Címke: Szeberényi Lehel

1979

1979. június 1-én a könyvünnep megyei megnyitóját Kisújszálláson tartották. A Móricz-emlékév alkalmából esett a választás a nagykun városra. Hiszen Móricz Zsigmond Kisújszálláson töltötte diákéveinek egy részét, majd a későbbiekben is gyakran felkereste a várost.

A városi tanács dísztermében tartott megnyitó ünnepségen nagyszámú érdeklődő gyűlt össze: a megye és a város párt-, állami és művelődésügyi vezetői, valamint középiskolások és szocialista brigádtagok. A megjelenteket Ponyokai Bálint, a kisújszállási Városi Tanács elnöke üdvözölte. Őt követte Tarján Tamás irodalomtörténész, aki közvetlen hangú beszéddel megnyitotta a jubileumi 50. Szolnok megyei könyvhetet.

A könyvhét a legőszintébb ünnepek közé tartozik. S ha visszatekintünk a magyar könyvünnepek történetére, a 20. századi művelődéstörténet jeles eseményeire pillantunk vissza.” – vallotta Tarján Tamás. Tisztelettel szólt mindazokról, akik fél évszázadon át részt vettek a könyvhetek megrendezésében.
A megnyitó beszédet követően Szigligeti Színház művészei léptek fel. Koszta Gabriella, Jutkovics Krisztina, Udvaros Dorottya és Varga Tamás az íróvendégek műveiből szerkesztett műsort adott elő. A díszteremben rendezett ünnepség után kiállítás nyílt a városi tanács folyosóján.

Az eseményen Móricz Virág, az író lánya, a kisújszállási születésű költő, Kiss Tamás, valamint Ördögh Szilveszter, Simonffy András és Beney Zsuzsa várta az érdeklődő közönséget. A megnyitóval egy időben Móricz-fotókiállítás nyílt a fővárosi Petőfi Sándor Irodalmi Múzeum anyagából a kisújszállási városháza dísztermében. A tárlat Móricz Zsigmond életének és pályájának állomásait mutatta be képekkel és más dokumentációs anyagokkal. Szurmay Ernő a megyei könyvtár igazgatója nyitotta meg a kiállítást.

A budapesti Radnóti Színpad irodalmi “Móricz Zsigmond emlékezete” című műsora zárta az ünnepi megnyitót.

A megnyitó után a helyi Ady filmszínházban levetítették az Árvácska című Móricz-műből készült filmet, majd a nézők találkoztak a film alkotóival is.

A városi tanács épülete mellett felállított könyvsátraknál legtöbben természetesen az erre a napra a városba érkezett írók, költők műveit keresték. Sokan dedikáltatták a megvásárolt műveket a szerzőkkel. A Szolnok megyei Néplap tudósítása szerint a városháza előtti téren és az épületben a hangulatos spontán beszélgetés alakult ki az alkotók és olvasóik között.

Kisújszállás 1979

A könyvhétre jelent meg meg Kiss Tamás Így élt Móricz Zsigmond című könyve.

Az ünnepi könyvhét szolnoki rendezvényei 1979. június 2-án délután 1 órakor a könyvudvar és a Hubay Ferenc utcában, a könyvutca megnyitásával kezdődtek. Aznap este az új művelődési központban a „Móricz Zsigmond emlékezete” című műsorral vendégszerepelnek a budapesti Radnóti Színpad művészei. Tulajdonképpen az ünnepi könyvhét rendezvényeivel vették birtokukba az emberek az új intézményt.

Szolnokon  a Hubay úton feláállított könyvutca

 Az érdeklődők az ünnepi könyvhétre megjelenő több mint százféle újdonságból és hanglemezekből valamint antikvár könyvekből is válogathattak. A könyvudvarban és a könyvutcában Mezei András, Czine Mihály, Móricz Virág, Asperján György, Szentiványi Jenő és Lengyel Dénes dedikált.

A Verseghy Könyvtár Iluh István költő és Bokros László képzőművész — a „Szélsárkány” című gyermekkönyv szerzői — részvételével rendezett íróolvasó találkozót.

Az író-olvasó találkozók közül kiemelkedett június 6-án László Gyula régész-művészettörténésszel való találkozás. Borsos Miklós munkásságáról szóló könyvét mutatta be a Verseghy Könyvtárban.

A megyei könyvtárban Mihail Jefremovics Levityin, szovjet író részvételével rendeztek rendhagyó irodalomórát a Varga Katalin Gimnázium orosz tagozatos tanulói számára.

Mihail Jefremovics Levityin a Verseghy Könyvtárban

A szakkönyvek és a tudományok iránt érdeklődőknek szólt az ünnepi könyvhét záróprogramja is. Az „Élet és Tudomány” napjai keretében, június 7 -én és 8-án több tudományos és ismeretterjesztő előadás hangzott el a városban.

Számos művészeti esemény is kapcsolódott Szolnokon a jubileumi könyvhéthez. Június 3- án délelőtt a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban az úttörők kulturális seregszemléjének aranyérmes együttesei adtak műsort. Másnap, június 4-én „Csodák és furcsaságok” című műsorral várta a gyerekeket Sólyom Katalin és a Szélkiáltó együttes. Június 5-én az országos diáknapokon eredményesen szereplő középiskolások gálája is elsősorban az ifjúság számára biztosított kellemes szórakozást. A Kolinda folk együttes is adott hangversenyt.

A színházbarátok június 3-án este a Szigligeti Színház művészeivel találkozhattak a Pelikán Szálló presszójában. A közönség-művész találkozó csaknem három órán át folyt. A kötetlen beszélgetésen a színház és a nézők szempontjából is fontos kérdések, problémák körül forgott.

A szolnoki helyőrségi művelődési otthonban a Zrínyi Katonai Könyvkiadó tartott ünnepi könyvhetet. Egy héten át több érdekes esemény követte egymást. Író-olvasó találkozók keretében mutatkoztak be a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia, a Magyar Külügyi Intézet, a katonai könyvkiadó szerkesztőségégének képviselői és munkatársai a szolnoki közönségnek. A város pedagógusai számára pedig ismeretterjesztő előadásokat tartottak a honvédelemről. Az eseménysorozat zárásaként dr. Csorba Csaba tudományos kutató a magyar várak történetéről tartott előadást.
A megye városaiban, a járási székhelyeken és a községekben az ünnepi könyvhét idején csaknem ötven író-olvasó találkozót tartottak. Többek között Galgóczi Erzsébet Jobbágy Károly, Szeberényi Lehel, Thiery Árpád, Sólymos Ida, Fábián Zoltán, Czigány György és Molnár Zoltán találkozik olvasóival. Egy héten át írók, költők, szerkesztők, kritikusok, irodalomtörténészek, előadóművészek járták a megye fal vait, városait — sok ezer ember vendégeként.

A szolnoki járásban megszervezték a mozgó könyvárusítást, számos helyen könyvkiállítást rendeztek. A könyvtárosok, népművelők megtalálták a módját annak is, hogy Móra Ferenc és Móricz Zsigmond születésének századik, évfordulóját emlékezetes módon megünnepeljék.

Besenyszögön könyvtárat avattak. Jászalsószentgyörgyön a Petőfi Tsz székházában író-olvasó találkozót rendeznék Fuchs Antal vadászíró részvételével. Jászszentandráson Szentiványi Jenő ifjúsági író volt a helyi könyvtár vendége. Kunhegyesen Lengyel Dénes, Kengyelen Sólymos Ida író, Nagykörűben Sólyom Katalin előadóművész és a Szélkiáltó együttes szerepelt. Tiszatenyőre Szűcs Ildikó színművész és Háy Ágnes illusztrátor tett látogatást.

Jászberényben az író—olvasó találkozók mellett a helyi ipari vállalatok művelődési aktivistáinak tanácskozására és a munkavédelmi felelősök ankétjára is az ünnepi könyvhéten került sor. A berényi vasutasok Székely Mihály Szocialista Brigádja a könyvhét alkalmából könyvsátrat állított a személypénztár mellett a vasútállomáson, és a vonatok indulása előtt eredményesen kínálta a könyveket.

A Mezőtúri Városi Tanács művelődésügyi osztálya, a Móricz Zsigmond Kiváló Könyvtár és az áfész pályázatot hirdetett a városban dolgozó kirakatok készítésére. Az rakatrendezők között könyv- „alkotások” kedves színfoltjai voltak a rendezvénysorozatnak, s nagymértékben hozzájárultak a népszerűsítéséhez.
Nagy István, a Móricz Zsigmond Könyvtár igazgatója az értékelő zsűri nevében adta át az évfordulóra készített Móricz-emlékplakettet Violáné Fekete Júlia első, Kovács Tamás második és Túri Artúr harmadik helyezett dekoratőröknek színvonalas munkájukért.Könyvsátrat állított fel Törökszentmiklóson, a Kossuth téren a helyi áfész, amelyben 1979. június 1-9. között a könyvhétre megjelenő új szépirodalmi és szakmai könyvek széles választékát kínálták.

Maradandó élmény volt a zagyvarékasi általános iskolások számára a Lengyel Dénessel, a híres pedagógussal, a Magyar mondavilág szerzőjével való találkozás. Móricz Zsigmond születésének 100. évfordulójára emlékezve június 8-án az író fogadott fiával, dr. Móricz Imrével (aki Zagyvarékason nevelkedett) találkozott a község lakossága. Ez alkalommal felelevenítette gyermekkort emlékeit, méltatta a nagy író munkásságát. A Móricz Zsigmond helytörténeti szakkör számára értékes Móricz-kéziratokat ajándékozott.

Abádszalókon a községi könyvtárban irodalmi vetélkedőt szerveztek általános iskolások számára. A településen könyvesbolt nem volt, így egy felállított könyvsátorban válogathattak az abádszalókiak az újdonágok közül.
Kunmadarason a karcagi áfész 113. számú kultúrcikküzletében külön „újdonságpultot” állítottank fel és a kirakat is ünnepi díszbe öltözött. 

Tiszafüreden ünnepélyes külsőségek között nyitották meg a könyvhét járási rendezvénysorozatát, s a járási könyvtár udvarán megkezdődött a nagyszabású könyvvásár. Ugyancsak Tiszafüreden, a könyvudvarban egy héten át minden nap a helyi iskolák, közművelődési intézmények művészeti csoportjai adnak műsort.

A tiszafüredi járás szinte mindegyik községében zajlott egy-két vagy több rendezvény a jubileumi könyvhéten. A közös tanácshoz tartozó három faluban, Tiszaigaron, Nagyivánban, Tiszaörsön összefogtak a könyvtárosok és a pedagógusok. Író-olvasó találkozót, irodalmi estet, könyvvásárt rendeztek. 

Az 1979-es jubileumi könyvhét országos forgalma minden addigit felülmúlt; 97,5 millió forint értékű kötet talált gazdára. A kiadók összesen 105 kötetet kínáltak, 2,8 millió példányban. Az 50. ünnepi könyvhetet elsősorban az emelte ki a szokásos koranyári könyvakciók sorából, hogy számos történeti visszatekintésre, jubileumi rendezvényre, megemlékezésre is alkalmat adott.

A könyvheti „gyorsmérleg” szerint: a korábbi ’ évek könyvünnepeihez képest, sokkal több rendezvényt tartottak az idén, s különösképp sok volt az olyan esemény,
amely egy-egy réteg, meghatározott érdeklődésű csoport igényeit szolgálta. Több íróolvasó találkozót rendeztek diákok, munkásolvasók részvételével, a gyermekek hangversenyeket, szórakoztató műsorokat „kaptak”, a színházkedvelők találkozhattak színházunk művészeivel, a képzőművészet barátainak a lebilincselő stílusú László Gyula professzor mutatta be Borsos Miklósról szóló új könyvét; sőt a kismamáknak, a kisgyermekes szülőknek, a hivatásos nevelőknek is jutott rendezvény — a Ranschburg Jenő pszichológussal rendezett találkozó szinte az éjszakába nyúlt, akkora volt az érdeklődés.

Az irántuk és a munkásságuk iránt megnyilvánuló érdeklődés jellemzésére csak egyetlen adatot: Kiss Tamás „így élt Móricz Zsigmond” című könyvéből Kisújszálláson hatszáz példány fogyott el. De a többi, megyébe látogató szerzőnek sem nagyon maradt könyve a boltok és a könyvsátrak polcain. A Verseghy Könyvtár kiadásában megjelent Iluh István-kötetből — például — mintegy ezerötszáz fogyott el. A becslések szerint könyvkereskedelmi szempontból is sikeresebb volt az 1979-es könyvhét a korábbiaknál. Néhány könyv szinte órák alatt elfogyott: nemcsak a népszerű „Ra-Re” sorozat néhány új kötete, de Nagy László: Adok néktek arany vesszőt, Zsolt Róbert: Labdarúgók, sportolók című könyvének vagy László Gyula minden kapható művének példányai is.

Kronológia

1979. június 2. Móricz Zsigmond emlékezete. Irodalmi est. Előadó: Radnóti Színpad (Szolnok, Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ)

1979. június 2. Mezei András, Czine Mihály, Móricz Virág, Asperján György, Szentiványi Jenő és Lengyel Dénes (Szolnok)

1979. június 8. Zrínyi Katonai Könyvkaidó Ünnepi Könyvhete. A magyar várak története. Előadó: dr. Csorba Csaba (Szolnok, Helyőrségi Művelődési Otthon)

1954

Ünnepi Könyvhét

1954. október 3-10.

1950-es évek második felében az ünnepi könyvhét szervezésében egyre több szerepet kaptak a könyvtárak is. 1954-ben például a megyei napilapban a könyvünnep alkalmából megjelent vezércikket a megyei könyvtár akkori igazgatója, Kisfaludy Sándor írta. A hálózattá szerveződött és megerősödő tanácsi könyvtárak a helyi események bázisintézményeivé váltak. Kiállításokkal, olvasókörökkel és könyvismertetésekkel egészítették ki a könyvvásárokat. A megyei megnyitó ünnepségek házigazdája évről évre egy-egy település könyvtára lett.

ÜNNEPI KÖNYVHÉT - Irta Kisfaludl Sándor, a megyei könyvtár vezetője

Az idén október 3. és 10. között rendezzük az immár hagyományossá vált ünnepi könyvhetet. Nagy seregszemléje ez az új magyar irodalomnak és könyvkiadásnak.
A kulturforradalom eredményeképpen egyre növekszik dolgozóink igénye a könyvek iránt, úgyhogy könyvkiadásunk alig tud eleget termi a mind sürgetőbben elhangzó kívánságoknak. A könyvtárak olvasótábora évről évre nagyobb lesz, többen és többen vásárolják meg a könyveket, hogy ne csupán olvassák azokat, hanem saját könyvtárukat is gyarapítsák velük. Ma már a falusi könyvtáraknak is komoly gondot okoz, hogy kielégíthessék a jó könyvek iránt megnyilvánuló igényt. Dolgozó parasztjaink, akik jórészt csak kalendáriumot olvastak, — vagy nem olvastak — ma
Veres Péter, Szabó Pál, Sarkadi Imre és a többiek írásait olvassák. Ennek a kulturális fejlődésnek eredménye, hogy például a megye könyvtárainak olvasótábora 1950 óta 600-ról majdnem 30 ezerre emelkedett, hogy ma már havonkinti átlag 50.000 kötet fordul meg ennek az olvasótábornak a kezén.
Az új kormányprogram előtt a könyvkiadás terén is követtünk el hibákat. Hogy csak egy-két jellemző mozzanatot említsünk: kevés volt a szépirodalom, de ugyanakkor különböző szervek, szinte ontották a brosúrákat, melyeket senki sem olvasott; a magyar kasszikus írók műveihez lehetetlenség volt hozzájutni, a külföldi irodalom jelentős alkotásait alig láthattuk a könyvesboltok kirakataiban.
Az új kormányprogram a könyvkiadásban is elsősorban a dolgozók jogos igényeinek kielégítését jelenti. Helyes arány alakult ki a szépirodalmi és egyéb művek között, aminek eredményeképpen jóval több regényt, elbeszélést, verset olvashatunk,
mint eddig. Fájó és sokat vitatott kérdés volt mindmáig a példányszám is. Előfordult, hogy hiába jelentek meg jó könyvek, az olvasók nagyrésze már nem tudta megvásárolni, mert szinte a megjelenés napján elkapkodták az utolsó kötetet is. Kétségtelen, hogy az általános könyvéhség vitte rá például a megyei könyvtár néhány olvasóját arra, hogy egy-egy feltétlenül megszerezni óhajtott könyvet -  mondjuk: az „Operák könyvé”-t - „elvesztette“. A megoldást nyilván nem az ellenérték lefizetése, hanem a könyvek példányszámúnak felemelése jelenti. Az idén jelentős mértékben megnövekedett a kiadott művek példényszáma is: a magyar klasszikusok átlagpéldányszáma 1953-hoz képest 100 százalékkal emelkedett, az ifjúsági könyvek pedig 230 százalékkal nagyobb mennyiségben kerülnek forgalomba.
Olyan sorozatokat indítottak kiadóink, melyeket az olvasók már régen vártak, követeltek: gyors ütemben jelennek meg Jókai, Mikszáth, Móricz Zsigmond regényei, az orosz klasszikusak, a világirodalom legkiválóbb alkotásai. Hatalmas sikere van a könyvkiadás egészséges hagyományát felelevenítő Olcsó Könyvtárnak, melyben magyar és külföldi klasszikus műveket, a mai magyar irodalom alkotásait olvashatják az olvasók. A sikert legjobban az bizonyítja, hogy az 50.000-es példányszómban megjelenő kötetek is napok alatt elfogynak.
Az Ünnepi Könyvhéten megjelenő mintegy 50 szépirodalmi és ifjúsági könyv - több, mint 400.000 példányszámban - már tükrözi a könyvkiadásban bekövetkezett jelentős változást. Valószínű, hogy még ez sem tudja teljesen kielégíteni az igényeket, de mindenesetre több, az olvasók által nagyon keresett könyv lesz,
mint eddig. Az olvasók türelmetlenül várják a Jókai-sorozat újabb köteteit, a többi között Móra Ferenc, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes műveit, József Attila összes verseinek bibliofil kiadását. De nem kisebb érdeklődésre tarthatnak számot Szabó Pál, Darvas József, Veres Péter, Tamási Áron mellett Aristophanes, Lope de
Vega, Fielding, Puskin, Erenburg, Fast, Stil és a többiek most megjelenő írásai. A klasszikus ifjúsági irodalmat Verne, Dickens, Molnár Ferenc és mások munkái képviselik.
Az Ünnepi Könyvhét azonban nemcsak könyvkiadást problémákat vet fel és nem elsősorban könyveladást jelent, hanem biztosítani akarja az eddigi eredmények továbbfejlesztését.
Országszerte - és így Szolnok megyében is - irodalmai esteken találkoznak az írók és olvasók. Az íróik műveikről beszélnek, az olvasók elmondják véleményüket. Reméljük, hogy ezekből a találkozásokból még több, a mai életről szóló írás fog születni.
Ahová nem jutnak el az írók magük, ott irodalmi előadásokon és könyvankétokon hívják fel a dolgzók figyelmét a mali magyar irodalom kiemekedő alkotásaira. Az Ünnepi Könyvhéten találkoznak a könyvtárosok és az olvasók is: olvasó megbeszéléseken vitatják meg a könyvtárak munkáját. Az itt elhangzó kritika, a
felvetődő jó ötletek bizonyára hozzá fogják segíteni könyvtárainkat ahhoz, hogy még jobban végezzék fontos kulturális tevékenységüket.
Ezek az alkalmik mind egy célt szolgálnak: elő akarják segíteni az írók és olvasók kapcsolatának megerősödését, jó és szép könyvekre akarják irányítani azoknak a figyelmét is, akik eddig egyáltalán nem, vagy csak keveset és rosszat olvastak. Különösen sok a tennivaló falun. Dogozó parasztjaink közül még mindig nem olvasnak elegen, még mindig ritkaságszámba megy Túrkeve és Karcag példája, ahol a nyár folyamán csoportos olvasást szerveztek a nyári mezőgazdasági munka idején, és - bár egyes helyeken nagy keletje van a mezőgazdasági szakkönyveknek, - aránylag még mindig kevés azoknak a dolgozó parasztoknak a száma, akik tudásukat könyvekből is gyarapítani akarják.
Az Ünnepi Könyvhétnek akkor lesz sikere, ha újabb tömegeket nyerünk meg az olvasásnak és ezzel könyvtáraink olvasótábora a jövőben még nagyobb ütemben fog emelkedni; ha a mezőgazdasági dolgozók megismerkednek a termelés fokozását elősegítő szakkönyvekkel; ha a dolgozók megértik, hogy az irodalom nem csupán az írók, könyvkiadók, népművelési szervek ügye, hanem személyes ügyük is. 

Az írás megjelent a Szolnok Megyei Néplap 1954. október 2-i számában

A megye népkönyvtárai csaknem kivétel nélkül kiállításokat és könyvismertető előadásokat rendeznek az Ünnepi Könyvhéten. A Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat megyei szervezete minden járásban egy-egy mezőgazdasági szakkönyv ismertető előadást rendezett.

Azokban a községekben, ahol Állami Könyvesbolt nem működik, a földművesszövetkezetek rendezték meg az Ünnepi Könyvhetet. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy a kunhegyesi járás földművesszövetkezeti dolgozói tettek legtöbbet a cél érdekétien.
Az abádszalóki töldmflvesszövetkezetnél szépen feldíszített könyvkirakat hívta fel a lakosság figyelmét arra, hogy milyen olvasmányokból válogathatnak. Az első napon 178 könyvet adtak el. Jó munkát végeztek a kunmadarasl szövetkezeti dolgozók is. Közel ezer forint értékű könyvet adtak el. A tiszaburai földművesszövetkezet a DISZ szervezet székháza előtt a legforgalmasabb helyen építette fel a könyvsátrat. A Hazafias Népfront bizottság gyűlésén résztvevő dolgozók is igen sok könyvet vásároltak.
Eredményesen dolgoztak Fegyverneken, ahol több mint ezer könyvet adtak el. Cibakházán, Tiszaföldváron a legnagyobb érdeklődés Jókai, Mikszáth és Illés Béla művel iránt nyilvánult meg.

Kunszentmártonban a tanulóifjúság is sikerrel vette ki részét a terjesztésből. Az anyagi eredményen kívül céljuk az olvasók táborának emelése; írók és olvasók kapcsolatának elősegítése volt. 

Abádszalók

Vihar Béla

Jászberény

Szeberényi Lehel

Karcag

Dobozy Imre tartott előadást irodalmi est keretében.

Kisújszállás

június 2. A helyi Kultúrotthonban rendezték meg a könyvhét megnyitóját, melyen Szabó Pál Kos suth-díjas író mondott beszédet. Az ünnepség előtt a város képviselői — tanácselnök. elnökhelyettes, tsz-elnökök. pedagógusok, dolgozó parasztok stb. — fogadták a Kovács Kálmán igazságügyi miniszterhelyettes, Nánási László, az Elnöki Tanács tagja és Csótó István, a Megyei Tanács elnök- helyettese kíséretében megérkező Szabó Pált, maid a vendégek díszebéden vettek részt az MNDSZ helyi szervezetében. Az ebéd után meglátogatták a Táncsics termelőszövetkezetet, ahol elbeszélgettek a tsz tagjaival és vezetőivel.
Este a Városi Könyvtárban találkozott Szabó Pál az olvasókkal. Érdeklődött a könyvállomány és az olvasótábor száma és összetétele iránt, majd — a jelenlévők kérésére — sok könyvet dedikált. Közvetlenhangú és érdekes előadását nagy figyelemmel hallgatták a kisújszállási dolgozók.
Kifejtette, hogy az irodalom, a műveltség, a könyv, a szellem — hatalom. A megszerzett hatalmat megtartani, csakis ezzel — műveltséggel, szellemi erővel lehet. Éppen ezért olvasni kell mindenkinek és minél többet.
Az irodalmi mondanivaló mellett kitért arra is, hogy a kisújszállási termelőszövetkezetek országos viszonylatban nem tartoznak a legjobbak közé, pedig, ha a város dolgozói, élükön a szövetkezeti tagokkal, csupán egy évig, fegyelmezetten, teljes erejükből dolgoznának, soha nem látott fejlődés következnék be Kisújszállás életében.

Szolnok
október 2. Irodalmi est a Szigligeti Színházban. Vendég: Sarkadi Imre volt. Előadása után a színház művészei szolnoki írók és költők műveiből adtak elő.

A Megyei Könyvtár a mai magyar könyvkiadás bemutatása céljából könyvkiállítást rendezett az olvasótermében, és olvasó-megbeszélést is tartottak.

Szolnokon öt könyvsátrat állította fel a tömegszervezetek. A vasútállomáson a Vasutas Szakszervezet, a városi tanács előtt az MNDSZ városi szervezete, az Uttörőház előtt az úttörők, a városi párt- bizottság előtt a DISZ, a Kossuth Lajos-utcában pedig az Állami Könyvesbolt.

október 5. A Járműjavító kultúrtermében; irodalmi estet rendezett az Állami Könyvterjesztő Vállalat az üzemi kultúrotthon segítségével. Megjelent és felszólalt az esten Gyárfás Miklós, az ismert író és kritikus. Közreműködtek a Szigligeti Színház művészei. 
Az üzemi pártbizottság képviselője nyitotta meg az irodalmi estet, majd rögtön utána Gyárfás Miklós beszélt az írókról és olvasókról, valamint az irodalom feladatairól. Megemlítette, hogy új irodalmunk felnőtt már, önálló; eredményesen küzdenek az írók a sematizmus ellen. Ugyancsak felnőtt olvasóközönségünk is, melynek véleménye jótékonyan befolyásolja Íróinkat. Kérte a résztvevőiket, hogy a most megvásárolt és olvasott művekről írják meg véleményüket a könyvek íróinak. !
Gyárfás Miklós közvetlen hangú felszólalása után megkezdődött a színvonalas, tartalmas műsor, melyben a Szigligeti Színház művészei működtek közre.
Első számiként Szép Zoltán szavalta el Petőfi: „A XIX. század költői" című versét, melyet Kiss Tibor énekszámai követtek. Nagy tetszést keltett Benjámin László „Hajnali karének“ c. versciklusa, — melyet Győri Ilona adott elő. Sok és megérdemelt tapsot kapott Ser- íőző Ilona, aki Musszorgszkij: Gopek-ját énekelte.
Ezután Bőd Teréz egy Vörösmarty és egy Zelk verset adott elő kedvesen, nagy sikerrel. Gyárfás Miklós egyik kötetben még meg nem jelent novellája, „A cseresznyési eset“ következett. Velencei István előadásában nagy tetszést váltott ki, majd Hadházi Sándor szavalt el két verset, az egyiket Juhász Ferenctől, a másikat Simon Istvántól, két fiatal költőnktől.
Feszült figyelem kísérte a következő számot, Karinthy: „Röhög az egész osztály“ című humoros írását, melyet a nagyon tehetséges Fülár István adott elő. Felszabadult, harsogó nevetés töltötte be az egész termet. A résztvevők nagy tapssal jutalmazták Fillár István számát. Befejezésül ismét Serfőző Ilona énekelt — ezúttal egy-egy megzenésített József Attila és Petőfi verset — ismét nagy sikerrel. Ifomoly irodalmi és zenei élményben, kellemes szórakozásiban volt részük az est hallgatóinak.

Tiszaföldvár

A könyvhét alkalmából a helyi gimnáziumban könyvdélutánt rendeztek. Nagy örömet okozott a sorsolás azoknak a szerencséseknek, akik nyertek, Karinthy és Jókai könyvei közül.