett.
A százezer kötetes könyvtár névfelvételi ünnepségén dr. Hoppál Mihály néprajzkutató, az Európai Folklór Intézet igazgatója emlékezett a névadóra, aki nagyon sokat áldozott a kultúrára. Saját pénzén kutatta a corvinákat, népmeséket gyűjtött, s az ő nevéhez fűződik a Magyar mitológia című mű is.
13. Verseghy Könyvtár (Szolnok): A III. Őszi szolnoki művészeti hetek programsorozat keretében a reneszánsz és a barokk zene világába nyújtott betekintést Kónya István lantművész.
20. Városi Könyvtár (Abádszalók): Ünnepélyes keretek között adták át az új könyvtárépületet, amelyet az Eldorado Holding volt épületében alakítottak ki. Az 1949-ben megnyitott régi könyvtár állagában életveszélyessé vált. Az ünnepségen Bordás Imre polgármester köszöntötte a megjelenteket, megköszönte a kivitelező cég és a számtalan társadalmi munkás tevékenységét. Busi Lajos, a megyei közgyűlés elnöke is azt emelte ki ünnepi beszédében, hogy Abádszalók nem véletlenül nyerte el 1998-ban a kultúrapártoló önkormányzat címet, hiszen a település évről évre sikeresen bizonyítja, hogy itt a kultúra valóban védett érték. Majd Nagy Bertalanná vezető könyvtáros Busi Lajos és Bordás Imre polgármesterrel közösen avatta fel az új könyvtárat.
Új Néplap felvétele
25. Napsugár Gyermekház (Szolnok): Az önkormányzat döntése értelmében a Hild Viktor Városi Könyvtár tagintézményévé vált gyermekház, amely az egykori Baross úti óvoda helyére költözött. Kovács Libór alpolgármester adta át az átalakított épületet.
26. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Rokon népek irodalmából rendezett előadói estet a Finnugor Kör a bibliotékában.
28. Vasutas Csomóponti Művelődési Központ Könyvtára (Szolnok): Három győri kötődésű fotóművész — Hadarics Gábor, Obermayer József és Szíjártó Ernő — képeiből nyílt kiállítás, amelynek a gyűjtemény adott otthont.
November
2. Városi Könyvtár (Tiszafüred): Hagyományosan a városi könyvtárban tartották meg a tudománynapi ünnepséget. Gaál Sándor könyvtárigazgató megnyitója után Nyáry László, a TIT megyei ügyvezető elnöke szervezete kitüntetéseit adta át: dr. Molnár Miklós aranykoszorús emlékplakettet vehetett át, míg Végh Lukács Tiszafüredről és Vincze Ferencné Abádszalókról tiszteletbeli tagságot igazoló oklevelet kapott.
Ezután a nemzetközileg is elismert, magyar származású környezetvédelmi szakember, dr. Guy Turchany előadásában kiemelte, hogy uniós csatlakozásunkban lehet sikertörténet a Tisza-tóé, de csak úgy, ha belátjuk: feladatainkat nem másoknak, hanem nekünk kell végrehajtanunk, kiemelten kezelve azokat az értékeinket, melyek hagyományosak, speciálisan magyarosak. Fenntartható módon, tervezve az eddig „esetlegest”, embercentrikusan vigyázva a techno- és ökoszféra egyensúlyát, és nem utolsósorban önbecsüléssel nekigyürkőzve a kihívásoknak.
9. Városi Könyvtár (Kunszentmárton): A Márton-napi rendezvénysorozat keretében Szent Márton alakja az irodalom és a művészetek tükrében címmel nyílt kiállítás a városi könyvtárban.
10. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Valóság és képzelet határán címmel rendezett tárlatot a könyvtár Csőke Erzsébet tűzzománc és akvarellképeiből.
Csabai István felvétele - Új Néplap
11. Arany János Könyvtár (Kisújszállás): Az egészségvédelmi hetek keretében transzcendentális meditáción vehettek részt az érdeklődők, amelyet Milunovits Drágán vezetett.
13. Hild Viktor Könyvtár (Szolnok): A Napsugár Gyermekház munkatársai tartottak játszóházat a gyerekeknek a könyvtárban.
Pályaválasztóknak és pályamódosítóknak pedig ingyenes fogadóórát tartott Snelcerné Miakys Olga grafológus.
18. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Izrael az ezredfordulón címmel Dán Ofry tartott előadást.
25. Arany János Könyvtár (Kisújszállás): A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat országos elnöksége a tudomány napja alkalmából a tudományos ismeretterjesztéshez nyújtott kiemelkedő támogatásáért TIT Aranykoszorús Emlékplakett kitüntetésben részesítette a könyvtárat. Az elismerést Palágyiné Rúzs-Molnár Katalin, a TIT Kisújszállás és város környéke szervezetének elnöke adta át Gubiczné Tömör Mária könyvtárigazgatónak.
26. Községi Könyvtár (Jászalsószentgyörgy): A gyűjtemény 30 éves jubileumának alkalmából kiállítás nyílt. A megnyitót vitafórum követett, melynek témája: a kultúra napjainkban volt.
Verseghy Könyvtár (Szolnok): Az Aranysor íróklub tartott irodalmi estet a könyvtárban.
27. Hild Viktor Könyvtár (Szolnok): Pályaválasztóknak és pályamódosítóknak pedig ingyenes fogadóórát tartott Snelcerné Miakys Olga grafológus.
29. Városi Csokonai Könyvtár (Karcag): Éjfél vitéz, Gombos Imre író, műfordító kis puliról szóló elbeszélő költeményének bemutatójára került sor. A könyvet Körmendi Lajos író ismertette.
30. Hajnóczy József Gimnázium (Tiszaföldvár): A csillagok születéséről tartott előadást dr. Kun Mária csillagász a Hajnóczy Klub soros foglalkozásán az iskolai könyvtárban.
December
3. Hild Viktor Városi Könyvtár (Szolnok): Chlumetzky Ildikó fazekas népi iparművész
munkáiból nyílt kiállítás a bibliotékában.
Verseghy Könyvtár Fotótára
6. Községi Könyvtár (Kenderes): A Magyar Vöröskereszt helyi szervezete a könyvtárban köszöntötte a véradóit. Az ünnepségen huszonketten részesültek elismerésben.
17. Hild Viktor Városi Könyvtár (Szolnok): Író-olvasó találkozó keretében Kiss Dénes íróval, költővel ismerkedhettek meg a gyermekek.
Verseghy Könyvtár Fotótára
18. Hild Viktor Városi Könyvtár (Szolnok): Családi hétvége elnevezésű programban többek között bábelőadás, játszóház, betlehemes játék szerepelt.
Verseghy Könyvtár Fotótára
20. Hild Viktor Városi Könyvtár (Szolnok): Az Életmód Klub foglalkozásának keretében Czakó László, a White Klub vezetője a vegetáriánus étrendről beszélt az érdeklődőknek.
29. Verseghy Könyvtár (Szolnok): A Lengyel—Magyar Klub és a lengyel kisebbségi önkormányzat tartotta közös évzáróját a megyei könyvtárban. A programban többek között lengyel ételkülönlegességek kóstolója is szerepelt.
Fenyveseiné Góhér Anna - Herkó Sándorné: A Szolnoki Járműjavító könyvtárának története (*)
* A tanulmány megjelent a Szakszervezetek Megyei Tanácsa gondozásában 1979-ben
Az olvasószoba létrehozása
1876-ban, az olvaszoba szervezése idején nem volt könnyű dolguk a szolnoki MÁV műhely főnökeinek, amikor munkatársaikat oktatni, művelni akarták. Nehéz múltat örököltek. Sokféle gonddal birkóztak. A Tiszavidéki Vaspálya Társaság 1856-ban kezdte épiteni a MÁV mühelyét, s két év múlva indult meg a munka. Kezdetben külföldi - osztrák - szakemberek dolgoztak. A munkások között csak elvétve akadt
magyar. A foglalkoztatottak száma az első évtizedekben hozzávetőlegesen 300 fő volt. A szaktudás, az általános műveltség hiánya - főként a magyar munkások körében - egyre inkább gátolta a termelést. A kultúrálódás elemi feltételei hiányoztak. Példa nem volt, hiszen olvasóegyletek, olvasó szobák az országban még nem igen működtek. A salgótarjáni kohászati müvek olvasóegylete is két év múlva - 1878-ban alakult. Óriási szakadék volt a dolgozók műveltsége és az ipari szakmai követelmények között. Az italozás, a kocsmázás sok baj forrása volt.
A társadalmi háttér közismert: "Az 1848-as forradalmakat követően a kapitalizmus gyorsabban fejlődött, s a munkásoeztály számszerűleg gyarapodott, szervezettsége nőtt. Mind több országban kialakultak és fejlődtek a munkásság szakmai szervezetei, érdekvédelmi, kulturális és segélyegyletei, a a munkásszervezetekben fejlődött a politikai harc szükségességének tudata." (A magyar forradalmi munkásmozgalom története. Bp. 1966. 6-7.1) A kapitalizmus kialakulásában és fejlődésében az 1867-es kiegyezésnek is szerepe volt.
A régi Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében az 1880-as népszámlálási adatok szerint a lakosság száma közel háromszázezer volt. A mezőgazdasági foglalkozásúak aránya: a lakosság 80-82 százaléka. Mind a gazdasági, mind pedig a kulturális életet nagyfokú elmaradottság jellemezte. Az ipar jelentéktelen és elhanyagolt volts néhány téglagyár, gőzmalom, szeszfőzde működött, a legnagyobb ipari bázis /ha egyáltalán annak lehet nevezni/ a szolnoki MÁV műhely volt. A korabeli statisztikák szerint a lakosság 70 százaléka Írástudatlan volt. Ha a nevüket
leirni tudó, de olvasni nem tudó fél-analfabétákat is figyelembeveeszük, a könyvet olvasók a lakosság 10 százalékát tehették ki. Gyakorlatilag a dolgozó osztályok - a parasztság, a gyér számú munkásság - nem tudott olvasni.
Az ipar kialakítása azonban elképzelhetetlen volt analfabéta munkásokkal. Kezdetben gazdasági kényszer diktálta a munkások művelődésével való foglalkozást. A pesti üzemekben - nyugati példák nyomán - egyre másra alakultak a különféle kulturális egyletek, olvasó egyletek. A szervezett munkásság hamarosan felismerte erejét, a munkásmozgalom haladó eszméi egyre inkább tért hódítottak - a könyvek, az olvasnivaló eegiteégével is. Az egyletek azonban egyre veszélyesebbé váltak az uralkodó oeztály képviselőinek szemében.
Ilyen történelmi helyzetben természetesen a szervezkedés legegyszerűbb formája is gyanút keltett a kapitalista munkaadóiban. Egylet szervezéséhez miniszteri engedélyre volt szükség. Miután tudták a műhely főkökei, hogy erre nem számíthatnak, "olvasószoba" címen kellett végrehajtani elgondolásaikat. 1876-ban került a szolnoki műhelyhez Wagner Gusztáv főmérnök. Ma már bátran elmondhatjuk róla, hogy nagy kultúrájú és haladó szellemű ember volt. Szükségesnek tartotta már akkor, hogy egy nagy üzem munkásainak nemcsak szakmai tudásra, de szellemi gyarapodásra is szüksége van. "Tanítani, művelni kell a munkásokat, hogy a külföldi munkások intelligenciájára emelkedjék" irja Heynke Oszkár Wágner szellemi hagyatékának gondozója. (A Járműjavító olvasószobájának története. Bp. 1898. 6.1.)
Wágner Gusztáv tervét jól világítja meg a szolnoki műhely olvasószobájának alapszabály-tervezete, amely 13 paragrafusból állt. "Az egylet célja elsősorban, hogy a mühelyi munkásoknak alkalmat nyújtsunk tisztességes és oktató szórakozásra, és hogy megóvjuk őket a rossz társaságban való helytelen életmódtól" (A járműjavító olvasószobájának története. Bp. 1898. 7.1)
E cél elérése érdekében szükeégesnek tartották, hogy nemcsak a munkások, hanem egyéb alkalmazottak is részt vegyenek az "olvasó egyletben, hogy a munkásság szellemi képzését előmozdítsák".
A viszonylag korán felismert tanulság:
- egyrészt: a helyes életmód kialakulására jelentős hatással lehet a műveltség, az olvasottság;
- másrészt: a munkások szellemi képzése mellett nem lehet elhanyagolni az alkalmazottak képzését sem, mivel a munkahelyen dolgozók folyamatosan és kölcsönösen hatnak egymásra.
Az alapszabály tervezet
Az első paragrafus igy szól: "Az olvasóegylet tagja lehet a tiszavidéki vasútnak bérmely alkalmazottja, ha e szándékát az egylet elnökénél bejelenti" (A járműjavító olvasószobájának története. Bp. 1898. 7-8.1)
(Láthatjuk: az önkéntesség elve nem mai keletű törekvés.)
A második paragrafus a nem mellékes anyagi alapot rögzítette:"Minden tag 50 krajcár beiratási és havonta 40 krajcár tagsági dijat fizet". Az olvasószoba költségeit jórészt e tagság viselte. A tagság anyagi érdekeltsége azt eredményezte, hogy jobban a sajátjuknak tekintették az olvasászobát. Az alapszabály a továbbiakban rögzíti, hogy a tagokat évenként választott
bizottság vezeti. E bizottság mai szóhasználattal: a demokratikusan választott társadalmi vezetőség tagjai:
1 alelnök,
1 titkár,
1 pénztárnok,
3 könyvtárrnok,
6 bizottsági tag
E bizottság felerészben a munkásokból, felerészben pedig a végleges alkalmazottakból választandó.
A 6. paragrafus igy szól: "A helyiséget, úgyszintén annak berendezését a tiszavidéki vaspálya társaság igazgatósága dijtalanul bocsájtja rendéIkezésre, melynek jó karbantartásáért a bizottság szavatol."
A második és hatodik paragrafus pontosan meghatározta az olvasó szoba tárgyi feltételeit.
Haladó szellemű, vagyis demokratikus - és a realitás talaján mozgó - törekvést takar a 8. §. is. "Minden tagnak jogában áll bizonyos hirlapoknak és könyveknek beszerzését kérni, amely kivánság felett a bizottság a pénztárkészlet tekintetbe vételével egyszerű többséggel határoz". A következő a 9. §. is tanulságos, hiszen jogos erkölcsi követelményeket támaszt.
"... kik tagdijaikkal hátralékban vannak, vagy botrányos életmódot folytatnak, 2/3 szótöbbséggel a bizottság által az egyletből kizárhatók".
A szabad idő helyes eltöltésének szándéka mutatkozik meg abban is, hogy az olvasószoba nyitvatartását vasárnaponként 8 órától este 10 óráig, hétköznaponként este 6 órától 10 óráig határozták meg. (11. §.)
Összességében igen nagy felelősségérzetre és előrelátásra vall az alapszabály összeállitása. Pontos nyomát nem találtuk az alapszabály jóváhagyásának, de jószándékkal készült, és igy is fogadták. Erre mutat az 1876. október elsején kibocsátott Hirdetmény:
"A tekintetes Igazgatóság megengedte, hogy a teherpályaudvari régi felvételi épületben egy olvasószoba alakitassék. Hogy az igazgatóságnak a munkások érdekében nyilvánuló e kegyességét teljes mértékben méltányolhassuk, felhivom az összes munkást, hogy az olvasószobába minél nagyobb számban belépjenek."
A munkásság nagyobb része igen nagy lelkesedéssel, kisebb része kis presszióval lépett be az olvasók sorába. A tagdijakat levonták fizetésükből, amely kissé idegen és durva eszköznek látszik, "de a nemes cél menti az eszközt" irja a régi krónikás.
Az olvasószoba munkája Wágner főmérnök alapos szervezése folytán igen jól indult. A könyvtárnoki tisztet Heynke Oszkár művezető látta el, 22 évig. (A segédkönyvtárnok Hölzl Mihály művezető volt.)
Wágner főmérnök saját könyvtárának nagy részét - 100 kötetet - az olvasószobának ajándékozta. Példáját később mérnökök, tisztviselők követték. A könyvtár első állománya - mintegy 200 kötet - teljesen adományokból állott. A régi anyag kis töredékét féltve őrzi ma is a könyvtár jelenlegi lelkes könyvtárosa.
Az olvasószoba működése
Az olvasószoba vezetősége valóban nemcsak szórakoztatni, hanem tanítani is akarta a műhely dolgozóit. Vasárnaponként a természettan és a géptan köréből népszerű előadásokat szerveztek.
Az előadásokat a műhely mérnökei: Kovács Pál (később országgyűlési képviselő), Jármay Béla (később felügyelő, budapesti vontatásfőnök), Popovics Theodosius (később már főmérnök) tartották.
A munkások képzését két nagyobb, két kisebb szoba szolgálta. A két kisebb szobában helyezték el a könyvtárat, a két nagyobb azoba egyike olvasóterem, a másika viszont társalgó, ill, előadóterem volt. A helyiségek elrendezése, egymáshoz való viszonya, az olvasószoba szervezete tulajdonképpen a mai klubkönyvtár ősére, illetve a szakszervezeti művelődési otthonok elődeire enged következtetni.
Az olvasószoba kezdeti sikeres működésének sokoldalúan bizonyítható sajátossága az volt, hogy a könyv, az olvasás alapvető, centrális szerepet töltött be a képzési-nevelési - művelődési folyamatokban. Másrészt: az olvasószoba tekintélyét, népszerűségét növelte az a körülmény, hogy a könyvek, a hírlapok kölcsönzését tanfolyamokkal, ismeretterjesztő előadásokkal, egyéb formákkal egészitették ki. Harmadrészt! a gazdasági vezetők példamutatása, szervező munkája is jelentős
ösztönző erő (szakmai szóhasználattal: motivációs bázis) volt. Persze, a művezetők aktivizálása sem lett volna eredményes, ha Wágner nem támasztott volna velük szemben követelményeket, ha nem tekintette volna szivügyének az olvasószobát. (A fennmaradt dokumentumokból tudjuk, hogy volt időszak, amikor az apróbb ügyeket is ő intézte: vezette a pénztár-könyvet, vasárnapi iskolában természettant és géptant tanított, később a rajziskolát is vezette).
1878-ban jelentés készült az olvasószoba működéséről. Érdemes ebből szószerint idézni:
"1. Az egyletnek a mai nappal összesen 266 tagja van éspedig 7 / 255 munkás és 41 hivatalnok és mozdonyvezető"
2. Az egylet szervezési viszonyai a következők: Az olvasószoba tagjai havonként 30 krajcárt fizetnek. Esen tagdijakat a munkásoktól Heynke, Hölzl műmesterek és Deutschmann előmunkás, a hivatalnokoktól és mozdonyvezetőktől pedig Kristóffy szállitó szedi be.
Az olvasószobáról, annak céljáról igy szól a jelentés: "Az olvasó fő célja a munkásokat jobb és nemesebb életmódra szoktatni, valamint nekik alkalmat nyújtani, hogy a szakismeretektől legalább annyit elsajátíthassanak, hogy ne csak mint esztelen reszelőgépek dolgozzanak, hanem, hogy a kezükbe adott munkát meg is érthessék"
A könyvtár állománya 1876-ban már 1109 kötet volt. Az olvasószobának 5 politikai, 11 szak- és szépirodalmi lap járt. Az olvasó szoba eete kilenc óráig volt nyitva, hetenként négy alkalommal kölcsönözhettek.
A műhely munkájának segitese érdekében vasárnaponként rajziskola volt és a műszaki vezetők előadásokat tartottak. A jelentés megjegyzi, hogy azok a munkások, akik azelőtt vasárnapjukat a kocsmában töltötték, ezekben az években "as olvasószoba által nyújtott élvezettel töltik szabad idejüket; folyamatosan több
száz könyv van a munkásoknál, akik pénzüket már jobb és szebb célokra kezdik forditani; a családi körben érdekes és mulattató olvasás mellett szellemdúsabb életet élnek, mint azelőtt".
"A munkások nagyrésze őszintén iparkodik a nekik nyújtott alkalmat felhasználni és remélhető, hogy ezen első ilyenféle intézmény Magyarországon a Tiazavidéki vasút diszére válna és a többi vasutaknak példa gyanánt fog szolgálni."
Olyannyira egyedülálló és sikeres volt az olvaeószoba hogy a felettes szervek képviselői hihetetlennek, gyanúsnak találták az eredményeket. 1880-ban 3 tagú ellenőrző bizottságot küldtek helyszíni vizsgálatra.
A bizottság alaposan megvizsgálta a bevételeket, a kiadásokat. Az olvasószoba hatásáról, hasznáról igy vélekedtek: "Annak igazolására, hogy az olvasószoba egy kedvelt, sőt nélkülözhetetlen otthonná lett, csak azt hozzuk fel, hogy a műhelyi munkások szabad idejükben igen nagy számban keresik fel. A könyvtár a legnagyobb mértékben ki van használva, a mi által a vasúti intézet érdeke nemcsak a munkások emelkedő műveltsége folytán lesz előmozdítva, hanem azáltal is, hogy a munkások unalmukat nem csupán a kocsmában töltik el és ritkábban lesznek az esetek, midőn a rendetlen életmód és dorbézolásból eredő bajok és betegségek által az intézet terhére esnek.
Ezek alapján a legjobb lelki ismerettel és büszkeséggel állíthatjuk, hogy nincs Magyarországon több vasút, mely a munkásokra nézve ily hasznos intézménnyel dicsekedhetnék, mint a tiazavidéki vasút."
Ismerve az akkori idők politikai, történelmi helyzetét, tiszteletre méltó, bátor munka volt.
Sajnos a fejlődés nem tartott sokáig. Súlyos betegség támadta meg Wágner főmérnököt. Betegen is gyakran bejárt az olvasószobába. 1882. tavaszán elhunyt. Távozásával a munkáskultúrát komoly veszteség érte. Az olvasószoba működése - átmenetileg -visszaesett.
Wagner után Korbuly
A műhely és az olvasószoba irányítását 1882. novemberétől Korbuly József (1847-1914) főmérnök folytatta. Munkáját egy Hirdetmény közrebocsátásával kezdi:
"Az olvasószoba tagjait felkérem, szíveskedjenek jövő szombaton, január hó 6-án délután 3 órakor az olvasószoba helyiségeiben, lehetőleg számosan oly célból megjelenni, hogy ott az olvasószoba ügyeiről, illetőleg annak jövőbeni kezeléséről értekezhessünk." A műhelyfőnök Korbuly s.k
Korbuly úgy látta, hogy az olvasószoba munkáját szélesíteni és biztosítani kell. Elődje kezdeményezését, az olvasószoba sikeres működését látva - sokoldalúan meggyőződött arról, hogy beosztásában nagyobb tekintélyre és népszerűségre tehet szert, ha továbbra is támogatja, személyes példamutatásával tovább fejleszti az olvasószobát.
Korbuly József - Magyar Közlekedési Múzeum
Ekkorra már elegendő mennyiségű gyakorlati tapasztalat is rendelkezésre állt. Másszóval: a magyar munkások képzésében a munkaadó, az egész kizsákmányoló gépezet is érdekelt volt, mivel a külföldi szakemberek lényegesen több bérért voltak hajlandók munkát vállalni. A magyar munkások viszont azzal a reménnyel tanultak, szereztek szakismeretet, hogy magasabb bért kapnak.
Korbuly naplót vezetett munkájáról. Így ír többek közt terveiről: "1883. január 6. Az olvasószoba tagjai (5O-6O-an) összegyűltek, hogy az olvasószoba ügyeiről értekezzünk. Előadtam mindazt, amit az olvasószoba ügyeire nézve a hivatalos iratokban találtam. Kimutattam, azt hogy az olvasónak körülbelül 1100, a dalárdának 202 Frt. készpénze van, előbbi 1500 kötetből álló könyvtárral és különféle berendezéssel bir. Mint mühelyfőnök kijelentem, hogy habár az olvasószoba vezetése kizárólag a mühelyfőnök hatásköre, azt magam egyedül vezetni nem akarom, hanem a munkások és hivatalnokokból kijelölt bizalmi férfiakkal közösen
megbeszélt határozatok alapján."
A műhely munkásai és hivatalnokai azt akarták, hogy a szoba egyletté alakuljon át, hogy a politikai hatóság ne tudja megakadályozni a munkát.
Korbuly március 20-án igy ir naplójában: "Egy hirdetményben értesítem a tagokat, hogy alapszabály-tervezetünket az üzletvezetőség pártolólag felterjesztette."
"Hirdetmény a szolnoki mühelyi olvasószoba tagjaihoz
Az olvasószoba tagjait értesítem, hogy a t. üzletvezetőség az alakitandó "Önképző és segély-egylet" alapszabályait az igazgatósághoz a napokban pártolólag felterjesztette, ennél fogva az egylet megalakulásának most már mi sem áll útjában.
Fő teendőnk most az legyen, hogy addig ie mig a helybenhagyott alapszabályok beérkeznek, tegyük meg az első lépéseket, melyek alkalmasak arra nézve, hogy a kezdet nehézségein túlessünk, és hogy az egylet az alapszabályok leérkezte után működését teljes mértékben megkezdhesse.
E célból szükségesnek tartom a rendes előadások megkezdését: a rajzoktatást, gépészeti előadásokat, forgalmi szakelőadást, pályafenntartási szakelőadást, általános érdekű előadásokat." Korbuly s.k."
Közben a munka serényen folyt, bár a felterjesztett alapszabály vissza nem érkezett. A könyvtár állományát kitűnő magyar klasszikusok műveivel és rajzeszközökkel egészítették ki. (A szemléltető eszközöket - pl. a távirdai a-b-c táblákat a mühelyfőnök saját kezűleg készítette el.)
1883. március 25-én megkezdte működését a rajziskola. Minden vasárnap délelőtt Korbuly tartotta az előadásokat. Közben távirdai és egyéb előadásokat is tartottak.
A könyvtár munkája ismét fontos lett a szolnoki műhely életében. A könyvtár állandóan igénybe volt véve. Lassan szűknek bizonyult a helyiség. 1883. május 18-án kivették a közfalat és egy nagy terem jött létre.
1884-ben az államvasutak igazgatósága elszólította Korbuly felügyelőt a szolnoki műhelyből. Távozásával megállapították, hogy igen sokat tett a másfél év folyamán a munkások szellemi, szakmai képzése terén.
Az olvasószoba nyolc éves működése hatással volt Szolnokra, a vármegyére is, hisz egymásután alakultak (főként városokban) a 48-as olvasó körök, a különféle olvasó társulatok. A Szolnok megyei levéltár dokumentumaiból tudjuk - Csík Mihály tanulmányából, mely az Olvasó nép című folyóirat 1979. júniusi számában jelent meg -, hogy a mezőtúri Hidszegi Olvasó Társulat könyvállománya 1885-ben 178 kötet volt. Mivel a társulat tagjai zömében agrár-proletárok voltak, nem is nagyon tudták anyagiakkal segíteni a könyvek beszerzését. A kevés könyvre viszont nagyon vigyáztak. Erre enged következtetni a könyvtárvizsgálati bizottság jegyzőkönyve:
"Felvétetett Mezőtúron 1888. december 24-én. Kiküldetésünkhöz híven a könyvtárt megvizsgáltuk és azt az alábbiak kivételével teljesen rendben találtuk. Hiányoznak: Jókai népszerű munkái. Eme hiányzó darabokat azonban már a jelenlegi könyvtárnok elődjétől sem vette át állítólag. Miután véleményre felszólítva nem valánk, bátorkodunk ajánlani, hogy ezen könyvtárról egy újabb leltár készíttessék, és a régi idők óta kintlevő könyvek behozatala iránt sürgős intézkedés tétessék, nehogy ezáltal, de másrészről a kezelő is sújtassék."
A másik, korábbi bizonyíték: a Társulat 1887-ben határozatot hozott, miszerint "... a 60 napon túl kintiévé minden egyes mű után hetenként 10 krajcárt tartozik fizetni a kivivő a társulat pénztárába, önként értetvén, hogy az így befolyt összeg egyedül a könyvtár gyarapítására szolgálhat." Tíz év múltán sem nagyon gyarapodhatott az állomány, hiszen 1897-ben két alkalommal is rendeztek táncmulatságot azon a címen, hogy a könyvtár állománya gyarapodjék. De a nyilvántartások alapján megállapítható, hogy a rendezvények bevétele 128 korona 9 krajcár volt, s ebből csak 29 korona 9 krajcárért vásároltak könyvet. (A 1892. évi valutarendezés következtében a forint helyébe a korona lépett. 1 forint = 2 korona. 1858-től 1 forint =
100 krajcár. Viszont 1 korona = 100 fillér. Mindkét pénznem évtizedekig forgalomban volt. A szerkesztő megjegyzése.)
A mezőtúrihoz hasonló olvasó egylet Kisújszálláson is volt, a Munkás Olvasókörnek 1880-ban 37 kötet könyvet tudhatott magáénak. A kötetek száma azonban a századfordulóra sem lehetett több mint kétszáz. A kezdeti nagy nekibuzdulások után visszaestek a könyvtárak. A válságos időszak hátterében a társadalom-irányitás kulturális közönye, a naptömegek alacsony életszinvonala, a felnőtt dolgozók körében a művelődésre késztetés hiánya húzódott meg.
Újabb válaság
1884-ben Weiss Conrád vette át a műhely vezetését. Mivel nem avatkozott az olvasószoba ügyébe, a művelődésnek is kisebb lett a presztizse. Az olvasószoba szerényebben működött. Az állományt gyarapították, de az olvasók száma kevesebb lett. Az állomány 1500 könyvből állt ebben az időben. A könyvtár tőkéje 1886-ban 3040 frt-ot tett ki. A tagdíjakat leszállították 20 krajcárra, mivel a munkások többségének anyagi érdeke ezt kívánta.
Az olvasószoba látogatottsága mégis visszaesett. A magyarázat Heynke Oszkár szerint: "A munkás, ki az egész napot kora reggeltől késő estig fárasztó munkával tölti el, a fáradalmakat legszívesebben otthon, családi körében piheni ki. Ha szellemi
szórakozásra vágyik és olvasni akar, hazaviszi a könyvet és otthon olvasgat."
Ennél azonban nyomósabb érv: a munkások nyomorúságos helyzete, kizsákmányoltsága. Mi mással lehet magyarázni 1893-ban a munkások abbeli szándékát, hogy nyugdíj és segély-egyletet hozzanak létre - az olvasószoba közel 4 ezer frt készpénz vagyonának felhasználásával. E tervet a vezetőség is támogatta. (E miatt csökkentették is a hírlapok példányszámát, a könyvújdonságok vásárlását.)
Bahns Ferenc műhelyfőnök - Weiss utóda - is támogatta a segélyegylet ügyét, de "a rendelkezésre álló tőke elégtelensége miatt - a kormány által engedélyezve nem lett." (Heynke Oszkár: A Millenium önképző-, dal, és zeneegylet keletkezése, működése. Bp., 1889. 19. l.)
A munkásmozgalom fellendülése ezidőtájt - főként a kulturális területen - egyre konkrétabbá vált. Ezzel magyarázható, hogy a műhelyben négy egylet is működött: az olvasószoba, a dalárda, a zenekar és a jóval korábban alakult fáklyatársulat. Ellentmondásos helyzet alakult ki: mivel a rendelkezésre álló tőke nem emelkedett az egyletek számának arányában, mivel az uralkodó osztály képviselőinek a milleniumi időszakban - a látványos és mutatós rendezvények miatt - szimpatikusabb volt a zenekar és a dalkör, mint a munkások érdekeit jobban szolgáló nyugdíj és segélyegylet, vagy az olvasó szoba - egyesítették az egyleteket.
(Nem véletlen, hogy az egyesítést maga a műhelyfőnök; Podolezky Béla főmérnök kezdeményezte 1896-ban.)
Az olvasószoba a tartalmas önművelődés műhelye fokozatosan, objektíve háttérbe szorult. Az egyletek összevonásakor
- az olvasószobának 4.434 forint
- a dalkörnek 715 forint
- a zenekarnak 299 forint
- a fáklyatársulatnak 361 forint
készpénz vagyona volt.
Az egyesítés után az olvasószobának egyre kevesebb pénz jutott, egyre kevesebb könyvújdonságot tudtak beszerezni.
A millenniumi mámor
Az olvasószoba bajait, a társadalmi gondokat, a munkások nyomorát azonban nem vették észre, mivel a manipulált lelkesítése-lelkesedés soha nem látott méreteket öltött. A kampányt a műhelyfőnök indította el: "A rendelkezésre álló erők egyesítése által egy nagy, hivatása magaslatán álló kulturális egyletet kell alapÍtani, mely a műhelyi személyzet körében is örökké hirdesse az ezredéves Magyarország dicsőségét és egyúttal jótékony művelő hatását árassza a jelenkori nemzedékre, mint az utódok utódaira." (Balogh Attiláné: Százéves a Szolnoki Járműjavitó Szakszervezeti Könyvtára. Könyvtáros 1976. 547-46.l.)
A korabeli lapok tovább fokozták a lelkesitést.
A Jász-Nagykun Szolnok megyei lapok például az alábbiakat írta: "A magyar királyi államvasutak helybeli műhelyi személyzete igen szép emlékkel örökítette meg hazánk ezeréves fennállásának évfordulóját. Ugyanis a műhely kebelében eddig fennállott és eddig is igen szépen- virágzó vasúti dalkört az önképzés szélesebb alapjára fektetve teljesen újjászervezték, amely egylet jövőre MILLENIUM Önképző-, Dal-, és Zeneegylet címet fogja viselni.
Az egylet igen tágas hírlapolvasó teremmel és gazdag könyvtárral lesz felszerelve; időnként szórakoztató és tanulságos felolvasások lesznek tartva, ünnepélyek és kirándulások rendezve stb. Csak dicsérettel lehet megemlékeznünk a műhelyi munkások e hazafias tényéről, mely ismét örvendetes tanulsága a magyar
munkások nemes gondolkodás módjának." (1896. ápr. 20. 3.1.)
A századfordulótól a Tanácsköztársaság leveréséig
Ezekben az években id. Heynke Oszkár volt a könyvtárnok. Két segédkönyvtárnok is volt; Braun Vilmos ée Kluppenberger Sándor.
Az olvasószoba tevékenysége már nem volt a régi. Az olvasóterembe kevesen jártak, pedig 10 napilap és folyóirat járt a könyvtárba. Az állomány 2242 kötet könyv volt. Havonta 900 kötet könyvet kölcsönöztek. A munkások az egyre fárasztóbb munkák következtében kevesebbet jártak a könyvtárba. Inkább több könyvet kölcsönöztek - huzamosabb időtartamra. E miatt viszont a könyvek forgási sebessége lassult le. Mivel nem jutott elegendő pénz az új könyvek beszerzésére - a növekvő igényeket sem tudta kielégíteni a könyvtár. 1897-ben "a könyvek visszaadásának gyorsítása érdekében" bevezették a késedelmi bírságot. Az adminisztratív intézkedésnek az lett az eredménye, hogy havi 900-zal szemben 679 kötetet kölcsönöztek az olvasók. Jelentős mérvű volt a könyvek rongálódása is.
Az 1897-98-as iratokból megállapíthatjuk, hogy az olvasószoba háttérbe szorult, a látványos ünnepségek szervezésével foglalkoztak. (Zászlószentelés, táncmulatság, stb.)
A századfordulóra azonban a könyvtár "felnőtté" vált. Régi és új munkások sokaságát formálta fogékonnyá minden új iránt - főként a haladó eszmei áramlatok befogadása iránt. A könyv, az olvasás szeretete nyitottabbá tette a munkások legjobbjait a forradalmi eszmék befogadására is. Adat ugyan nincs arra vonatkozóan, hogy az állományon belül milyen arányban voltak a tartalmi szempontból is értékes olvasmányok, de a személyes vallomások (a munkásmozgalom harcosainak írásos és szóbeli visszaemlékezései) alapján egyértelműen állíthatjuk az olvasó szobának is, az illegálisan terjesztett olvasnivalóknak is, a budapesti eseményeknek is volt szerepe abban, hogy a műhelyi munkások legjobbjai a helyi forradalmi harc élére álltak.
A műhely műveltebb, politikailag tisztábban látó munkásai szószóli voltak a munkásgyűléseknek - kezdetben a Deutsch-féle kocsmában, később a (mai Május 1 úti) pártházban, kezdeményezői voltak a sztrájkoknak - pl. az 1904. április 19-i, szolnoki vasutas sztrájknak. A bérharc kezdetben újabb megtorlást, még kegyetlenebb kizsákmányolást eredményezett. Párt- és erős szakszervezeti szervezkedés hiányéban gyakran volt ösztönös a munkásság megmozdulása.
Ennek egyik jellemző példája az akkord-temetés. A munkások az összes, fellelhető (a művezetők által gyakran igazságtalanul kitöltött) akkord-utalványokat összegyűjtötték egy, e célra készített bádog-koporsóba, majd három lakattal lezárták, felravatalozták és annak rendje módja szerint, szertartásosan eltemették.
A koporsót szép lassan a sírhelyre vitték - közben a dalárda a Bem lesz a tőke úr mirajtunk címü munkásdalt énekelte.
Nyilvánvaló, hogy az első világháború a könyvtár normállá működését visszavetette. Ráadásul "az egyletet súlyos megrázkódtatás érte akkor, amidőn az építendő egyesületi székházra megtakarított és 1914-ben hadikölcsönbe fektetett 10 ezer korona tőkéje odaveszett." (Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye múltja és jelene. Pécs, 1935. 307. old.)
Ebben az időben 3200 kötet volt a könyvtár állománya. Könyvtáros ekkor Schuck József volt.
A műhelyi munkásság soraiból igen sokan harcoltak a Tanácsköztársaságért. A vármegyei direktórium három tagja közül P. Bedé László és Szabó Károly képviselte a műhelyi munkásokat. A város 71 tagú Munkás-, Katona-, Paraszt Tanácsának "összetételére jellemző, hogy elsősorban az üzemekre, ezen belül is különösen a MÁV műhelyre épült." (Tiszai Lajos: Szolnok 1918-1919-ben. In: Szolnok város története. Szolnok, 1975)
A Tanácsköztársaság kiemelkedő kommunista egyénisége: Tisza Antal ugyancsak a MÁV-műhelyben dolgozott, a kommunista eszmékkel itt ismerkedett meg.
A Tanácsköztársaság védelme, a fegyveres harc átlagon felüli erőfeszítéseket igényelt a szolnoki munkásságtól. Nem csoda, hogy egyszerűen nem jutott idő Brra, hogy valóra váltsák, vagy legalábbis megkezdjék valóra váltani a Tanácsköztársaság kultúrpolitikáját.
A Tanácsköztársaság leverésekor a burzsoá román csapatok a könyvtár állományát teljesen feldúlták. A fehér terror áldozata lett sok ismert és névtelen munkás. A műhelyben szinte mindennaposak voltak a munkások megfélemlítését szolgáló terror-akciók.
Az ellenforradalmi időszak
Az üzem kulturális élete csak két év múltán indult meg nagy nehezen. A kölcsönzés is 1921-ben kezdődött. Ebben az időben az állomány 2100 kötet volt.
Miután az ellenforradalom kidühöngte magát, Horthy kultirpolitikusai is munkához láttak, hogy a kommunista eszmékkel megfertőzött munkásságot "átneveljék". A fehér terror a MÁV-műhelyben is megtalálta a maga embereit, a munkásárulókat, akik kulturális területen igyekeztek "rendet csinálni". Kezdeményezésükre 1921-ben az egyesületi tagok első közgyűlésén "felajánlották" a fizetésük 2 %-át kulturális célokra, mivel az igazgatóság nem volt hajlandó anyagi áldozatot hozni a munkások művelődéséért.
A húszas években a főkönyvtáros Bánki Antal, mig a segédkönyvtárnok Bede János volt. Az állomány zömét szépirodalmi müvek alkották. A könyvvásárlási lehetőségek minimálisak voltak, mivel jóformán csak a tagok tagdijaiból gazdálkodhattak. A szerény lehetőségek ellenére a könyvtárosok dicséretes módon törekedtek értékessé tenni az állományt, hiszen a magyar klasszikusok legjobb müveit, továbbá haladó szellemű és kifejezetten materialista szemléletű könyveket is jócskán beszereztek. (1940-ben már a könyvtár állománya 4 ezer kötet volt, a kölcsönzött kötetek száma havonta 2 ezer kötet körül mozgott.)
A könyvtárosok törekvése nem volt veszélytelen. Az 1929-ben engedélyezett Alapszabály ugyanis egyértelműen kimondta: "Az egyesület minden tevékenységének a keresztény nemzeti eszme szolgálatában kell állnia, az egyesület törekvései sohasem lehetnek haza, vagy nemzet ellenesek." (I. fejezet, 5. paragrafus, 3 pont.) A 5. pont még egyértelműbben fogalmaz: "Az egyesületnek hivatalos működésében szolgálati ügyekkel és politikával foglalkozni nem szabad." Az alapszabály egyébként a legapróbb részletekig mindent pontosan meghatározott.
A látszat-demokratizmust jól érzékelteti a 18. paragrafus 1. pontja: "A közgyűlés által megválasztott tisztviselők csak akkor foglalhatják el hivatalukat és csak akkor kezdhetik meg működésüket, ha megválasztásukat a M. Kir. Államvasutak Igazgatósága jóváhagyja és megerősiti. A M. Kir. Kereskedelemügyi Miniszter és Államvasutak Igazgatósága javaslatára a tisztikar bármely tagját állásából bármikor elmozdíthatja."
Talán fölösleges kommentálni e szándékot: nyilvánvaló, hogy az uralkodó osztály saját rendszeréhez hü emberein keresztül terjeeztette az uralkodó osztály kultúráját. Bedé Jánostól tudjuk, hogy a könyvtár bizonyos fokig kivétel volt, mivel a hivatalos
vezetők felületes műveltséggel rendelkeztek, a könyvtárat nem látogatták, más kulturális formákat részesítettek előnyben. A könyvtárosok munkájukat munkaidőn túl, minden ellenszolgáltatás nélkül végezték.
A könyvtárosok szorgalmát nem a keresztény-nemzeti, nacionalista szellem, hanem az olvasók szolgálata fokozta. Nyomtatott könyvjegyzéket, afféle katalógust készítettek például az állomány minden egyes darabjáról, (az ára 50 fillér volt.)
Az olvasó a katalógus alapján választotta ki otthon a könyveket és kérte s könyvtárban. A könyvtáros rendszerint akkor ajánlott könyvet, ha a keresett könyv nem volt bent. Az olvasóknak a könyvtárba nem volt bejárásuk: a könyvtár és az olvasóterem közötti kis ablakon keresztül kölcsönözték a könyveket.
A könyvtár forgalmát, látogatottságát kedvezően befolyásolta a körülmény, hogy Szolnokon 1935-ig csak ez az egy nyilvános könyvtár működött, a városnak nem volt pénze könyvtárra. Az 1935-ben létrehozott városi könyvtár működési feltételei azonban jóval szerényebbek voltak.
Mivel a könyvtárat nemcsak az üzem dolgozói, hanem a város lakossága is használta, az olvasói igényeknek megfelelően alakult az állomány gyarapítása. 1936-ban a 2892 kötet könyv megoszlása a következő arányok szerint alakult:
Az állomány ma is féltve őrzött kincse egy 1825-ben kiadott könyv. A szépirodalmi nüvek között csekély számban a kor divatos szerzői, az irodalmi érték szempontjából viszont vitatható színvonalú művei (Beniczkiné, Herezeg Ferenc munkák például) előfordultak. A regények többségét az olyan, szerzők művei képviselték, mint Jókai, Mikszáth, Móricz, Gárdonyi, Dickens, Zola, Anatole Francé, stb. Maxim Gorkij tíz műve - ráadásul több példányban, közöttük az Anya című regény is - az állomány értékesebb részéhez tartozott. Bármennyire is hihetetlen, az egykori olvasók - a ma élő veteránok - arra is emlékeznek, hogy már jóval 1945 előtt e könyvtárból kölcsönözték a katalógusban ugyan nem szereplő híres könyvet: Marx Tőkéjét. Ugyancsak könyvritkaságnak számít a megjelenéskor beszerzett József Attila verses kötet, amelyet Cserépfalvi adott ki.
A második világháború Szolnokot is, az üzemet is többszörösen pusztította - nem kímélvé a könyvtárat sem, mely 1943-tól közel három évig nem működött.
Néhány lelkiismeretes, lelkes ember megmentette a könyvtár állományának egy részét, bizonyítékául annak, hogy - míg a nép ellenségei a bőrüket mentették - a dolgozók sajátjuknak tekintették a könyvtárat, a jövő építését nem tudták elképzelni könyvek, könyvtár nélkül.
A felszabadulás után
Az üzem kulturális élete a munkások kezdeményezésére indult meg. A műhely vezetői érthető módon a minimális munkafeltételek biztosításával, a romok eltakarításával, a munka irányításával és szervezésével voltak elfoglalva. (A Szolnokot ért többszöri bombatámadásokból a Járműjavitó is részesült. Sóki Imre egykori műhelyfönöktől azt is tudjuk, hogy 1944 szeptemberében 72 db 500 kg-os bomba zúdult a műhelyre.)
Mintegy félévvel a város felszabadulása után,1945. április 26-án tartották az új egyesület közgyűlését. Az egyesület neve: Szolnoki Szabad Szakszervezetek MÁV Műhelyi Kulturális és Sport Egyesület. Taglétszáma 278 fő volt. Tagdijként a mindenkori fizetése 0,3 %-át állapították meg.
A könyvtár 1946. március 12-én kezdte meg munkáját. A több mint 4000 kötetből csak 2413 kötet könyv maradt meg. A könyvtárat ugyan nem érte közvetlen bombatalálat, de a légnyomás által megrongált, ajtó-ablak - és főleg felügyelet - nélkül maradt könyvtárteremből az állomány nem jelentéktelen részét széthordták az emberek. A könyvek egy része könyvszerető munkásolvasókhoz került, akik megőrizték, megbecsülték a szellemi kincseket. Más részét bizony a tető nélküli csarnokokban didergő munkások begyújtásra használták 1945 nehéz telén.
Az összegyűjtött és újonnan beszerzett könyvekből újra összeálló könyvtárat az akkori kultúrház játéktermében helyezték el. A könyveket könyvtári célokra alkalmazott, lezárható szekrényekben tartották. A könyvtár működését, kölcsönzését azonban gyakran zavarta a játékteremben hangosan szórakozók zaja, a szomszédos moziterem hangerősitője. Sokaknak fel sem tűnt, hogy - az előző évtizedek rossz hagyományai, vitatható szemlélete következtében - a könyvtár csak megtűrt és szegény rokon volt a kultúra hatalmas hajlékában. Az üzemi lap például így írt:
"A közelmúltban nyílt meg átrendezett, új könyvektől gazdagított üzemi könyvtárunk, hogy dolgozóink, kik munka után olvasni, tanulni akarnak, hozzájuthassanak a megfelelő könyvekhez. Demokratikus rendszerünk gondot fordít arra, hogy minden dolgozó előtt nyitva álljon az út a magasabb műveltség megszerzésére, hogy az ne csak egy kiváltságos osztályé legyen, mint a múltban..."
A növekvő igények következtében azonban kiderült, hogy bár az állományban "a legkiválóbb haladó szellemű írók müvei megtalálhatók"' (Munkáshang, 1950. április) - komoly hiányok is akadnak: kevés a műszaki könyv, a magyar klasszikusok egy része (Arany János, Móricz Zsigmond, Mikszáth Kálmán, Eötvös József, Petőfi, stb. müvei) hiányzik vagy kevés példányszámban van meg.
A kultúrpolitika ultrabalos túlzásai 1951-ban jelentkeztek, amikor is az állományt politikai szempontból szigorúan átvizsgálták és szelektálták. A könyvtár tulajdonában 1670 kötet könyv maradt. A szigorú ellenőrzésnek sok értékes könyv áldozatul eshetett, hiszen az 1938 évben kiadott katalógus nagyon kevés értéktelen művet tartalmazott.
1953 áprilisában Cseh Gyulánét alkalmazták könyvtárosként, csekély tiszteletdíjért. Szerinte az átadás-átvétel alkalmával (mely nem is leltár azerint történt) az állomány maximum 1100 könyvből állott. Ez az adat - még he becslésen alapuló is, egyáltalán nem mutatja a könyvtár megbecsültségét, hiszen utoljára 1878-ban volt ennyi a kötetek száma. A könyvtáros rendszeretetét, ösztönös nevelői szándékát jelzi, hogy ezidőtájt gyakran kifogásolta a könyvek késedelmes visszaviteléért az akkori
olvasók fegyelmezetlen magatartását. Ezt a jelenséget joggal bírálta "egy szorgalmas olvasó" is - az üzemi lap 1954. novemberi számában. A sokoldalú ráhatás eredményeként - ha nem is máról holnapra - fokozatosan "megjavultak" az olvasók.
Szolnok megyei Néplap, 1954
Az előrelépés feltételei
A kölcsönzési idő heti 25 órára emelkedett. (Hétfő és vasárnap kivételével naponta délután 4 órától este 9 óráig volt nyitva a könyvtár.) A kultúrház ún. vörös termében folyamatosan rendezett a könyvtáros kiállitásokat az új könyvekből. A könyvtár fejlődött; - ha nem is látványosan - de egyenletesen. A fejlődésben az is közrejátszott, hogy a könyvtáros elvégezte az alapfokú tanfolyamot, majd főhivatású lett 1954-ben. Arra is futotta energiájából, hogy az üzeni könyveladással és terjesztéssel is foglalkozzon. A dolgozók könyvéhségére jellemző, hogy egy-egy ünnepi könyvheti rendezvényen 10-15 ezer forint értékű könyv is gazdára talált.
E közben a könyvtári olvasók száma ie rohamosan emelkedett: 1955 végére közel 900 főre. Ebben szerepe volt a könyvtárba nagyobb mennyiségben áramló könyvújdonságoknak, hiszen a korábbi évekhez viszonyítva nagyobb volt a könyvek választéka, mivel az állomány nagysága 1955-ben megközelítette a 3 ezret. (1954-
1955-ben ugyanis - a fenntartó szerv illetékeseinek szemléletváltozása következtében - 18 ezer forintot fordíthatott a könyvtár új könyvek beszerzésére.)
A könyvtár olvasómozgalmi törekvéseit a kultúrház akkori igazgatja, Tassi József is támogatta. Az országosan meghirdetett József Attila olvasóaozgalom szervezését sokoldalúan segitette. Többek között az üzemi lapba ie cikket irt.Fontosnak tartotta a munkásfiatalok olvasóvá nevelését, hiszen joggal hangoztatta; "Kultúrházunk feladata, hogy fiataljaink kezébe jó könyveket adjon, ankétok rendezésével segítse elő művelődésüket." (Munkáshang, 1956. febr. 29.)
Az 1956 végi ellenforradalom semmiféle felelőtlen pusztítást nem végzett a könyvtárban. Ennek egyrészt az a magyarázata, hogy a felelősségérzettel, kommunista meggyőződéssel rendelkező munkások (úgyis mint a könyvtár hűséges olvasói) időben leszerelték a demagóg véleményeket, a kultúra hajléka ellen törőkét. Másrészt a könyvtáros - dicsérendő öntevékenységgel és politikai tisztánlátással - időben elzárta az ellenforradalmárok pusztitó dühe elől az állomány legértékesebb részét, a politikai témájú könyveket. Jórészt Cseh Gyulánénak köszönhető, hogy az állomány védelme biztosított volt, hogy az ellenforradalom utáni zűrzavaros időszakban sem lazult fel a könyvtár ideológiai, nevelő munkája.
Hideg decemberi este van. A Járműjavító Kultúrotthonának hatalmas épülete sötéten emelkedik ki a kert némán alvó fái és bokrai közül, fel, magasan a csillagok felé. Benn azonban fény van. A könyvtárterembe igyekszem. Amikor belépek, kissé
meglep a sivár környezet. A falak körül hatalmas könyvszekrények. A terem közepén
egyetlen asztal és egy szék. A háttérben biliárd. Ez az egész.
Az asztal körül emberek. Könyveket cserélnek. Megállók mögöttük.
- Ezt tessék kivinni, meglátja tetszeni fog! - így kedveskedik a könyvtáros egy
idősebb néninek, miközben könyveket rak elébe.
- Jól van. Jól. - mondja a mami - maga még mindig jó könyvet adott nekem.
- Na Sanyi, megint eljöttél? - fordul a következő várakozó felé a könyvtáros. Már hoz is két könyvet, és a fiúnak nyújtja. A fiú Csernai Sándor ifjúmunkás. Itt dolgozik az üzemben.
- A történelmi tárgyú könyveket szeretem - mondja kérdésemre.- Most Tatai Sándor: Kinizsi Pál cimű könyvét viszem haza. Gyorsan végigpásztáz szemével a kinyitott könyv egyes lapjain, aztán beteszi kis fakofferébe és elindul haza. (Most lett vége a munkájának és első útja a könyvtár volt.)
Lassacskán odakerülök én is az asztalhoz. A könyvtárosnő - Cseh Gyuláné -
szívesen felel kérdéseimre. Elmondja, hogy négy éve vezeti már itt a könyvtárat.
Szakképzett könyvtáros és nagyon szereti munkáját. Nagyon sok könyvet elolvas
maga is. hogy tudja kinek, milyeneket kell ajánlani. Van miből. A könyvállomány jelenleg 3795 kötet Szépirodalmi. történelmi, politikai ideológiai, útleíró művek között válogathatnak az olvasók. - Még mesés könyvei is vannak szép számmal. - Megtalálhatók itt a szovjet irodalom remekei, a baráti országok irodalma, a haladó
nyugati írók - és természetesen a legjobb magyar írók alkotásai is.
- Mit olvasnak legszívesebben az emberek? - teszem fel a következő kérdést.
- Oh erre nehéz volna így röviden válaszolni, mert sok könyv van, amit nagyon szeretnek. Mégis felsorolok néhányat. Például Solohov: „Új barázdát szánt az eke”, Osztrovszkij: „Az acélt megedzik”, Gergely Sándor: „A nagy tábor”, a „Tüzes trónus” és az „Uriszék” című műveket nagyon sokan olvassák. De sok híve van Dickens, Jack London, Anatole France, a magyarok közül Jókai, Mikszáth. Gárdonyi.
Móricz Zsigmond, Illés Béla és Tersánszky J. Jenő műveinek is. Következő kérdésem:
- Hány olvasója van a könyvtárnak és kikből tevődik össze az olvasótábor?
- A könyvtárnak jelenleg 817 beiratkozott tagja van, de az olvasóink száma ennél
jóval nagyobb, hiszen a kivitt könyveket tovább kölcsönzik egymásnak a szomszédok, testvérek, barátok. Ez ugyan nem szabályos dolog, de eddig
még nem tudtam leszoktatni róla kedves olvasóimat - jegyzi meg kis hamiskás mosollyal a szája szegletén. - Úgyhogy legalább kétezer főre tehető azoknak a száma, akik könyveinket olvassák. És hogy kikből tevődik össze? Legnagyobb része az üzem dolgozóiból, de szívesen eljönnek olvasnivalóért a környékbeli dolgozók is.
- Bocsásson meg. - szólt hirtelen befejezve a beszélgetést, - vendégeim jöttek
És már fordul is feléjük, hogy kiszolgálja őket. Amikor elmennek, tovább
folytatom a kérdezősködést.
- Elég-e a könyvtárállomány és mit tesz az olvasómozgalom fejlesztéséért?
- Röviden: a könyvek száma még nem elég. Szeretném állandóan gyarapítani. Aztán meg a selejtezett könyvek helyett is újak kellenének. És bizony az amit most kapok egy évi átalányként a könyvtár tévesztésére, nem elég. Jó volna, ha a vezetőség felemelné legalább nyolc-tízezer forintra. Ami az olvasó-mozgalom fejlesztését illeti. - folytatja tovább - sokféleképpen igyekszem ezt megoldani. Például az idén szeptember 1-től november 1-ig tagtoborzó mozgalmat indítottam. Jártam az üzemeket. Ott táblákat helyeztem el ilyen feliratokkal - „Pihenj, olvass, művelődj!” „Szeresd a könyvet, - mert az jóbarát!”. Aztán elbeszélgettem az emberekkel. Az eredmény az lett, hogy 97 taggal szaporodott az olvasók száma. Ez a létszám állandóan növekszik azóta is. A mi üzemünkben már nagyon sokan megkedvelték a könyvet Van sok olyan olvasónk, aki évente 40—60 könyvet is elolvas. Hogy csak egy pár nevet említsek: Például Székelyhídi László a VI. osztályról, Kalocsai Mihály, vagy a nők közül Szabó Józsefné gyalus, Mészáros Béláné.
-További tervei?
- Karácsonyra ismét tervezek egy könyvvásárt, mert októberben, amikor az első könyvvásárt rendeztem, azt tapasztaltam, hogy érdemes. Több mint 800 forint értékű könvvet adtam el akkor. (Török Ferenc, aki mellettünk áll — megjegyzi közben „és amit az ebédszünetekben eladsz lenn az üzemekben?!) A könyvtárosnő - elengedve a füle mellett a dicséretet - folytatja:
- Szeretnék megszerezni minden újonnan megjelent értékes művet és ezeket először is a mozi előcsarnokában tervezett állandó könyvkiállításon bemutatnám az olvasóknak, hogy ezzel is szolgáljam a kultúra fejlesztésének ügyét. Tanulságos kirándulás volt, érdemes volt eljönni a Járműjavítóba. Ez a jól működő könyvtár és könyvtáros talán megérdemelné, hogy a könyvtár fűtését valahogy megoldanák az illetékesek, mert jelenleg semmiféle fűtés nincs. És egy pár asztalocska és szék is elkelne a teremben. Az olvasók kényelmét szolgálná. Ez pedig úgy gondolom, megszívlelendő dolog!
(Csontos Sándor: Látogatás a Járműjavítő üzem könyvtárában. Szolnok megyei Néplap, 1957. december 22.)
----
A könyvtár szakmai önfejlődésének újabb bizonyítéka: 1959-től ún. címleltár-könyvet és csoportos leltárkönyvet kezdtek vezetni. A katalógus kiépítése, szerkesztése is szükségessé vált, hiszen a kötetek száma 4.335 volt. Ettől kezdve a szerzői és cimszó-katalógus egyre jobban segítette a szaporodó könyvek közötti eligazodást. Az állomány gyarapítása is tudatosabbá vált, hiszen 1959-től kezdve az Állami Könyvterjesztő Vállalat - a mai Könyvtárellátó - révén, szakszerűbben szerezték be a könyvújdonságokat.
Az állomány belső, tematikai arányai, szépséghibái is ismertekké váltak: míg a szépirodalom 79 %-ot, addig az ismeretterjesztő művek 21 %-ot képviseltek az egész állományon belül. Ezen a kedvezőtlen, a tudományos ismeretek népszerűsítését háttérbe szorító, müvelődéspolitikailag is káros helyzeten
csak nagyon tudatos és aprólékos munkával lehetett változtatni.
A szakszervezeti könyvtárak hálózata
A könyvtár minőségibb, tartalmi szempontból értékesebb eredményeinek elérésében, illetve az eredmények előidézésében igen nagy szerepe volt a párt 1958-as művelődéspolitikai iránjelveinek. Ez a fontos dokumentum joggal hangsúlyozta: "Mindenekelőtt arra kell törekedni, hogy a munkásosztály még jobban öszszeforrjon . a marxizmus-leninizmussal, a kommunista világnézet behatoljon eszmeileg kevésbé fejlett rétegekbe is. Csak igy töltheti be eredményesen történelmi küldetését, vezető szerepét a társadalmi , politikai és gazdasági épitőmunka valamennyi területén, nem utolsósorban magában a kulturális életben." (Az MSZMP művelődési politikájának irányelvei. Bp., 1964. 248, 256. old.)
(Nem volt véletlen, hogy ezidőtájt nagyon sok, olvasottságra és műveltségre azért tett munkás került magasabb vezetői beosztásba.)
A párt a szakezervezetekben dolgozó kommunisták feladatait ia meghatározta az emiitett irányelvekben, amikor kinyilvánította: "A szakszervezetek tekintsék munkájuk szerves részének a munkások szakmai képzését és igényes kulturális nevelését." Mivel ezidőtájban még nem volt kiépítve országosan a munkahelyi könyvtári ellátás hálózata, különösen aktuális és sürgető gondolatok, tennivalók is megfogalmazódtak az irányelvekben: "Mielőbb be kell fejeznünk könyvtárhálózatunk kiépitését..." mivel "a könyvtárak jó munkája értékes hozzájárulást jelent a tömegek Ízlésének, műveltségének,erkölcsi és politikai arculatának formálásához." (Az MSZMP művelődési politikájának irányelvei. Bp., 1964. 248, 256. old.)
A Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége 1955-ben fogadott el fontos határozatokat az üzemi szakszervezeti könyvtárak munkájának fejlesztésével kapcsolatban, a könyvtári hálózatok kialakitása azonban 1957-től kezdődött meg és a hatvanas évek legelején fejeződött be - a párt emiitett művelődéspolitikai irányelveinek ösztönzése nyomán.
Ilyen előzmények után jött létre Szolnokon is a Szakszervezetek Megyei Tanácsa központi könyvtára. Az új megyei intézmény szakmaközi jelleggel, módszertani útmutatókkal, egyéb módon segítette, szervezte és ellenőrizte a megyei hálózatot.
A hálózati központ dolgozói kezdetben nemcsak segitették a Járműjavitó könyvtárát, de sokat is tanultak e nagymultú könyvtár sokféle sikeréből, kudarcából.
Az új helyzetben a Jármüjavitó könyvtárát a küzdelmes múltja is arra kötelezte, hogy példát mutasson a hálózathoz tartozó, hasonló körűlnények között dolgozó többi könyvtárnak. Az állomány 1964-re 6.337-kötetre emelkedett, az ismeretierjesztő könyvek aránya közel 24 %-ra javult.
A propaganda munka új ezinnel gazdagodott. Népszerűek lettek az iró-olvaeó találkozók. Gyárfás Miklós, Vihar Béla, Karsai Elek, Berkesi András, Fodor András, Tamási Áron és sok más író jelenléte, a baráti eszmecserék maradandó élményt adtak a munkásoknak. Az írók látogatása, személyes vallomása után mindig törvényszerűen emelkedett az igényesebb könyveket olvasók száma.
A szakszervezeti tisztségviselők is egyre több segítséget adtak a könyvtárnak. A szemlélet változásában szerepe volt a SZOT különböző állásfoglalásainak is. Például a SZOT elnöksége 5/1966. számú határozatának, mely egyértelműen határozta meg a szakszervezeti könyvtárak funkcióját: "A szakszervezetek hagyományaiknak megfelelően, és a sokrétű nevelési feladatok megoldása érdekében a könyvet, az olvasást mint a művelődés, a politikai felvilágosítás, a szocialista tudatformálás egyik legfontosabb eszközét kezeljék. Tekintsék a könyvtárakat a mozgalom intézményeinek, a könyvtárak pedig legyenek a mozgalmi munka hatékonyabb segitői, szolgálják fokorottabban a mozgalom célját, a szocialista gondolkodású emberek nevelését." (Geró Zsoltné-Papp István: A szakszervezeti könyvtárosokkézikönyve. Bp., 1971. 405. old.,4.1.) Ezek
az elvi célkitűzések ma is érvényesek - de akkoriban különös jelentőséggel birtak, mivel az üzemi-mozgalmi vezetők egy része sok esetben csak a munkaverseny szervezését vagy csak bizonyos reszort-feladatot látott maga előtt.
1968-ban már az állomány meghaladta a 7 és fél ezer kötetet. Ekkorra már a könyvtár fenntartó szerve is belátta, hogy a könyvtár alkalmatlan helyiségben - az átjáróház-szerű előcsarnokban - működik, hogy a működést számtalan körülmény (zenekari próba, mozi-előadás, énekkari próba, stb.) zavarja. Ekkor költözött át a könyvtár a jelenlegi helyére, a Művelődési Ház épületének sarki helyiségeibe. Az átköltözést követően meg lehetett valósítani a közben népszerűvé vált szabadpolcos könyvtári rendszert. Az olvasók valóságosan is tulajdonosaivá váltak a könyveknek, szabadon válogathattak az egyre nagyobb választékot kínáló állományból.
A könyvtáros - nagyon helyesen - nem volt híve az ötvenes évek elején, például az 1955-ben oly divatos és erőszakolt olvasótoborzási kampánynak, melynek "eredményeként" ugyan statisztikailag szépen emelkedett az olvasók száma, de a valóságban minden évben lemorzsolódtak a "látszat-olvasók". Talán úgy is lehetne jellemezni Cseh Gyuláné törekvését, hogy az olvasókkal való foglalkozás terén a mennyiségi fejlesztés helyett a minőségi fejlesztést helyezte előtérbe, a könnyebb megoldás helyett a nehezebbet választotta. Nagy-nagy lelkiismeretességgel foglalkozott az olvasókkal egyénileg, kölcsönzés közben. (Ezt a leghatásosabb módszert azidőtájt nem minden könyvtáros alkalmazta.)
A könyvtár egykori olvasóinak véleménye szerint a könyvtáros népszerű volt, szerették az olvasók, kikérték tanácsát olvasmányaik kiválasztásához. Utólag egyik régi olvasója - ma a Szolnok megyei Méplap munkatársa - "Cseh néni könyvei" címmel őszinte és igaz portrét rajzolt a könyvtárosról. Amikor 1969-ben Cseh nénit nyugdíjazták, megérdemelten kapta meg a Szakszervezeti Munkáért kitüntetés ezüst fokozatát.
Könvytáros-változás
Amikor 1969 novemberében Balogh Attiláné átvette a könyvtár vezetését, a kötetek száma 7993 volt. Az olvasók száma (az előző évben is) 800 körül mozgott. Az olvasók életkor szerinti megoszlása: közel 200 fő 14 éven aluli, közel 100 fő 14-18 év közötti, a többi felnőtt - zömében munkás.
Nem kis fáradtságba tellett, amig az új könyvtáros meg tudta hódítani az olvasókat, amig szakképzettségétől függetlenül is befogadta őt a munkahelyi kollektíva. Az olvasói igények alaposabb megismerése céljából naponta lejárt a műhelybe a dolgozók közé.
Az újabb eredmények nem is maradtak el. 1970 végére 989 beiratkozott olvasója volt a könyvtárnak.A könyvek forgalma (szakmai szóhasználattal: a könyvek forgási sebessége) is emelkedett. Az üzem területén, a könyvtártól távolabbi műhelyekben újabb fiók- és brigád-könyvtárak létesültek. A létesitést rendszerint a munkahelyi kollektivák kezdeményezték. Másszóval: nem felülről erőltették. (Ez látszólag jelentéktelen dolog. Valójában napjainkban sem eléggé kiaknázott ez a bizonyos, alulról jövő, kezdeményező erő, maguknak a munkásoknak az akarata, szándéka, igénye és javaslata.) 1973-ban már 6 fiók-könyvtár működött.
Említésre méltó a könyvtár 1970 őszi kezdeményezése: a klubmozgalom térhódításával, fokozódó népszerűségével összhangban az üzem dolgozói és a környék lakossága réezére OLVASÓK KLUBJA indult.
Tematikus foglalkozások keretében - szakelőadók biztosításával - a magyar és a világirodalom kiemelkedő alkotásaival ismerkedhettek a résztvevők. Az irodalmi izlés fejlesztésének, az általános műveltség korszerűsítésének ez a hatásos formája ma is követendő példa lehet sok könyvtár számára.
Az egyre nagyobb beszerzési keretből egyre több könyvújdonságot szerzett be a könyvtár. 1970-ben például 747 kötettel gyarapodott az állomány. (Ezek túlnyomó része szakkönyv volt.)
Kapcsolat a szocialista brigádokkal
Korszakos hatdssal volt a könyvtár működésére, tartalmi munkájának javulására a szocialista brigádmozgalom fejlődése. A könyvtár egyre több lehetőséget biztosított e mozgalomban reszt vevő brigádok tegjainak a kulturális vállalások teljesítéséhez.
Első ízben 1971-ben kötött a könyvtár ún. szocialista szerződést a brigádokkal. A szerződést kötő brigádok száma azóta évről-évre gyarapodott. A könyvtár és e brigádok kapcsolata (az SZMT központi könyvtárának sokoldelú ösztönzésére is) egyre tartalmasabbá, sokszínűbbé vált.
Az első szellemi vetélkedő 1971-ben volt, amelyet "Egy könyv - egy hónap" cimmel folyamatosan szerveztek. A szellemi játék keretében a brigádok a könyvtáros által kiválasztott könyvet olvasták el, majd a következő hónap elején a müvei kapcsolatos kérdésekre kellett válaszolniuk írásban. A vetélkedőn 19 brigád vett részt - a legjobb helyezést elértek könyv-vásárlási utaványokat kaptak jutalmul. Ennél nagyobb szellemi jutalom volt az a maradandó élmény, amely a felfedezés örömével párosult. A brigádok tagjainak többsége ugyanis első ízben ismerkedhetett meg Gorkij: Anya, Lengyel József: Igéző, Mikszáth Kálmán: A Noszty fiu esete Tóth Marival, Solohov: Emberi sors, Hemingways Az öreg halász és a tenger címü, méltán értékes műveivel.
Az akkor még új formának számitó vetélkedő (mivel még nem volt "lejáratva", illetve túlerőltetve) hatása egyértelműen pozitív volt. A sikerélményben részesült brigádok várták a folytatást. A 19 brigád jó értelemben vett propagálójává vált az emiitett könyveknek. Gorkij és Solohov üzenete beszédtéma lett az üzemrészekben, az öltözőkben és az ebédközi szünetekben.
1973-ban - anikor újabb helyiséggel bővült a könyvtár - két szocialista brigád is vállalkozott arra, hogy táreadalmi munkában elkésziti a könyvtár szabadpolcos helyiségének állványzatát, könyvespolcait. (Az új polcok oly gyorsan - az esztétikai szempontok rovésára-készültek, hogy a hálózati központ dolgozói csak utólag szerestek tudomást az öntevékeny felújításról.) A nagyobb alapterület lehetővé tette végre egy asztal és néhány szék elhelyezését is - a kölcsönzői tér és a kölcsönzői asztal mellett. így biztosítani lehetett (ha kis mértékben is) a helyben olvasást, a brigádok felkészülését egy-egy vetélkedőre, a kézikönyvekből történő jegyzetelést.
A brigádok szellemi versengéseiket - módosult formákban és címekkel - folytatták. Olykor a szükségesnél is gyakrabban. Olykor a minőségi szempontok ia háttérbe szorultak. így fordulhatott elő néhányszor, hogy a játékos, a gondolkodtató és alkotó feladatok helyett túltengett a maximalizmus. Másszóval: a kérdések oly nehezek voltak, hogy annak megválaszolása egy átlagosan tájékozott értelmiségit vagy könyvtárost ís alaposan próbára tett volna.
A kisebb-nagyobb fogyatékosságok ellenére - immár közel egy évtizede - a vetélkedők jól szolgálják az üzemi dolgozók általánoa műveltségének, irodalmi tájékozottságának korszerűsítését. Persze, a vetélkedő is - mint közművelődési forma és mint eszköz - önmagában véve se nem jó, se nem rossz. Attól függ: milyen tartalom szolgálatába állitjuk? Milyen szinvonalon készitjük elő? Mennyire vagyunk igényesek a lebonyolitasban? Merünk-e formailag állandóan újitani?
A Járműjavító könyvtárának vetélkedői is tanulságosak - mindenféle szempontból. A sokféle tanulság közül az egyik talán közismert: a hatókört a brigádok körében is lehet bővíteni a vetélkedők segitségével, ha nem néhány brigádot favorizálunk, hanem más és más brigádokat próbálunk aktivizálni, újabb és állományrészeket, témákat és ismeretköröket igyekszünk népszerűsiteni.
E törekvés jelenléte eredményezte, hogy mig 1972-ben "Egy hónap - több könyv" cimmel, addig 1974-ben "Játék a betűkkel" címmel rendeztek vetélkedőt. Az utóbbi játék fő célja a katalógus megismertetése volt. A felkészülés, a válaszok kiderítése ugyanis csak a könyvtárban volt lehetséges. (Érthető, hogy ekkortájt a könyvtári látogatók száma is emelkedett.)
Szolnok megyei Néplap, 1975
A brigádok jó gazdái az üzem területén működő hét fiókkönyvtárnak. A brigádok könyv-felelősei társadalmi munkában látják el a könyvtárosi feladatokat. Egy részük az alapfokú könyvtárosi tanfolyamot is elvégezte. Ezáltal sokkal tudatosabb és lesákszerübb az olvasóvánevelés, a kapcsolat a könyvtár vezetőjével. A negyedévenkénti könyv-csere biztosítja a kisebb állományok frissességét, a szüntelenül jelentkező igények folyamatos kielégítését. A kölcsönzés rendszerint az ebéd-szünetekben bonyolódik.
A brigádok öntevékenységére jellemző, hogy vetélkedőket nem csak akkor szerveztek, amikor azt az országos vagy a megyei szervek meghirdették, hanem saját szórakozásukra ie kitaláltak különféle szellemi játékokat. Ilyen játék volt a Ki nyer ma könyvet? cimü vetélkedő 1974-1975-ben. A résztvevő brigádok ezáma 89, a brigádtagok száma kétszáznál több volt. Ugyancsak 1975-ben (a Vasutasok szakszervezete könyvtári tanácsával közösen) rendezték meg a Felszabadulási olvasóversenyt. A részvétel feltétele 12 könyv elolvasása volt.
Később, 1978-ban - szovjet irodalom kiemelkedő alkotásait népszerüsítő - Kell a jó könyv című olvasópályázat negyei vetélkedőjén is jól szerepeltek az üzem brigádjai. Olvasottságuknál, tájékozottságuknál fogva a 62 csapatban az elsők közé kerültek a munkásokból összeállt, "járműjavitós" csapatok.
A könyvtár rendezvényei
Hosszú évek óta eredményesen működik az üzemben a szocialista brigádok klubja. A klub leglátogatottabb, legtartalmasabb eszmecseréi rendszerint író-olvasó találkozók, irodalmi, illetve könyvtári rendezvények. Előfordult - nem is egyszer -, hogy egy-egy író gazdag élményt igérő találkozójához szűknek bizonyult a klubhelyiség. Ilyenkor - a 200 főnyi hallgatóság - a színházterember foglal helyet.
A könyvtár 100 éves jubileumának évében, 1976-ban látogatott az üzembe Robert Rozsgyesztvenszkij költő, a Szovjet írószövetség titkárságának tagja, a Béke Világtanács tagja. Az ismerkedés, a bemutatkozás után valósággal záporoztak a kérdéeek a kedves vendéghez. Például:
- Mi a költészet szerepe, hivatása napjainkban?
A válasz:
épitenie az alkotó és as olvaeó között. A szovjet költészet mindig büszkélkedhetett azzal, hogy hozzáférhető és érthető az olvasók milliói számára. A szovjet költő és a szovjet dolgozó szive egy ütemre dobban. Egy jó verseskötet megjelenése nálunk mindenki számára igazi ünnep. Meggyőződésem, hogy egy-egy okos, szép könyv olvasása után az emberek boldogabbak lesznek, mint voltak.
S mi lehetne szebb, felemelőbb feladat egy költő számára, mint hogy rátalál arra az útra, amely az olvasókhoz vezet?
- Milyennek képzeli az emberiség jövőjét?
Az elgondolkodtató felelet:
- Elöljáróban hadd idézzek egy jó pár évvel ezelőtti vitából, amely nálunk a lírikusok és a fizikusok között zajlott. A fizikusok azt állították, hogy ők nagyszerűen meg tudnak lenni Puskin és Mozart nélkül. Őket csak a tudomány érdekli, az, hogy mi van a Holdon. A lírikusok azt válaszolták erre, hogy "minket nem érdekel, mitől ég a lámpa, elég, ha halljuk Mozart zenéjét, olvashatjuk Puskin csodálatos verseit." Természetesen e két vélemény a két véglet. Én nem tudom, milyenek lesznek a jövő század emberei.
A további fejlődésben kétségtelenül óriási szerepet játszik a technika, a tudomány, de remélem, hogy nem ölik majd ki az emberekből a humánumot, s nem vezetnek majd a művészetektől való elforduláshoz sem. (Az író válaszait részletesebben közli Tál Gizella Költészet és technika című interjújában. Szolnok megyei Néplap,1976. júl. 10.)
Kevésbé ismert Írókat is érdeklődéssel fogadtak az olvasók. Ambrus András szinész - akkoriban a Thália Színház tagja - Petőfiről tartott előadást, sok verssel fűszerezve. Az ezt követően beszélgetésben a vendég (mellékesen) megemlitette, hogy Gyergyó címen könyvet is irt szülőföldjéről. A munkásokat nagyon izgatta ez a szabálytalan írói múlt. Alaposan el is húzódott ez az író-olvasó találkozóvá változott irodalmi műsor.
A magyar irók közül sokan megfordultak itt az elmúlt évtizedben. Többek között Baráth Endre, Bihari Klára, Csoóri Sándor, Gyurkó László, Jobbágy Károly, Hegedűs Géza, Kolozsvári Grandpierre Emil, László-Bencsik Sándor, Moldova György, Molnár Gábor, Palotai Boris, Soós Zoltán, Szilvási Lajos és más, kevésbé ismert fiatal irók és költők.
Az utóbbi időben a szakírók, a szerkesztők munkája iránt is fokozódik az érdeklődés. Az egykori szakmunkástanulók még ma is emlékeznek arra a jól sikerült ankétra, amelynek Szűcs József, az Ezermester főszerkesztője volt a vendége. A műszaki könyvnapok keretében megyei megnyitó is volt a járműjavítóban igen tanulságos és érdekes kiállítással, aktuális műszaki konferenciával egybekötve. Amikor az üzem termelése szempcaatjából fontos könyv a Vasúti technika kézikönyve napvilágot látott - a főszerkesztőt: Dr. Czére Bélát azonnal meghivták.
Voltak olyan rendezvények is, amelyeket a szomszédos üzemekkel közösen szerveztek. (Pl. a költészet napját Baranyi Ferenc költő közreműködésével.) Az efféle kezdeményezések azonban kevésbé sikerültek, mivel a Ganz Villamossági Művek, a Kőolajkutató Vállalat dolgozói távol maradtak, ügy látszik, hogy az együttműködés üzemen belül Jobban megy mint üzemen kívül.
Tény: a rendezvények többsége nem lenne látogatott, tartalmas és sikeres, ha nem nyújtana segitséget a brigád-klub vezetősége, az MSZBT üzemi tagcsoportja, a különféle tömegszervezetek. Az is bizonyossá vált, hogy a könyvtár igényesebb olvasói táborának kialakitása, formálása, nevelése érdekében nem nélkülözheti az irók, a művészek, például Bánffy György érdemes művész, közreműködését. Sok igazság van abban, hogy "az érdeklődést keltő alkotások legjobb közvetitői maguk a művészek, ők segíthetnek a helyes irányú érdeklődés és műélvezet felkeltésében." (Varga Imre: A harmonikus élet feltétele: a művészet élvezete. Munka, 1973. 1. sz.)
A könyvtári rendezvények létjogosultságát az is alátámasztja, hogy a fejlettebb ízlésű munkások az eszmecserék keretében - amennyiben a hangvétel őszinte és közvetlen - tolmácsolhatják a saját és a dolgozótársak elismerő ée elmarasztaló véleményét az irodalom, a közélet különféle jelenségeivel kapcsolatban. Ilyen helyzetben (mert helyzetet is tudni kell teremteni) az irók tapasztalhatják: "A munkásközvélemény érdeklődéssel fordul a mai életet ábrázoló alkotások felé, és még több műben szeretne magára, országépitő tevékenységének ábrázolására ismerni." (Virizlay Gyula: A szakszervezetek és az irodalmi, művészeti nevelés. Szakszervezeti Szemle, 1972. 4. sz.)
Az olvasó munkásért
Az 1974-ben megjelent közművelődési párthatározatot, annak megvalósulását jól segítette az országos szervek által 1974-ben és 1976-ban meghirdetett Olvasó munkásért pályázat is. A pályázatokon, a járműjavító könyvtára is részt vett. Eredményei jelentős mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a megyei hálózat egésze országosan is kiemelkedő helyezést ért el.
A pályázat célja volt: "a könyvtárak működési feltételeik jobb kihasználásával növeljék a munkások olvastatásának menynyiségi és minőségi mutatóit. A korábbi olvasópályázatok eredményeire épitve mind több munkást vonjanak be a könyvtárhasználók táborába és biztositsák a könyvtárba járó munkások olvasási kultúrájának, művelődési készségének fejlesztését."(Pályázati felhívás. SZMT központi könyvtár irattára.)
A pályázat célkitűzéseinek üzemen belüli megvalósulását jól segitette a SZOT elnökségének 1971. március 29-i állásfoglalása, amelyet Alapelvek és követelmények a szakszervezeti könyvtárak távlati tervezéséhez címmel ismert meg a szakmai közvélemény. E fontos dokumentum nyomán a könyvtárak szakmai-módszertani munkája is szinvonalasabb lett.
Az állásfoglalás joggal hangsúlyozza: "A szakszervezetek nevelő tevékenysége nem nélkülözheti az ütőképes, korszerű könyvtárakat. Tudományos megalapozottságú tervezéssel, az anyagi ésszemélyi feltételek gyorsabb ütemű fejlesztésével alkalmassá kelltenni a könyvtárakat munkájuk színvonalának emelésére, a velük szemben támasztott igények korszerű kielégítésére." (Mellékletként olvasható Gerő Zsoltné-Papp István: A szakszervezeti könyvtárosok kézikönyvében. Bp.1971.
366.l.)
Ebben az időszakban a kedvező társadalmi körülmények sokasága játszott szerepet a könyvtár fejlődésében. Bár pontosan kimutatni nagyon nehéz a munkások olvastatásának mennyiségi és - főként - minőségi mutatóit, az alábbi adatok némileg érzékeltetik a tudatosabb és bonyolultabb munka eredményességét, a pályázat
egyértelműen pozitív hatását:
az állomány nagysága: 9918 kötet (1973), 13.164 kötet (1978)
az olvasók száma: 926 fő 1138 fő
a kölcsönzött kötetek száma: 20.848 32.056
a látogatók száma: 3.911 olvasó 12.525 olvasó.
Mivel az üzem dolgozóinak száma 2300 fő körüli - a könyvtár olvasóinak száma megközelíti az üzemben dolgozók 50 %-át.
Ha figyelembe vesszük, hogy a lakóhelyi könyvtári ellátást végző tanácsi, valamint iskolai könyvtárak ÍB dinamikusan fejlődtek az utóbbi években, minek következtében a környék lakói csak minimális mértékben veszik igénybe az üzem könyvtárát - elégedettek lehetünk a könyvtár egyik legfontosabb mutatójával. Az olvasói létszám az előző évben 1977- en is hasonló (1117) volt. Ezzel szemben a hasonló dolgozói létszámú néhány munkahelyen igy alakult az olvasók száma:
győri Richards Finomposztógyár: B72,
budapesti Vegyépszer Épitési lg.: 750,
budapesti MALÉV: 470,
kőbányai Porcelángyár: 665,
budapesti Országos Szakipari V.: 1051.
Ha a Szolnok megyei üzemek könyvtári olvasói létszámával szembesítjük az adatokat - akkor sem kell szégyenkezniük a járműjavitóknak. A legjobb olvasói arányok (a dolgozói létszám 35 %-a körül) a martfűi Tisza Cipőgyárban, a jászberényi Apritógépgyárban, a szolnoki VOLÁN-nál találhatók.
Az állomány ezembetünő gyarapodásában két, kedvező körülmény érdemel figyelmet. Az egyik: 72-ről 100 m²-re bővült a könyvtár alapterülete. A másik: évről-évre nagyobb összegek (25-30 ezer forint) szolgálják az állomány frissítését. A könyvbeszerzési keretek növelésére szükség is van, mivel könyvkiadásunk egyre
több könyvféleséget ad ki, ugyanakkor a könyvek átlagárai is emelkednek, az olvasók érdeklődése és igénye is változatosabb mint tiz vagy húsz évvel ezelőtt. (Hasonló tapasztalatai vannak a Művelt Nép Könyvterjesztő üzemi könyvbizományosának is, aki különben jól és eredményesen dolgozik, működik közre az olvasóvá nevelésben. Többek között részt vett a szocialista brigádok számára szervezett, zebegényi olvasótáborban is.)
A minőségi állomány kialakítását a múlt században kezdték az elődök. Az utódok igényessége folytán ma már kitűnő kézikönyvtár, igen változatos és tartalmas szépirodalmi, valamint szakirodalmi anyag nagy választékban áll a munkások rendelkezésére. Az érdeklődők tájékoztatását jól szolgálják a katalógusok: a szak-, a betűrendes és a címszó-katalógus. (Igaz, ma még kevesen használják a katalógusokat.)
A kölcsönzött kötetek számának, a látogatók számának nagy mérvű növekedése ugyancsak számtalan körülménnyel van összefüggésben. Egy alapos hatáselemzés, afféle szociológiai felmérés tudná alaposan bemutatni és kideriteni: mi minden hat a kölcsönzésre és a látogatásra? (Például: a bejáró munkás nem találja a keresett könyvet a lakóhelyi könyvtárban; valaki látta a könyvből készített filmet a tévében; vitatkoztak róla az öltözőben, de ő nem olvasta még; készül a politikai szemináriumra; újabban zöldségtermesztéssel foglalkozik; a brigádklub vendége volt az író; a gyerek nem jutott hozzá a kötelező irodalomhoz; a rádióban hallott róla; a vizsgához kell; üdülni, kirándulni megy a család; stb.) A hétköznapi gyakorlat és tapasztalat tudományos vizsgálódás nélkül is érzékelteti, hogy az utóbbi években a járműjavítóban is felgyorsult az élet ritmusa; a munkahely művelődésre, olvasásra ösztönző hatása számtalan esetben kézzelfogható a könyvtárban is. (Például a hetvenes években változott a termelési profil: a gőzmozdonyok helyett a diesel-mozdonyok javítására tértek át.)
A változások (a termelésben, az életmódban, az emberek tudatában) olykor nem megy simán. De a változások a fejlődés szükséges velejárói. Az üzem dolgozóinak sokoldalú fejlődéséhez, életük szebbé és tartalmasabbá tételéhez a maga szerény eszközeivel és lehetőségeivel a könyvtár is hozzájárult az eltelt száz évben.
A könyvtár jövője
A könyvtár tudatos jövőjét az 1976-ban alkotott könyvtári törvény rajzolja meg. (A ma könyvtárosa ezt természetéének tartja. A száz évvel ezelőtti olvasószoba könyvtárnoka álmodni sem mert arról, hogy a könyvtár gondozása valamikor törvényerőre emelkedik.)
A törvény a jövő feladatait is meghatározza: "A könyvtár feladata, hogy tevékenységi körében közreműködjék az általános művelődési igények állandó fejlesztésében és kielégítésében, a szocialista világnézet, életmód és izlés fejlesztésében, az általános, a szakmai, a politikai és a világnézeti tájékozódásban, valamint a szabad idő hasznos eltöltésének megszervezésében."(A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1976. évi 15. sz. tvr.)
A tennivalók holnap sem lesznek kevesebbek mint tegnap voltak. A munkások, az olvasók - szerencsére - újabb és újabb igényeket támasztanak, mivel az igényeiket társadalmi méretekben változtatjuk, módosítjuk. Az igények fejlődésének számtalan jelével lehet találkozni napjainkban is:
- Ígéretes jövő elé tekint az 1978-ban létrejött, zömében fiatalokat érdeklő, önmüvelődési közösség, az Irodalom és művészetbarátok köre.
- A műszaki, a szakmai tájékozódást is hatékonyabban kellene segítenie a könyvtárnak. (E célból a Vasutas Szakszervezet 1979- ben újabb, főhivatású könyvtárosi státuszt biztosított a könyvtár számára.)
- A könyvet vásárló munkások száma egyre nagyobb, maholnap a családi könyvtárak állományainak kialakításában is indokolt lenne a társadalmi segítség.
- Az ízlés fejlesztésében is akadnak kiaknázatlan lehetőségek. (Például a zenei részlegek más könyvtárakban jó szolgálatot tesznek.)
A jövőt, a fejlődés és a könyvtár fejlesztésének ütemét azonban maguk a munkások, az üzem dolgozói diktálják - azzal is, hogy mennyire hatékonyan termelnek, azzal is, hogy mit olvasnak szellemük gyarapítása, a szocialista eszme térhódítása érdekében.
31. Községi Könyvtár (Szajol): Videomagnót és katalógusszekrényt vásárolt a községi könyvtár.
31. Városi Központi Könyvtár (Szolnok): műfordító pályázatot írtak ki (orosz, német, angol nyelvű) általános iskolásoknak. 265 pályázat érkezett be 11 iskolából.
Hild Viktor Könyvtár Fotótára
Február
2. Községi Könyvtár (Jászkisér): Átadták a nagyközségi könyvtár felújított, új bútorzattal berendezett, 254 m2 alapterületű épületét. Új szolgáltatással, helyben olvasással és zenei részleggel várták az olvasókat.
Jászkiséri könyvtár - Szolnok megyei Néplap
2. Városi Könyvtár (Kunhegyes): Író-olvasó találkozó vendége volt Moldova György.
10. Nagyközségi Könyvtár (Öcsöd): "A népköltészettől a népmeséig" című műsoros délutánt szervezett a nagyközségi könyvtár Tomanek Gábor és Szabó Zsuzsa művészek közreműködésével.
10. Községi Könyvtár (Tiszasüly): Megnyílt a volt általános iskolában kialakított könyvtár. Alapterülete 100 m2-ről 144 m2-re növekedett.
A felújítás alatt álló jászágói művelődési ház és könyvtár - Szolnok megyei Néplap
15. Csokonai Városi Könyvtár (Karcag): "Vár a természet" játékos vetélkedő szerveztek 110 fő részvételével.
16. Városi Könyvtár (Tiszafüred): A budapesti bolgár nagykövet látogatott a városi könyvtárba.
Városi Könyvtár (Túrkeve): A mezőgazdasági könyvhónap idején "Újdonságok a zöldségtermesztésben" címmel tartott előadást dr. Györffy Sándor.
18. Községi Könyvtár (Öcsöd): A mezőgazdasági könyvhónap keretében szakíró-oIvasó találkozót tartottak a kisüzemi sertéstenyésztés eredményeiről és jövőjéről.
22. Városi Könyvtár (Túrkeve): a mezőgazdasági könyvhónap alkalmából "Kertészet és Szőlészet" ankétot szervezett a városi könyvtár. Előadó dr. Szent-Miklóssy Ferenc volt.
23. Városi Könyvtár (Kunszentmárton): Darabos Zsolt gitárművész előadóestjével lépett fel a könyvtárban.
24. Általános Művelődési Központ könyvtára (Tiszabura): Háromfordulós anyanyelvi pályázatot hirdetett a helyi bibliotéka.
25. Móricz Zsigmond Könyvtár (Mezőtúr): Író-olvasó találkozóra került sor Beke Katával.
Március
7., 14., 16. Városi Könyvtár (Jászapáti): a 32. Mezőgazdasági Könyvhónap keretén belül "Új lehetőségek a kisgazdaságban" címmel előadássorozat zajlott a könyvtárban.
6. Verseghy Könyvtár (Szolnok): a gyerekkönyvtár birtokba vehette a 158 m2 alapterületű Tisza Antal úti volt MSZKF székházat.
Verseghy Ferenc Könyvtár Fotótára
Korényi Éva felvétele - Szolnok megyei Néplap
9. Községi Könyvtár (Jászfelsőszentgyörgy): A könyvhónap keretében Bódi Imre Bálint előadást tartott a szőlőtermesztésről.
10. Csokonai Városi Könyvtár (Karcag): a 32. Mezőgazdasági Könyvhónap megyei megnyitóján "Dr. Gyárfás József munkássága" címmel tartott előadást dr. Nyíri László.
Érdelődők Karcagon - Szolnok megyei Néplap
13. Városi Könyvtár (Jászapáti): a település várossá nyilvánításának napja. Könyvtára e naptól városi könyvtárrá lett.
A könyvtár épületén olvasható felirat még a névváltozás előtt - Szolnok megyei Néplap
18. Városi Könyvtár (Kunhegyes): Párdy Mihály numizmatikai gyűjteményének kiállítását rendezték meg a bibliotékában.
A szolnoki Killián György Repülő Műszaki Főiskola könyvtára - Szolnok megyei Néplap
Április
5. Törökszentmiklósi tapasztalatcsere volt a kazincbarcikai Egressy Béni Művelődési Központ és Könyvtárban.
11. Csokonai Városi Könyvtár (Karcag): általános iskolásoknak szervezett szavalóversennyel ünnepelte meg a költészet napját a városi könyvtár.
12. Csokonai Városi Könyvtár (Karcag), Verseghy Könyvtár (Szolnok): a költészet napja alkalmából a Helkon Együttes "Tiszta sorok" címmel tartott előadást.
Városi Könyvtár (Jászárokszállás): A mezőgazdasági könyvhónap rendezvényén Bódi Imre Bálint mezőgazdásszal találkoztak az érdeklődők.
13. Nagyközségi Könyvtár (Cibakháza): Költészet napi mesemondó versenyt hirdettek alsó tagozatos gyerekek számara.
13-15. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Bács-Kiskun, Békés, Csongrád és Szolnok megyei olvasótábor irányító és kiscsoportvezetők továbbképzése az újszegedi KISZ táborban.
13-20. Városi Központi Könyvtár (Szolnok): Káros szenvedélyek címmel videóvetítéseket tartottak az Ecseki úti Általános Iskola 4-8. osztályos tanulói számára.
14. Csokonai Városi Könyvtár (Karcag): Petrovácz Istvánnal találkoztak a Móra Klub tagjai a könyvtárban.
14., 17. Verseghy Könyvtár (Szolnok): A Verseghy nyelvművelő verseny városi írásbeli döntőjének adott otthont a megyei könyvtár.
17. Városi Központi Könyvtár (Szolnok): Színészóra Makovicz Edit, Sebestyén Éva és Tóth József színművészek közreműködésével.
1. Községi Könyvtár (Abádszalók): Kinevezték a korábban megbízott igazgatót, Nagy Bertalannét a nagyközségi könyvtár vezetőjévé.
Városi Könyvtár (Törökszentmiklós): Egy éves megszakítás után ismét Mezei Lászlóné lett a városi könyvtár igazgatója.
4., 5., 8. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Kazinczy versenyt szerveztek a szolnoki és a városhoz tartozó községi gyerekek számára.
5. Községi KönyvtárTiszaörs: ünnepi könyvheti író-olvasó találkozó Kis Benedek költővel és Vasy Géza irodalomtörténésszel.
8. Tiszaörs: Játék a versben címmel rendhagyó irodalomóra vendége volt Körmendi Lajos író-költő.
10. Városi Könyvtár (Jászberény): az Országos Commodore Egyesület találkozójára került sor, nagyszabású számitógép bemutatóval.
12. Tiszaigar: író-olvasó találkozó Kis Benedekkel és Vasy Gézával.
15. Verseghy Könyvtár (Szolnok): a községi könyvtárak katalóguscéduláinak pótlása céljából Szolnok körzeti instruktora, Csáti Péterné címleírási, sokszorosítási akciót szervezett. A munkát a megyei módszertan vállalta.
15. Verseghy Könyvtár (Szolnok): a Szolnokhoz tartozó községi könyvtárak évi tanácskozásának és munkaértekezletének adott otthon a gyűjtemény.
18. Jászboldogháza: író-olvasó találkozó vendége volt Marék Veronika.
20-21. Verseghy Könyvtár (Szolnok): a Verseghy nyelvművelő verseny országos döntőjére került sor a szolnoki Mátyás Király Úti Általános Iskolában (61 versenyző részvételével).
23. Városi Könyvtár (Jászberény): Sáros András Miklós Munkácsy-díjas grafikus gyűjteményes kiállítását tekinthették meg az érdeklődők.
25. Verseghy Könyvtár (Szolnok): továbbképzést tartottak a hálózat szakalkalmazottainak. Téma: Könyvtár és nyilvánosság (Nagy Attila). A lakóhelyi könyvtári ellátás új formái (Havas Katalin). Végül beszélgetésre került sor dr. Király Ferenc országgyűlési képviselővel.
Martfűi könyvtár - Szolnok megyei Néplap
25. Kunhegyes: Párdy Mihály gyufacímke kollekcióját mutatta be a helyi könyvtárban.
30. Jászszentandrás: író-olvasó találkozó vendége Bistey András volt.
31. Városi Könyvtár (Jászberény): a Városi Könyvtár története, 1950-1988. c. kiadvány jelent meg, amely Gulyás Erzsébet szakdolgozata volt.
Városi Központi Könyvtár (Szolnok): a könyvtár technikai berendezése egy Xerox 1G25 típusú sokszorosítóval gyarapodott.
Városi Könyvtár (Törökszentmiklós): író-olvasó találkozót szerveztek Vathy Zsuzsával.
Városi Könyvtár (Újszász) és Községi Könyvtár (Zagyvarékas): Író-olvasó találkozó vendége Lázár Ervin volt.
Jászfényszaru: új kölcsönzőasztallal és 20.000 forint értékben vásárolt könyvespolcokkal gazdagodott a nagyközségi könyvtár berendezése.
Június
1. Öcsöd: Gombás Istvánné előadást tartott Szolnok megye természetvédelmi értékeiről.
1. Városi Központi Könyvtár (Szolnok): Szerelem, párkapcsolat címmel tartott felvilágosító előadást dr. Szalay Márta a Gyermekváros 12-16 éves lakói számára.
2. Jászapáti: az ünnepi könyvhét megyei megnyitójának adott otthont a település. Beszédet mondott Szurmay Ernő, iróvendég Csalog Zsolt volt.
Szurmay Ernő - Szolnok megyei Néplap
2. Jászárokszállás: gimnáziumi rendhagyó irodalomóra vendége Csalog Zsolt volt.
2. Megyei Könyvtár: az ünnepi könyvhét városi megnyitóján Csalog Zsoltot és Tóbiás Áront látta vendégül a könyvtár.
3, Szolnok Városi Könyvtár: Csengey Dénessel találkoztak az olvasók az ünnepi könyvhét alkalmából .
5. Kunmadaras: az ünnepi könyvhét alkalmából felsőtagozatos tanulók számára Radnóti szavalóverseny szerveztek a könyvtárban.
5. Móricz Zsigmond Könyvtár (Mezőtúr): Író-olvasó találkozó vendége Nemere István volt.
Nagyiván: ünnepi könyvheti író-olvasó találkozó vendége volt Kis Benedek és Vasy Géza irodalomtörténész.
5. Tiszaigar: a "Madarak, fák napja" alkalmából vetélkedőt szerveztek a község alsó- és felsőtagozatos tanulói számára.
5. Tószeg: író-olvasó találkozóra került sor Serfőző Simon költővel.
6. Jászjákóhalma: az ünnepi könyvhét alkalmából író-olvasó találkozó vendége volt Katkó István író, a község szülöttje.
6. Verseghy Könyvtár (Szolnok): író-olvasó találkozó vendége volt Csoóri Sándor.
6-7. Tiszaföldvár: az ünnepi könyvhét alkalmából Kis Benedek, Vasy Géza és Czakó Gábor írókkal találkoztak az olvasók.
Tiszaföldvári könyvtár - Szolnok megyei Néplap felvétele
7. Jászdózsa: a gyerekkönyvtár átköltözött az iskola udvaráról a művelődési házba. Az elhelyezés körülményei lényegesen javultak.
7. Nagyiván, Tiszaigar: rendhagyó irodalomórát tartott Körmendi Lajos.
8. Abádszalók: Vásárhelyi Pál biológus vietnami élménybeszámolójára került sor.
a. Rákóczifalva: író-olvasó találkozó vendége volt Serfőző Simon költő.
6, Tiszafüred: író-olvasó találkozót szerveztek Vásárhelyi Tamás biológussal "Egzotikus rovarok" címmel.
8. Tiszafüred: Sütő András estet szerveztek az ünnepi könyvhéten, Jónás Zoltán és Balogh Éva művészek közreműködésével.
8. Tiszapüspöki, Tiszatenyő: Padisák Mihály volt az író-olvasó találkozók vendége a településeken az ünnepi könyvhéten.
9. Verseghy Könyvtár (Szolnok): író-olvasó találkozóra került sor Szőcs Gézával és Vállai Péter színművésszel.
9. Nagykörű: író-olvasó találkozó vendége volt Padisák Mihály.
17-18. Kenderes: az alkoholizmus elleni klubmozgalom tanácskozását tartották a könyvtárban.
19-23. Városi Központi Könyvtár (Szolnok): Szünidei matiné
26. Jászszentandrás: olvasótábort szervezett 100 fő számára a könyvtár Kiss Istvánné könyvtárvezető irányításával.
28. Móricz Zsigmond Könyvtár (Mezőtúr): A törökszentmiklósi könyvtárosok érkeztek tapasztalatcserére a városi könyvtárban.
30. Városi Könyvtár (Jászberény): Gerő Gyula vendégei voltak Mogyoródon a könyvtár munkatársai.
Július
2. Tiszasüly: az ünnepi könyvhét alkalmából Padisák Mihállyal találkoztak a gyerekek.
6. Városi Könyvtár (Jászberény): Rékassy Csaba rézmetszeteinek kiállítását szervezték meg a könyvtárban.
6. Szolnok megye: az MKE Szolnok megyei szervezete és 3 szolnoki körzet könyvtárosainak tapasztalatcsere látogatása Kenderesen, Kunhegyesen, Abádszalókon és Tiszafüreden.
Kenderesi könyvtár - Szolnok megyei Néplap
6. Tiszasüly: a könyvtárrá alakított épületben 96 folyóméter könyvespolcot szereltetett fel a fenntartó.
15. Tiszabő: író-olvasó találkozó Békés Pállal.
16. Városi Könyvtár (Jászberény): észt vendégek érkeztek könyvtárlátogatásra a városba.
16. Tiszafüred: videoprogramok szervezését kezdte meg a városi könyvtár a napközis tábor tanulói és a közeli lakótelep gyerekei számára.
Augusztus
14-22. Verseghy Könyvtár (Szolnok): megyei olvasótábort szerveztek gyerekeknek Balatonszepezden "Hogyan menthetjük meg a Földet?" témakörben.
18. Kenderes: a Családi és Egészségvédelmi Találkozóra kerül sor.
Óvodások a kenderesi könyvtárban - Szolnok megyei Néplap
20. Nagyrév: teljeskörű felújítás után, újonnan kialakított helyiségekkel, új bútorzattal
megnyílt a községi könyvtár.
26. Abádszalók: a könyvtárépület külső felújítása (tetőcsere, meszelés) megtörtént.
27. Városi Könyvtár (Jászberény): Conselve (Olaszország) város vendégeinek 5 fős látogatására került sor.
28. Zagyvarékas: a könyvtár Aquapal készülék betelepítésével próbálja megáldani a falak vizesedését.
28. Tiszafüred: ötéves mutatóval együtt megjelent a Tiszafüredi Eseménynaptár 1988. évi füzete.
28. Tószeg: videomagnóval, színes televízióval, kazettákkal gyarapodott a könyvtár felszereltsége.
Szeptember
1. Tiszaszőlős: a könyvtár épületedül kiköltözött az iskola, így az olvasok újra birtokba vehették a teljes alapterületet.
6. Városi Központi Könyvtár (Szolnok): Finn vendégek érkeztek Rihimikii-ből
13. Tiszafüred: megalakult a Tiszafüredi Könyvtárpártoló Alapítvány.
14-16. Megyei Könyvtár (Szolnok): a városi könyvtárigazgatók és a megyei módszertan tapasztalatcseréje zajlott a Nyírségben és Kárpátalja több városában.
15. Megyei Könyvtár: a Kalandos nyár '89 rejtvénysorozat zárasára került sor. Témája: A természettudományok magyar úttörői (254 résztvevővel).
25. Megyei Könyvtár: 220 órás könyvtárkezelői tanfolyam indult 50 fő hallgatóval.
25. Jászalsószentgyörgy: ellopták a könyvtár 1988-ban vásárolt videomagnóját.
28. Tiszafüred: a debreceni városi könyvtárhálózat munkatársainak látogatása.
28. Kunszentmárton: színes televízióval és videomagnóval gyarapodott a könyvtár zenei részlege.
Kunszentmártoni könyvtár, a kép felső sarkában Uhlár Ágnes könyvtáros - Szolnok megyei Néplap
28. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Ajándékszótár címmel ajánló bibliográfia jelent meg a kis barkácsolók számára. A gyerekkönyvtári kiadványt dr. Horváth Attiláné szerkesztette.
28. Tiszakürt: színes televíziót, videomagnót, hifi-tornyot kapott a klubkönyvtár.
28. Vezseny: új székekkel és irattartó szekrénnyel bővült a könyvtár bútorzata.
Október
Tiszaföldvár: — JÁTSZD tovább! —címmel rejtvényfejtő játékotindított a tiszaföldvári gyermekkönyvtár. A jelentkezőáltalános iskolások feladataaz, hogy a minden hónapelején megjelenő Rejtvény— feladatsort megoldják, shónap végéig leadják akönyvtárban. A sikeres megfejtők között decemberben jutalomsorsolást tartanak.
2. Móricz Zsigmond Könyvtár (Mezőtúr): az MSZMP volt székházban 42 m2-en új szolgáltatóhelyet alakított ki a városi könyvtár Otthon Könyvtár néven. Az állományt a családi könyvtár modell elvei alapján csoportosították.
Városi Könyvtár (Jászberény): Xerox 125-ös fénymásolóval gyarapodott a könyvtár technikai berendezése.
3. Tiszafüred: tapasztalatcserét szervezett a városi könyvtár Kiskunhalasra.
4-6. Megyei Könyvtár: 3 napos tapasztalatcserén vettek részt a városi igazgatók és mödszertanosok Salgótarjában, Egerben és Gyöngyösön.
9. Kenderes: a biharkeresztesi könyvtárosok szakmai látogatására került sor.
10. Csokonai Városi Könyvtár (Karcag): megjelent a Nagykunság helyismereti irodalma c. kiadvány 200 példányban, Ruzicska Ferenc összeállításában.
11. Városi Könyvtár (Jászberény):Az aranyér-betegségek műtét nélküli gyógyításának lehetőségeiről tartott előadást dr. Jánosi Gábor sebészorvos a bibliotékában.
18. Városi Könyvtár (Jászberény): író-olvasó találkozót tartottak Tóth Pál Péter történésszel.
20. Csokonai Városi Könyvtár (Karcag): befejeződött a központi fűtés szerelése.
21. Verseghy Könyvtár (Szolnok): — ÖSSZEJÖVETELT tart a Finnugor Népek Baráti Köre október 21-én délután 5 órai kezdettel a megyei könyvtárTisza Antal úti helyiségében. Ide várják azokat is, akik nem tagjai a körnek, de érdeklődnek a szervezet munkája iránt.
25. Kunmadaras: "Az ország háza" címmel vetélkedőt tartottak felsőtagozatos gyerekeknek, melynek jutalmaként 100 tanuló látogatta meg a Parlamentet.
24-26. Szolnok megye: tapasztalatcsere látogatást szervezett az MKE Szolnok megyei szervezete a hálózat számára magyar és osztrák könyvtárakba (Graz, Hartberg, Devecser, Sárvár).
25. Városi Könyvtár (Jászberény): Medgyesy Miklós grafikusművész gyűjteményes kiállítását tekinthették meg az érdeklődők.
Tiszasüly: Krisztián Károly festőművész kiállításának adott helyet a könyvtár.
26. Jászapáti, Szolnok, Törökszentmiklós: Dinnyés József dalénekes előadására került sor a helyi középiskolákban.
Tiszaparti Gimnázium (Szolnok): Felavatták a középiskola felújított könyvtárát.
A szolnoki középiskola könyvtára - Szolnok megyei Néplap
27. Csokonai Városi Könyvtár (Karcag): — VIETNAM őserdőiben címmel, színes, vetített képes élménybeszámolóra várja október 27-én, azaz holnap délután 3 órakor az érdeklődőket Karcagon a Városi Csokonai Könyvtár. Azelőadó dr. Vásárhelyi Tamás lesz, a Természettudományi Múzeum igazgatóhelyettese,aki a nap folyamán rendhagyó biológiai órát is tart a Kiskulcsosi Általános Iskolában.
Szolnok: Dinnyés József dalénekes előadása a Megyei Könyvtárban, a Varga Katalin Gimnáziumban, a Gépipari Szakközépiskolában és a Közgazdasági Szakközépiskolában.
28. Csokonai Városi Könyvtár (Karcag): a Süni szerkesztősége vidám ismeretterjesztő előadást tartott.
Móricz Zsigmond Könyvtár (Mezőtúr): az Őszi megyei könyvhetek megnyitóján Czine Mihály, Jókai Anna, Fodor András, Köteles Pál, Sánta Ferenc és Király Lajos írókkal találkoztak az olvasók.
A GATE mezőtúri gépészmérnöki karán 1989 őszén több mint 100 millió forintos beruházással kialakítottak egy galériás könyvtárat - Szolnok megyei Néplap
30. Móricz Zsigmond Könyvtár (Mezőtúr): a városi könyvtár technikai felszereltsége egy Robotron írógéppel és egy gyorsmásolóval gyaraporodott.
Az egykori pártszékházban kapott helyet a mezőtúri bibliotéka - Szolnok megyei Néplap
30. Verseghy Könyvtár (Szolnok): 1956 Szolnok megyében címmel a korabeli dokumentumok másolataiból állított össze albumot Rékasy Ildikó. A megyei könyvtár felkutatta, összegyűjtötte és reprint formában megjelentette az 1956 októberében-novemberében Szolnok megyében megjelent sajtóterméket, plakátokat és apró nyomtatványokat. A kiadvány felöleli az 1956-os helyi lapok és kisnyomtatványok, röplapok, plakátok és különféle kisnyomtatványok teljes anyagát. A megye és a megyeszékhely történetével foglalkozók számára nélkülözhetetlenek ezek a dokumentumok, de számot tarthatnak szélesebb körű érdeklődésre is.
30. Nagykörű: Népfőiskola indult a községben. Szervezők: Páldy Róbert (a Könyvtáros nyugalmazott főszerkesztője), Barát József (tanácselnök) és Pravda Julianna (a művelődési ház igazgatója). Az előadások a falu történetéről és a jövőjéről hangzottak el.
30. Tiszatenyö: székekkel, fényképezőgéppel, vetitővel gyarapodott a könyvtár felszereltsége.
30. Zagyvarékas: kölcsönzőpult, asztalok, székek, zenei tároló állvány vásárlására került sor.
November
3. Városi Központi Könyvtár (Szolnok): műfordító versenyt hirdetett a könyvtár angol, német és orosz nyelvből. A pályázatra 300 fordítás érkezett.
4. SZMT központi könyvtára (Szolnok): Olcsó könyvvásárlási lehetőséget kínált a gyűjtemény állománya selejtezéséből. Az aktívaüléshez kapcsolódóan kezdték meg a szakszervezetek megyei székházában a használt könyvek kiárusítását. Mintegy 500 kötetből válogathattak az érdeklődők, szépirodalomból, útleírásokból, szakkönyvekből.
10. Verseghy Könyvtár (Szolnok): 55. születésnapját ünnepelte a könyvtár. Ez alkalomból egész napra házi szakmai tanácskozást rendeztek, melyen Szente Ferenc és 10 könyvtáros tartott előadást "A könyvtár holnap?" témakörben.
13. Jánoshida: Bálint György (Bálint gazda) egyetemi tanárral szakíró-olvasó találkozóra került sor.
14. Tomajmonostora: a könyvtárat a volt általános iskola leromlott állapotban lévő épületébe költöztették. Az elhelyezés nem megnyugató.
18. Csokonai Városi Könyvtár (Karcag): Herman Ottó nyomán, az északi madárhegyek tájékán „barangolhattak” a Süni Klub tagjai Zsigrai György agrármérnök segítségével, aki norvégiai útjáról tartott színes, vetített képes előadást.
22. Abádszalók: Mesemondó versennyel emlékezett meg 50 alsótagozatos gyerek Mátyás király halálának 500. évfordulójáról.
23. Városi Központi Könyvtár (Szolnok): "Írd tovább!" olvasópályázatot zárt a könyvtár. A 105 pályamű legjobbjait gazdag könyvjutalomban részesítették. A legtöbb alkotás Szolnokról a Tallinn, a Mátyás király úti és a Kodály Zoltán, valamint a tiszafüredi Zrínyi Hona Általános Iskolából érkezett. A sorsolás és a díjkiosztás a múlt héten volt. A könyvtár nemrég műfordítói versenyt kezdeményezett, amelyről az ismertetőt már postázták az iskolákba.
24. Csokonai Városi Könyvtár (Karcag): A szép és kedves rajzaival ismertté vált Füzesi Zsuzsa grafikusművésszel rendezett találkozót a könyvtár a Helyőrségi Klubban. Ezzel egyi dőben kiállítás nyílt a művésznő rajzaiból, grafikáiból és könyveiből. amely november 27-ig tekinthető mega klub földszinti termében.A találkozó megnyitóján fellép a klub gyermekszínjátszó csoportja, Grimm: A rútkiskacsa című meséjét adják elő. Ezt követően FüzesiZsuzsa dedikálja az általaillusztrált mesekönyveket,amelyek a helyszínen megvásárolhatók.
27. Városi Központi Könyvtár (Szolnok): Dr. Szalay Márta nőgyógyász ismeretterjesztő előadása
28. Községi Könyvtár (Jászalsószentgyörgy): mesemondó verseny Mátyás király halálának 300. évfordulója alkalmából.
28. Jánoshida: író-olvasó találkozó Nemere Istvánnal
29. Jászjákóhalma: Zombori Ottó csillagász előadása a gyemd<kűnyvnéten.
30. Városi Könyvtár (Jászberény): író-olvasó találkozó vendége Schmidt Egon volt.
Verseghy Könyvtár (Szolnok): továbbképzés keretében találkoztak a hálózat könyvtárosai Randé Jenővel, a Magyarok Világszövetségének főtitkárával, valamint dr. Bódi Sándor vajdasági pszichológussal. Az előadások témája: magyarság a világban és a kisebbségi lét.
A Verseghy Könyvtár munkatársa, Rékasy Ildikó állította össsze Györffy István karcagi kötődésű néprajzkutató bibliográfiáját.
Megjelent Szávai István rajztanár "Rajzoljunk együtt!" című kiadványa, általános iskolás gyerekek számára a Megyei Könyvtár gondozásában.
November - december
Újszász: Benedek Elek mesemondó vetélkedőt tartottak a gyerekkönyvtárban.
18. Csokonai Városi Könyvtár (Karcag): Herman Ottó nyomán, az északi madánhegyek tájékán barangolhattak a Süni Klub tagjai Zsigrai György agrármérnök segítségével, aki norvégiai útjáról tartott színes, vetítettképes előadást.
24. Csokonai Városi Könyvtár (Karcag): Füzei Zsuzsa grafikusművésszel szervezett találkozót a városi könyvtár a Helyőrségi Klubban.
25. Városi Könyvtár (Jászberény): a bibliotéka jó kapcsolatot ápolt az Országos Commodore Egyesülettel között. Az együttműködés során a könyvtár segítséget nyújtott az egyesületi tagság létesítéséhez, megújításához és lehetőséget biztosított a Commodore újság korábbi számainak megvásárlásához. A könyvtár szervezésében ez alkalommal a Munkás és Ifjúsági Házban Commodore találkozóra került sor, ahol Lengyel István és Vétek György számítástechnikai szakemberek, valamint Kovács Gábor a Commodore újság menedzsere adott át új ismereteket.
December
1. Kunmadaras: összevonták a nagyközségi könyvtárat és a művelődési házat. Az intézmény neve: Összevont Művelődési Intézmény.
2. Tiszaigar: teljeskörű felújítást végeztek az ÁMK könyvtárának és művelődési házának közös épületében.
4. Kunszentmárton: író-olvasó találkozóra került sor O. Nagy Évával a Deák Úti és a Killián Lakótelepi Általános Iskolában.
4-23. Móricz Zsigmond Könyvtár (Mezőtúr): ünnepköszöntő rendezvénysorozat, melyet a könyvtár és több városi szerv, intézmény rendezett. A programot kiállítások, vetélkedők, játékok, előadások színesítették.
5. Abádszalók: irodalmi műsort tartottak Kun Jánossal.
Jánoshida: "A Karácsony eredete" címmel Sebestyén Albert esperes tartott előadást.
Verseghy Könyvtár (Szolnok): A finn nemzeti ünnep alkalmából találkozót szervezett a Megyei Könyvtár támogatásával működő Finnugor Népek Baráti Köre. Az összejövetelen a Finn-Magyar Baráti Társaság elnöke Riihimakiből és egy ösztöndíjas hallgató Tallinnból.
6. Megyei Könyvtár (Szolnok): a városi könyvtárak igazgatói a Túrkevén tartott értekezletükön csatlakoztak a Könyvtári Védegyletben megfogalmazott gondolathoz. Ezt követően megyénk minden közművelődési könyvtára vállalta a Védegylet helyi szervezését.
Néplap archívum
8. Túrkeve: mesedélelőtt keretében Kóka Rozália népi mesemondóval találkoztak a gyerekek.
11. Verseghy Könyvtár, Városi Központi Könyvtár (Szolnok): Karádi Ilona, a Búvár szerkesztője találkozott a Csanádi Úti Iskola és az Ecseki Úti Általános Iskola tanulóival.
Karádi Ilona - Hild Viktor Könyvtár Fotótára
11. Megyei Könyvtár (Szolnok): továbbképzés a főhivatású könyvtárosok számára. Előadók: Sólyom László (ELTE Polgári Jogi Tanszék) és Kenyéri Katalin (OSZK KMK). Téma: információ, nyilvánosság, információtörvény.
12. Jászapáti: Kürti Pap László előadóművész rendhagyó irodalomórájára került sor 8. osztályos tanulók számára, Nyugat költői címmel.
Jászboldogháza: "Gyermeknek lenni jó" - a gyermekkönyvhéten Eczl Margittal találkoztak a helyi gyerekek.
13. Községi Könyvtár (Jászdózsa): Mesemondó versenyt szerveztek Mátyás király halálának 500. évfordulójára. A gyermekkönyvhéten Schmidt Egon volt a könyvtár vendége.
13. Kunmadaras: Benedek Elek mesemondó versenyt szerveztek.
13. Városi Könyvtár (Kunhegyes): Kertész Lilla gyermekműsort tartott 10-12 éves tanulók számára Csodaparipa címmel. Versek, mesék, dalok váltogatták egymást, megszólalt egy indiai dob is, Tóth János István gitározott.
14. Jászszentandrás: szakíró-olvasó találkozó Erdős Ferenccel, a bor kezeléséről.
14. Verseghy Könyvtár (Szolnok): A Kutya című folyóirat szerkesztőivel találkoztak a Költői Úti Iskola tanulói.
14. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Az MDF Szolnoki Szervezete és a könyvtár fórumot szervezett, amelyen a különböző pártok, a megye és város felelős vezetői, valamint az érdeklődő lakosság megvitatta a könyvtár sorsát, jövőjét érintő gondokat.
Városi Könyvtár (Tiszafüred): "Bűvös csengettyű" - zenés könyvheti foglalkozást szerveztek Gráfné Forrai Magdolna közreműködésével a gyermekkönyvhéten.
Versek, mesék, dalok váltogatják egymást, megszólal egy indiai dob is, Tóth János István gitározik, sőt időnként ő maga is együtt énekel Kertész Lillával.
18. Csokonai Városi Könyvtár (Karcag): A Nyugdíjas olvasók köre tagjai karácsonyi ünnepségén a Helikon együttes lépett fel: Létay Klára vers-prózamondó, Békeffy Sarolta énekes, Mosóczi Miklós és Tornai Péter gitárosok, Vági László és Galánthay Szabolcs fuvolások. A műsort gyertyagyújtás és tombolahúzás követett.
Móricz Zsigmond Városi Könyvtár (Mezőtúr): Badár Erzsébet fazekas népművész könyvtári hagyatékával gyarapodott a városi könyvtár helyismereti gyűjteménye.
21. Jászárokszállás: mikrofilmleolvasó készüléket kapott a könyvtár 20.000, - Ft értékben
21. Városi Központi Könyvtár (Szolnok): "A Földön kívüli élet" és "Ünnep a családban" elnevezésű óvodás rajzpályázat eredményhirdetésére került sor.
22. Városi Központi Könyvtár (Szolnok): Szabad-e bejönni betlehemmel? címmel rendeztek karácsonyi műsor a Gyermekvárosban.
Községi Könyvtár (Jásztelek): a közművelődési pályázaton nyert 100.000, - Ft-ot a leendő könyvtárépület központi fűtésének kialakítására fordította a fenntartó.
Csokonai Városi Könyvtár (Karcag): videomagnóval, mechanikus írógéppel bővült a városi könyvtár gépparkja.
Móricz Zsigmond Városi Könyvtár (Mezőtúr): 1300 aláírást gyűjtött a könyvtár azért, hogy az MSZMP megüresedett székházát könyvtári-közösségi célokra lehessen felhasználni.
Palik Mátyás - Pogácsás Imre - Törőcsik Tímea - Szabó Nikoletta:
Hatvan éve a repülőszakemberképzés és a repüléstudomány szolgálatában (*)
Nemzeti Közszolgálati Egyetem Egyetemi Könyvtár Haddtudományi és Honvédképző kar Kari Könyvtár Repülőműszaki Gyűjteménye hatvan esztendeje, 1963 óta áll az érdeklődők rendelkezésére Szolnokon. Az elmúlt évtizedek számos próbatételnek tették ki a könyvtárt, amelynek sorsa mindig összefüggött a repülőtisztképzés intézményével.
Digitális letét Fodor Gyula nyugállományú repülő ezredes gyűjteményéből
Kezdetek
A repülőtisztek képzése 1949-ben, az akkor alapított Kilián György Repülő Hajózó Tiszti és a Vasvári Pál Repülő Szakkiképző Iskola keretei között indult el Szolnokon. A képzés az 1956-os forradalmat követő ötéves szünetet után, 1961 augusztusában indították újra.
Forrás: Tükör 1962
A 4000 kötetes szakkönyvtára Kilián György Repülőtiszti Iskolában 1963. szeptember 19-én kezdte meg működését. A gyűjtemény - folyamatos állománygyarapítás mellett - 1967-től, már a Kilián György Repülőtiszti Főiskola könyvtáraként üzemelt, közel 20 000 darab dokumentummal. Az 1970-es években komolyabb technikai korszerűsítésre került sor. 1973-ban az újonnan épült, új hallgatói kollégiummal közös épületben kapott helyet a könyvtár, amelynek fejlődése töretlen volt a következő évtizedekben. Az 1980-as évek végétől a gyűjtemény nemcsak a könyvállomány összetételében változott, hanem az épület is megújult, korszerűsödött, majd az 1990-es évek elején, a digitalizáció jeleként, a könyvtárban megjelentek az első számítógépek.
Az 1992-ben a Zrínyi Miklós Katonai Akadémiával kötött együttműködési megállapodás újabb jelentős mérföldkőnek számított. Ekkor kezdődött el a könyvtár informatikai fejlesztése, a szakmai kiadványok és dokumentumok számítógépes feldolgozása. 1996-ban, a katonai felsőoktatási intézmények átszervezése során, a szolnoki könyvtár a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem fenntartásába került. Ettől az évtől kezdve, már közös könyvtári rendszer működött, elindult a dokumentumok vonalkóddal történő ellátása. [1.]
A gyűjtemények története
A kétezres évek közepén került sor a könyvtárnak helyet adó épület teljes körű felújításra. Az intézmény 2005-ben került fel a Nyilvános Könyvtári Jegyzékbe, két évvel később jelentős számítógépes fejlesztés és állománybővítés történt. Ennek az időszaknak egyik jelentős szakmai eredménye, hogy a szolnoki könyvtár (2010-ben) befogadta a Jobbik István Szakkönyvtár gyűjteményét.
A szolnoki Killián György Repülő Műszaki Főiskola könyvtára - Szolnok megyei Néplap, 1989
A Jobbik István Szakkönyvtár története 1992-ben kezdődött. Abban az évben az MH Repülőfőnökségből kivált a repülőműszaki szakterület, és az Anyagi-technikai Főcsoportfőnökség részeként létrejött a Magyar Honvédség Repülőműszaki Szolgálatfőnökség, amelynek alárendeltségében alakult meg a Magyar Honvédség Repülőműszaki Intézet. Az akkori szolgálatfőnök, Jobbik István mérnök ezredes és az anyagi-technikai főcsoportfőnök, Hollósi Nándor tábornok egyetértésével és támogatásával úgy döntött, hogy az intézetnél létre kell hozni egy úgynevezett „etalon” könyvtárat, amely a repülőeszközök műszaki leírásainak, légi üzemeltetési, földi kiszolgálási, javítási utasításainak hatályos gyűjteménye lesz. Ez az etalon könyvtár az évek során szakkönyvtárrá alakult, egyre több olyan szakirodalomi kiadvány, könyv tartozott az állományába, amely a napi munkához, és különösen a szakmai fejlődéshez nyújtott támogatást. A Repülőműszaki Intézet felszámolása után, az MH Logisztikai Főigazgatóság megalakulásával a Repülőműszaki Szolgálatfőnökség vette át a könyvtárat. Újabb átszervezést követően az MH Összhaderőnemi Logisztikai és Támogató Parancsnokság, jogutódként nemcsak átvette, de a tudományos igényeknek megfelelően továbbfejlesztette. [2] A szakkönyvtár abban az időszakban közel 5000 kötettel rendelkezett. [3]
A szakkönyvtár névadóját egész életében magas fokú hivatástudat, lelkiismeretesség, helytállás és szakmaszeretet jellemezte. Felelős beosztások ellátása mellett sokat olvasott, tanult, publikált, a magas színvonalú katonai szakmai folyóiratok és szakkönyvek az állandó olvasmányai közé tartoztak. A katonai repülés kapcsán különösen a harci alkalmazás, a repülés dinamikája, az aerodinamika, a repülésvezérlés, a vezérelhetőség problémái és a hajtóműelmélet tartozott az érdekelődési körébe. Az említett témakörökben tudományos értékű szakfordításokat és tanulmányokat jelentetett meg. Legjelentősebb munkája „A korszerű repülőgépek aerodinamikai jellemzői”, „A változtatható geometriájú szárnnyal felszerelt repülőgépek aerodinamikai és repülési jellemzői, valamint – sajátosságai” című, összefoglaló kétkötetes tanulmány. Az általa írt művek is gazdagítják az átadott könyvtár anyagát. [4]
A gyűjtemény átvétele alkalmából ünnepi emlékülést és koszorúzást tartottak, ott merült fel, hogy a könyvtár felvegye a Jobbik István Szakkönyvtár nevet.
Az elmúlt időszakban a szakemberek az állományt teljes mértékben feldolgozták, a szakirodalom immár kereshető az online katalógusban is. A gyűjtemény állománya jelenleg körülbelül 5000 kötetet számlál. Jelentősége a kiváló szakmai szemmel összeválogatott repülős törzsanyag rész, amely mellett számos tudományterület képviselteti magát.
A könyveken és kéziratokon kívül a gyűjteménynek emléktárgyak is részét képezik.
A szakkönyvtár 2015-ben – Fekecs Gábor hajómérnöknek köszönhetően – újabb magángyűjteménnyel gyarapodott. Az igen gondosan összeállított könyvkollekció kizárólag a repüléssel kapcsolatos szak- és szépirodalomból áll.
A szakmai könyvek között magyar, angol, német, valamint olasz és francia nyelvű könyvek is találhatók; a szépirodalmi művek magyar vagy angol nyelvűek. Ritkaság számba menő folyóiratok bekötött számait is tartalmazza a gyűjtemény, többek között a Magyar Szárnyak teljes első évfolyamát is megtalálhatja az olvasó.
A gyűjtemény összetételét az adományozó érdeklődési területei jellemzik:
─ a repülés korai története;
─ a forgalmi repülés és a repülőgépgyártás története az Amerikai Egyesült Államokban;
─ a repülés biztonsága;
─ a repülés második világháborúban játszott szerepe;
─ a vitorlázó és a motoros repülőgépek tervezése és gyártása Magyarországon;
─ úttörő nők a repülésben;
─ az északi – alaszkai, valamint észak kanadai – „vadon” repülés története;
─ a repülésmeteorológia
─ és végezetül a repülés nemzetközi szervezetének, a Nemzetközi Repülő Szövetségnek (Fédération Aéronautique Internationale – FAI) sportrepülésre vonatkozó szabályzatai.
A könyvek beszerzését a gyűjtő számára az tette lehetővé, hogy hivatalos külföldi útjain jó kapcsolatot alakított ki a használt könyveket forgalmazó vállalkozásokkal, amelyektől a helyszíneken, illetve levelezés útján vásárolt a gyűjtőkörébe tartozó köteteket. Sok könyvhöz és szabályzathoz úgy jutott hozzá, hogy vállalta azok magyar nyelvre történő fordítását.
A repülőműszaki könyvtár hírneve, a speciális szakirodalom iránt érdeklődők javaslata és ajánlása jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy ez a különleges gyűjtemény végül Szolnokra került. A gyűjtemény szakszerű gondozása, a kutatók számára elérhetővé tétele, a korrekt kapcsolattartás az adományozóval, mind azt igazolta, hogy jó döntés született.
A könyvtár gyűjtőköre
A könyvtár fennállása óta gyűjti a repülés minden területére kiterjedő szakirodalmat. Állományának közel felét a repüléssel kapcsolatos angol, illetve magyar nyelvű szakirodalom alkotja. Ezek a kiadványok főként a hadtudomány és a katonai műszaki tudomány köréből kerülnek ki. Speciális részét képezik gyűjteményünknek a repülési szabályzatok. Ezek a kiadványok úgynevezett „használati-, alkalmazási útmutatók”, amelyek egyrészt a repülőgépek, helikopterek különböző rendszereinek, berendezéseinek működését, felépítését ismertetik, másrészt a légi járművek harci alkalmazására vonatkozó elveket és módszereket tartalmazzák.
A könyvtári állományba vett – különböző felsőfokú képzésekben készült – mintegy kétezer szakdolgozat 1972-ig visszamenőleg tematikusan is kereshető.
Az ugyancsak rendelkezésre álló szépirodalmi állomány az utóbbi években kevésbé gyarapodott. Ezek a könyvek korábban a Szolnokon tanuló hallgatók szabadidejének eltöltésében kaptak szerepet, illetve támogatták az alapműveltség fenntartását.
A kart Erasmus+ nemzetközi hallgatói mobilitás program keretében külföldi hallgatók is látogatják.
A könyvtár számukra is szolgál angol nyelvű szépirodalommal.
Az úgynevezett kézikönyvtárban elsősorban lexikonok, enciklopédiák, illetve nagyobb értékű, ritka szakkönyvek találhatók.
Az eltelt évek során az intézmény szorosan együttműködött a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Egyetemi Könyvtár, Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar, Kari Könyvtárával, majd 2016-ban szervezetileg is betagozódott abba. Az új beszerzésű számítógépek, és a hálózatfejlesztés segítségével megtörtént az informatikai rendszer felzárkóztatása.
A könyvtár legfontosabb célkitűzése a hallgatók, oktatók és minden repülés iránt érdeklődő olvasó számára a magas színvonalú szakmai- és tudományos szolgáltatás biztosítása. Ennek érdekében a szakemberek a könyvtári szolgáltatásokkal igyekeznek megfelelni a digitalizációs követelményeknek. A katalógus online felületen is elérhető, emellett az érdeklődők és kutatók számára a könyvtár több mint ötven hazai és nemzetközi adatbázis hozzáférését biztosítja. Ezek közé tartozik többek között az Arcanum Digitális Tudománytár (ADT), ahol teljes terjedelmükben olvashatók a Magyarországon vagy magyar nyelven megjelent heti- és napilapok, lexikonok és válogatott monográfiák; a Brill International Law & World Order, Gale OneFile – Military and Intelligence, Gale OneFile - War and Terrorism Collection adatbázisok, amelyeken keresztül számos idegen nyelvű folyóirat is elérhető.
A könyvtár számos nyomtatott szaklapot – elsősorban a repüléssel és hadtudománnyal foglalkozó periodikákat – is előfizet, amelyek mellett műszaki és természettudományi folyóiratok is elérhetők.
A könyvtár a Magyar Honvédség Kiss József 86. Helikopterdandár területén helyezkedik el, így az egyetemhez kötődő oktatók, kutatók és hallgatókon kívül kiszolgálja a bázis területén települő katonai alakulatok könyvtárlátogató állományát is. A 75 fő befogadására alkalmas oktatóterem, valamint a nagy méretű olvasóterem tudományos előadások, szakmai tanfolyamok, PhD-műhelyviták helyszíneként is szolgál. Az elmélyült tanuláshoz és kutatáshoz két teljes felszereltségű, internethozzáférést biztosító önálló kutatószoba áll rendelkezésre. A szolnoki könyvtárosok felkészülten, szakmai háttértudással várják az érdeklődőket, legyen szó tudományos kutatásról, oktatásról, tanulásról, vagy akár a repülés világáért rajongásról.
A szolnoki repülőszakember-képzés érdekében könyvtári munkát végzők előtt tisztelegve, a könyvtár megalakulásának 60. évfordulója alkalmából, a tudománynapi rendezvényekhez kapcsolódva 2023. november 30-án, „Kihívások és lehetőségek a műszaki tájékoztatásban – 60 éves a szolnoki Repülőműszaki Gyűjtemény. Könyvtár- és információtudományi konferencia” címmel tudományos tanácskozásra került sor, amelyre meghívást kaptak a könyvtár korábbi munkatársai is.
A gyűjtemények névadói
Jobbik István (1943. október 28. – 2000. január 16.) középiskolai tanulmányait Pécsett végezte, amelynek utolsó évében belépett a Magyar Honvédelmi Szövetségbe. Eleinte az ejtőernyőzés vonzotta, majd érdeklődése a repülőszerkezetek felé fordult. 1962-ben sikeres felvételt nyert a Kilián György Repülő Tiszti Iskola sárkány-hajtómű szakára. A főiskolát 1965-ben kiváló diplomával fejezte be. Eredetei tervei szerint Szolnokon kívánt maradni oktatóként, ám a csapatoknál nagyfokú technikushiány miatt Taszárra került. Az ottani Repülőezred Mérnök-műszaki Szolgálathoz helyezték javítótechnikusi, később hibafelvételező részlegparancsnoki, majd csoportparancsnoki beosztásokba. 1969-ben akadémiai előkészítőre vezényelték, majd megkezdte mérnöki tanulmányait a moszkvai Zsukovszkij Repülőmérnöki Akadémián. 1974-ben diplomázott, később a Repülőezred Mérnök-műszaki Szolgálat üzemeltető mérnökeként ismét Taszárra került. Rövidesen az ezred mérnök-műszaki szolgálatfőnökének nevezték ki. Ebben a beosztásban egészen 1984 júniusáig dolgozott, majd júliustól az időközben megalakult veszprémi légvédelmi hadtest repülőfőnökségre helyezték mérnök-műszaki alosztályvezetői beosztásba. 1986 januárjában helyezték át Budapestre, a Repülő Főnökségre. A folyamatosan változó elnevezésű szervezetnél a Légvédelmi és Repülő Parancsnokságon osztályvezető helyettes, majd osztályvezető lett, 1991-től technikai helyettessé nevezték ki. Időközben, 1992-ben – repülő műszaki szolgálatfőnökként – áthelyezték a Magyar Honvédség Anyagi Technikai Főcsoport Főnökség szervezetéhez. Ebben a beosztásban dolgozott nyugdíjba vonulásáig.
Jobbik István katonai szolgálati ideje alatt a balesetmentes repülést helyezte központba. Folyamatosan képezte magát, és a megszerzett ismereteit, tapasztalatait rendszeresen közreadta. Számtalan cikke, több könyve született a balesetmentes repülés biztosítása érdekében. Halála után magángyűjteménye a Maléter Pál laktanyába került, amelyet egy honvédelmi intézkedés következtében 2010-ben ki kellett üríteni. A gyűjtemény ekkor került az akkor Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar Repülőműszaki és Légvédelmi Intézet könyvtárába. [5]
Fekecs Gábor (1929. október 27.) repülőmérnöknek készült, ezért már középiskolás korában belépett az akkori Műegyetemi Sportrepülő Egyesületbe. Érettségi után a Budapesti Műszaki Egyetemre nyert felvételt, de a történelmi események keresztülhúzták a terveit.
A harmadik év elején, amikor a további tanulmányokat már szakosítva végezték, a repülőtagozatot az akkor alakult hadmérnöki karhoz csatolták. Mivel Fekecs Gábor nem vállalta a katonai pályát, mint katonaköteles fiatalembert behívták sorkatonai szolgálatra, és átvezényelték a Honvéd Kollégiumba. A harmadik év végén leszerelték, és szabadon választhatott a polgári tagozatok közül. A döntésére mindössze 48 óra állt rendelkezésére. Végül másik két társával a hajómérnöki tagozatot választotta, ugyanis úgy tűnt, ott tudják legjobban hasznosítani a repülőtagozaton megszerzett ismereteiket. Négy különbözeti vizsga és további egy év tanulás után 1952-ben fejezte be az egyetemet.
Ezt követően Balatonfüreden helyezkedett el, majd 1954-ben került a váci székhelyű Dunai Hajógyár Budapesten működő tervezőirodájába. Az ’50-es évek közepétől aknamentesítő hajók helyett motorkerékpár-oldalkocsik gyártásába fogtak.
A sorozatgyártás beindítását Fekecs Gábor irányította. Fő tevékenysége azonban hajók és csónakok tervezése maradt. 1956 nyarától főkonstruktőrként irányította a tervezési munkákat. Vízibuszok, motorcsónakok, tengeri mentőcsónakok, szárnyas csónakok és szárnyas személyszállító hajó készültek szakmai irányításával. A motorcsónakok és szárnyas motorcsónakok tesztelésében három éven keresztül személyesen is részt vett. [6]
A hatvanas évek közepén egy nagyobb átszervezés miatt elhagyta Vácot, és a Magyar Hajó- és Darugyár központjában dolgozott. 1968-tól az Országos Tervhivatalban az Ipari Főcsoport informatikai felelőse lett. 1972-től – egészen 1989-es nyugdíjba vonulásáig – az általa szervezett új osztály vezetője a Számítástechnikai Központban. A repülés, főként a vitorlázórepülés iránti szeretete életre szóló szenvedély maradt. [7]
A szolnoki Repülőműszaki Gyűjtemény és előd szervezeteinek vezetői
1963 – 1967 Tarr Ferenc;
1967 – 1970 dr. Brunszvik Pálné;
1973 – 1988 Kiss Sándorné;
1988 - 2016 Nagy Imréné
(*) Másodlagos közlés. A cikk korábban a Haditechnika 2024. 1. számában jelent meg.
10.02. Tormási Attila interaktív őszi gyermekműsora
10.02.-06. Nyomozd ki! QR-kódos játék. A település különböző pontjain kihelyezett feladatokat kell megoldani okos-telefon használatával.
Jászapáti
10.02. Alternatív gyógyászat. Könyvkiállítás az alternatív gyógyászat könyveiből.
10.03. Sün Balázs rajzpályázat. Az álrtalános iskola 2. osztályosai számára meghirdetett rajzpályázatra összesen 79 db pályamű érkezett be. A téma Csukás István: Sün Balázs című verses meséje volt.
10.03.-10.06. Mesevetélkedő ismert mesékből
10.05. Generációk kedvenc versei. A helyi idősek otthonának néhány lakója és a könyvtár Mini játszóházának néhány tagja osztják meg egymással kedvenc verseiket
Jászárokszállás
10.03.
Mesék az életmódváltásban. Kubas Eleonóra egészségfejlesztő mentálhigiénikus interaktív előadása
Ismerkedés a vesszőfonással. Kovács Zoltán a vesszőfonás alapjaival ismertette meg a gyermekeket.
Ingyenes beiratkozás
10.05. Öngyógyítás gyógynövényekkel. Tóth Zsuzsanna fitoterapeuta előadása
10.07. Olvasással az elme egészségéért - vérrel mások megmentéséért
10.08. Könyvajánlók
Jászdózsa
10.04. VIII. Jászsági Mesemondó Verseny
10.05. Által mennék én a Tarnán. Népdalverseny a helyi általános iskolások részére.
10.06. Könyvörökség. Könyvek ajánlása korcsoportok részére
Jászfelsőszentgyörgy
10.02. Tormási Attila interaktív őszi gyermekműsora
Jászfényszaru
10.02.
Mesés növények
Gyógyító kertek, kertünk gyógyszerei
Építs mesejelenetet legóból!
10.03.
Megbocsájtás hete
Iskolai Olvasási Kihívás (2023/24-es tanév)
A magyar népmese napja alkalmából meghirdetett rajzpályázat eredményhirdetése
10.04.
10.05. Gyógyító könyvek - kommentelős online játék
10.06. Olvasókör és filmklub egyben
10.07.
SzabadTér- Sportkvíz
I. Lumina Cornu Társasjátékos nap
Jászjákóhalma
10.03.
Állatok Viágnapja
Megbocsátás Hete
Ingyenes beíratkozás
10.04. Könyves Szerda
10.05. Robotica Roadshow az általános iskola felső tagozatos osztályainak
Leírás A Verseghy Ferenc könyvtár KSZR munkatársai érkeznek hozzánk, izgalmas digitális eszközökkel és robotokkal
Jászkisér
10.02.-10.04. "Benedek Elek" mesemondó verseny
10.02.
Ingyenes beiratkozás!
Könyvvásár
Petőfi 200. Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából köteteiből kiállítás.
10.03. Elfogyni az ölelésben - Ady Endre szerelmei. Az ingyenes filmvetítés a Madách Színház támogatásával, a Színház Madách SzínpadON című online programsorozatának könyvtári partnerprogramja keretében valósul meg.
10.05. Az irodalom menő. Irodalomtörténeti előadás írókról, könyvekről, versekről.
Jászladány
10.02.
Megbocsátás Hete
Ingyenes beiratkozás
Jászladányi Szakkörök kiállítása
Kötelező olvasmányokat fogadunk örökbe
Petőfi 200
Jásztelek
10.04. Kirándulás az alpaka farmra
10.05. Hagyományőrző őszi foglalkozás
Karcag
10.02. "Csokonai kávézó"
10.03. Répa Jenő: Városszéli blues című könyvének bemutatója
10.04.
Gyermekjóga
"Ez a kép él bennem" címmel meghírdetett rajzpályázat ünnepélyes eredményhírdetése és kiállítás megnyitója
10.05. Képregényes világ. Csízi Norbert előadása a modern mítoszteremtésről
10.06. "Van. volt, lesz". Rendhagyó irodalomóra
10.07. "A hagyomány a régi, a stílus új". Molnár-Madarász Melinda előadása
Kenderes
10.02.
Megbocsátás hete
"Könyv-szín-tár"
Mesebeli 7próbás kalandozás
"...mert a mese szeretete örök!" Benedek Elek életútja és mese középiskolásoknak
10.03. "Könyv-érték-tár" Könyvtárismereti óra a 4.a osztályosoknak
10.04. Szelfizz a könyvtárnál!
10.05. Jóga
10.06. Gersztenye
Kétpó
10.03.
A könyvtár összeköt. Táncol a könyvtár. A Csimota duó zenés gyermekműsora
Közösen építünk, szépítünk. Őszi interaktív kézműves foglalkozás
Kisújszállás
10.02.
Ingyenes beiratkozás
Olvasóink tükrében
Emlékezzünk nagyjainkról. Könyvkiállítás az aradi vértanúk emléknapja alkalmából
10.03. Középpontban: szakkönyveink érték-tára
10.04. 1-en innen, 100-on túl. Legfiatalabb és legidősebb olvasóink köszöntése
10.05.
Gyógyító könyveink
Szópihék. Interaktív foglalkozás óvodások részére Balla Piroska versei által. Mesés délelőttre vártuk az ovisokat a Vigadóba
Kuncsorba
10.06. Beszélgetés, programok indításáról. Baráti találkozó a könyvtárban
Kunhegyes
10.02.-10.08. A Könyvtár mindenkié. Az Országos Könyvtári Napok idejében egész héten a beiratkozás ingyenes
10.03. Hídépítés az óvoda és a könyvtár között. A református óvoda nagycsoportos gyerekei tesznek nálunk látogatást és ismerkednek a könyvtár és a könyvek világával
10.07. Állatvilág a könyvtárban
Kunszentmárton
10.02.
Könyvkirály
Könyvek első mondatai
Keresztneves könyvcímek
Borítómánia
Címről címre
Gyógyító könyvek - gyógyító kapcsolatok. Séra Katalin előadása
Könyvkiállítás
Könyvturi
10.03.
Védd az állatokat!
10.04. Könyvszobrászat
10.04.-10.05. Mesemondó verseny
10.06. Október 6-ra emlékezünk
10.07. Pokémon vadászat
10.08. Könyves vasárnap
Martfű
10.03.
Lapozó Olvasókör
Könyvtárnépszerűsítés
10.04. Mesélde
10.05. Varró Dániel és Molnár György zenés irodalmi műsora
10.06. Felolvasó este
Mesterszállás
10.07. SzabadTér-Keresztek nyomában. A mesterszállási kereszteket látogatjuk meg Kovács János: Búcsú címú könyve nyomán.
Mezőtúr
10.02.
Olvasóink ajánlják
Irodalmi TOTÓ
Megbocsátás hete
Ingyenes beiratkozás
Városi Mesemondó Verseny
Olvasólétra
10.03. „Ültess fát, olvass alatta könyvet”
10.04. Vendégünk Berg Judit írónő
10.05.
Elfogyni az ölelésben – Ady Endre szerelmei
Höcögtető
Bábszakkör
Nagyiván
10.04. Ismerd meg Könyvtárunkat!
Nagykörű
10.04. Népmese kvíz
10.07. Felfedezzük újra! A könyvtárlátogató gyerekek megismerkednek szüleik, nagyszüleik meseélményével, a diafilm vetítéssel.
Pusztamonostor
10.03. A könyv, az értékek tára. Az értékek világa. Interaktív beszélgetés a könyvekről és az értékekről
10.05. Kóródi Anikó Zsuzsanna operaénekesnő több éves kutatómunka eredményeként megírta a jászsági származású operett-primadonna, Küry Klára élettörténetét, amelyet a Községi Könyvtárban is bemutatott
Rákóczifalva
10.02.
Ha ma élne Petőfi... Hogyan nézne ki, hogyan írna ma üzenetet barátainak, szerelmének, mivel foglalkozna, milyenek lennének a közösségi oldalai, ha ma élne Petőfi?
Régi könyvek kiállítása
10.04. Olvasókör a könyvtárban
10.05. Rendhagyó történelem óra. Iskolánk tanulói Herbály András segítségével visszarepülhetnek az időben.
9. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Kunkovács László fotóművész, néprajzkutató könyveinek bemutatójára került sor. A könyveket bemutatta és a szerzővel a beszélgetést Dr. Szabó László egyetemi tanár, muzeológus vezette.
10. Verseghy Könyvtár (Szolnok): Megyénk nyertes könyvtárai az Informatikai Kormánybiztossággal aláírták "az információs társadalom megvalósításában közreműködő közművelődési könyvtárak támogatásáról" szóló szerződést.
21. Hild Könyvtár (Szolnok): Kölcsey szavalóverseny a Magyar Kultúra Napja alkalmából
Vígh Erika - Hild Könyvtár felvétele
22. Verseghy Könyvtár (Szolnok): A francia Pas de Calais megyei könyvtár által ajándékozott könyvek átadására került sor. Az ajándékozás kapcsán vendégünk volt a budapesti Francia Nagykövetség és Pas-de-Calais megye küldöttsége.
25. Verseghy Könyvtár (Szolnok): A Tisza Illata Antológia ünnepi könyvbemutatója. A műsorban fellépett Várhelyi Dániel szaxofonon és az Yrisz énekegyüttes. A verseket az Aranysor Íróklub tagjai és alkotói mondták el.
28. Verseghy Könyvtár: Európai Uniós Információs Nap
Február
1. Verseghy Könyvtár (Szolnok): az ESŐ c. irodalmi lap 2001/3-4. számának bemutatójára. Vendégünk volt: Jenei Gyula főszerkesztő, P. Nagy István és Várszegi Tibor szerkesztők, valamint Tóth József színművész, a Szigligeti Színház tagja.
21. Verseghy Könyvtár (Szolnok): A Finn Nagykövetség és a szolnoki Finnugor Baráti Kör könyvtárunkban nyitotta meg Finn iskolai hét rendezvénysorozatát. Ez alkalomból került sor a Finn dimenziók c. kiállítás megnyitására is.
Március
7-8. Verseghy Könyvtár (Szolnok): A Publika Magyar Könyvtári Kör és a Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár "KÖZGYŰJTEMÉNYEK KÖZÉRDEKŰ INFORMÁCIÓS SZOLGÁLTATÁSAI" címmel konferenciát rendezett.
23-24. Hild Könyvtár (Szolnok): Egy éj a könyvtárban. Rendkívüli nyitvatartás
Szautner Jánosné - Hild Könyvtár felvétele
Április
9. Verseghy Könyvtár (Szolnok): a költészet napja alkalmából irodalmi est. Vendég: Azódi Imre költő volt. A rendezvényen közreműködött Aszódi Mária operaénekes, ifj. Hatvani István tanuló és Meister Éva előadóművész. A Szolnokról elszármazott költőt Szurmay Ernő nyug. könyvtárigazgató mutatta be.
11. Hild Könyvtár (Szolnok): Költészet napi műsor. Irodalmi színpadok szereplése
Lengyel Boldizsár - Hild Könyvtár felvétele
11. Verseghy Könyvtár: A boldogság legendája című kötet bemutatójára került sor könyvtárunkban. Bevezetőt Szurmay Ernő nyugalmazott könyvtárigazgató tartotta.
15. Verseghy Könyvtár: Ablak Európára címmel olasz gyermekek rajzaiból nyílt kiállítás intézményünk Művészeti Szalonjában. Képek a rendezvényről
Június
6 - 14. AZ ÜNNEPI KÖNYVHÉT ESEMÉNYEI A MEGYEI KÖNYVTÁRBAN.
Szeptember
17. Verseghy Könyvtár: Vásárhelyi Csilla A művészet vonzásában c. kiállítása nyílt meg az intézmény Művészeti Szalonjában.
Október
4. Verseghy Könyvtár: Az örök Biblia - Biblia aeterna címmel mai magyar festők, grafikusok és szobrászok bibliai ihletésű műveiből nyílt kiállítás a könyvtár Művészeti Szalonjában. A kiállítást Dr. Reisinger János irodalomtörténész nyitotta meg.
14. Hild Könyvtár (Szolnok): Üzenet az emberiséghez. Németh László CD-Rom bemutatója a Hild Könyvtárban
Németh Ágnes - Hild Könyvtár felvétele
November
5. Verseghy Könyvtár: Az Informatikai és Könyvtári Szövetség regionális szakmai nap
8., 11. Verseghy Könyvtár: 50 éves évfordulós ünnepség
29. Verseghy Könyvtár: Az ESŐ c. irodalmi folyóirat estjére került sor intézményünk Művészeti Szalonjában. A szerzőkkel munkatársunk, az est háziasszonya, Bálint Erika beszélgetett.
December
2. Verseghy Könyvtár: Harry Potter - igen? nem? címmel vitafórum. Vendégünk Kamarás István szociológus, író volt. A vitát Bálint Erika vezette.
9. Hild Viktor Városi Könyvtár (Szolnok): "Ismered a kötelezőket..." Kétfordulós írásbeli vetélkedő felső tagozatos gyermekek számára
14. Hild Viktor Városi Könyvtár (Szolnok): Családi hétvége
19. Hild Viktor Városi Könyvtár (Szolnok): Gyermekkönyvhet alkalmából író-olvasó találkozó Petőcz András költővel
Weboldalunk sütiket használ. Az oldal használatával Ön beleegyezik az ilyen adatfájlok fogadásába.