Címke: Palik Mátyás

Repülőműszaki Gyűjtemény

Palik Mátyás - Pogácsás Imre - Törőcsik Tímea - Szabó Nikoletta: 

Hatvan éve a repülőszakemberképzés és a repüléstudomány szolgálatában (*)

Nemzeti Közszolgálati Egyetem Egyetemi Könyvtár Haddtudományi és Honvédképző kar Kari Könyvtár Repülőműszaki Gyűjteménye hatvan esztendeje, 1963 óta áll az érdeklődők rendelkezésére Szolnokon. Az elmúlt évtizedek számos próbatételnek tették ki a könyvtárt, amelynek sorsa mindig összefüggött a repülőtisztképzés intézményével.

Digitális letét Fodor Gyula nyugállományú repülő ezredes gyűjteményéből

Kezdetek

A repülőtisztek képzése 1949-ben, az akkor alapított Kilián György Repülő Hajózó Tiszti és a Vasvári Pál Repülő Szakkiképző Iskola keretei között indult el Szolnokon. A képzés az 1956-os forradalmat követő ötéves szünetet után, 1961 augusztusában indították újra.

Forrás: Tükör 1962

A 4000 kötetes szakkönyvtára Kilián György Repülőtiszti Iskolában 1963. szeptember 19-én kezdte meg működését. A gyűjtemény - folyamatos állománygyarapítás mellett - 1967-től, már a Kilián György Repülőtiszti Főiskola könyvtáraként üzemelt, közel 20 000 darab dokumentummal. Az 1970-es években komolyabb technikai korszerűsítésre került sor. 1973-ban az újonnan épült, új hallgatói kollégiummal közös épületben kapott helyet a könyvtár, amelynek fejlődése töretlen volt a következő évtizedekben. Az 1980-as évek végétől a gyűjtemény nemcsak a könyvállomány összetételében változott, hanem az épület is megújult, korszerűsödött, majd az 1990-es évek elején, a digitalizáció jeleként, a könyvtárban megjelentek az első számítógépek.
Az 1992-ben a Zrínyi Miklós Katonai Akadémiával kötött együttműködési megállapodás újabb jelentős mérföldkőnek számított. Ekkor kezdődött el a könyvtár informatikai fejlesztése, a szakmai kiadványok és dokumentumok számítógépes feldolgozása. 1996-ban, a katonai felsőoktatási intézmények átszervezése során, a szolnoki könyvtár a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem fenntartásába került. Ettől az évtől kezdve, már közös könyvtári rendszer működött, elindult a dokumentumok vonalkóddal történő ellátása. [1.]

A gyűjtemények története

A kétezres évek közepén került sor a könyvtárnak helyet adó épület teljes körű felújításra. Az intézmény 2005-ben került fel a Nyilvános Könyvtári Jegyzékbe, két évvel később jelentős számítógépes fejlesztés és állománybővítés történt. Ennek az időszaknak egyik jelentős szakmai eredménye, hogy a szolnoki könyvtár (2010-ben) befogadta a Jobbik István Szakkönyvtár gyűjteményét.

A szolnoki Killián György Repülő Műszaki Főiskola könyvtára - Szolnok megyei Néplap, 1989

A Jobbik István Szakkönyvtár története 1992-ben kezdődött. Abban az évben az MH Repülőfőnökségből kivált a repülőműszaki szakterület, és az Anyagi-technikai Főcsoportfőnökség részeként létrejött a Magyar Honvédség Repülőműszaki Szolgálatfőnökség, amelynek alárendeltségében alakult meg a Magyar Honvédség Repülőműszaki Intézet. Az akkori szolgálatfőnök, Jobbik István mérnök ezredes és az anyagi-technikai főcsoportfőnök, Hollósi Nándor tábornok egyetértésével és támogatásával úgy döntött, hogy az intézetnél létre kell hozni egy úgynevezett „etalon” könyvtárat, amely a repülőeszközök műszaki leírásainak, légi üzemeltetési, földi kiszolgálási, javítási utasításainak hatályos gyűjteménye lesz. Ez az etalon könyvtár az évek során szakkönyvtárrá alakult, egyre több olyan szakirodalomi kiadvány, könyv tartozott az állományába, amely a napi munkához, és különösen a szakmai fejlődéshez nyújtott támogatást. A Repülőműszaki Intézet felszámolása után, az MH Logisztikai Főigazgatóság megalakulásával a Repülőműszaki Szolgálatfőnökség vette át a könyvtárat. Újabb átszervezést követően az MH Összhaderőnemi Logisztikai és Támogató Parancsnokság, jogutódként nemcsak átvette, de a tudományos igényeknek megfelelően továbbfejlesztette. [2]  A szakkönyvtár abban az időszakban közel 5000 kötettel rendelkezett. [3]

A szakkönyvtár névadóját egész életében magas fokú hivatástudat, lelkiismeretesség, helytállás és szakmaszeretet jellemezte. Felelős beosztások ellátása mellett sokat olvasott, tanult, publikált, a magas színvonalú katonai szakmai folyóiratok és szakkönyvek az állandó olvasmányai közé tartoztak. A katonai repülés kapcsán különösen a harci alkalmazás, a repülés dinamikája, az aerodinamika, a repülésvezérlés, a vezérelhetőség problémái és a hajtóműelmélet tartozott az érdekelődési körébe. Az említett témakörökben tudományos értékű szakfordításokat és tanulmányokat jelentetett meg. Legjelentősebb munkája „A korszerű repülőgépek aerodinamikai jellemzői”, „A változtatható geometriájú szárnnyal felszerelt repülőgépek aerodinamikai és repülési jellemzői, valamint – sajátosságai” című, összefoglaló kétkötetes tanulmány. Az általa írt művek is gazdagítják az átadott könyvtár anyagát. [4]

A gyűjtemény átvétele alkalmából ünnepi emlékülést és koszorúzást tartottak, ott merült fel, hogy a könyvtár felvegye a Jobbik István Szakkönyvtár nevet.
Az elmúlt időszakban a szakemberek az állományt teljes mértékben feldolgozták, a szakirodalom immár kereshető az online katalógusban is. A gyűjtemény állománya jelenleg körülbelül 5000 kötetet számlál. Jelentősége a kiváló szakmai szemmel összeválogatott repülős törzsanyag rész, amely mellett számos tudományterület képviselteti magát.
A könyveken és kéziratokon kívül a gyűjteménynek emléktárgyak is részét képezik.
A szakkönyvtár 2015-ben – Fekecs Gábor hajómérnöknek köszönhetően – újabb magángyűjteménnyel gyarapodott. Az igen gondosan összeállított könyvkollekció kizárólag a repüléssel kapcsolatos szak- és szépirodalomból áll.
A szakmai könyvek között magyar, angol, német, valamint olasz és francia nyelvű könyvek is találhatók; a szépirodalmi művek magyar vagy angol nyelvűek. Ritkaság számba menő folyóiratok bekötött számait is tartalmazza a gyűjtemény, többek között a Magyar Szárnyak teljes első évfolyamát is megtalálhatja az olvasó.
A gyűjtemény összetételét az adományozó érdeklődési területei jellemzik:
─ a repülés korai története;
─ a forgalmi repülés és a repülőgépgyártás története az Amerikai Egyesült Államokban;
─ a repülés biztonsága;
─ a repülés második világháborúban játszott szerepe;
─ a vitorlázó és a motoros repülőgépek tervezése és gyártása Magyarországon;
─ úttörő nők a repülésben;
─ az északi – alaszkai, valamint észak kanadai – „vadon” repülés története;
─ a repülésmeteorológia
─ és végezetül a repülés nemzetközi szervezetének, a Nemzetközi Repülő Szövetségnek (Fédération Aéronautique Internationale – FAI) sportrepülésre vonatkozó szabályzatai.

A könyvek beszerzését a gyűjtő számára az tette lehetővé, hogy hivatalos külföldi útjain jó kapcsolatot alakított ki a használt könyveket forgalmazó vállalkozásokkal, amelyektől a helyszíneken, illetve levelezés útján vásárolt a gyűjtőkörébe tartozó köteteket. Sok könyvhöz és szabályzathoz úgy jutott hozzá, hogy vállalta azok magyar nyelvre történő fordítását.
A repülőműszaki könyvtár hírneve, a speciális szakirodalom iránt érdeklődők javaslata és ajánlása jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy ez a különleges gyűjtemény végül Szolnokra került. A gyűjtemény szakszerű gondozása, a kutatók számára elérhetővé tétele, a korrekt kapcsolattartás az adományozóval, mind azt igazolta, hogy jó döntés született.

A könyvtár gyűjtőköre

A könyvtár fennállása óta gyűjti a repülés minden területére kiterjedő szakirodalmat. Állományának közel felét a repüléssel kapcsolatos angol, illetve magyar nyelvű szakirodalom alkotja. Ezek a kiadványok főként a hadtudomány és a katonai műszaki tudomány köréből kerülnek ki. Speciális részét képezik gyűjteményünknek a repülési szabályzatok. Ezek a kiadványok úgynevezett „használati-, alkalmazási útmutatók”, amelyek egyrészt a repülőgépek, helikopterek különböző rendszereinek, berendezéseinek működését, felépítését ismertetik, másrészt a légi járművek harci alkalmazására vonatkozó elveket és módszereket tartalmazzák.
A könyvtári állományba vett – különböző felsőfokú képzésekben készült – mintegy kétezer szakdolgozat 1972-ig visszamenőleg tematikusan is kereshető.
Az ugyancsak rendelkezésre álló szépirodalmi állomány az utóbbi években kevésbé gyarapodott. Ezek a könyvek korábban a Szolnokon tanuló hallgatók szabadidejének eltöltésében kaptak szerepet, illetve támogatták az alapműveltség fenntartását.
A kart Erasmus+ nemzetközi hallgatói mobilitás program keretében külföldi hallgatók is látogatják.
A könyvtár számukra is szolgál angol nyelvű szépirodalommal.
Az úgynevezett kézikönyvtárban elsősorban lexikonok, enciklopédiák, illetve nagyobb értékű, ritka szakkönyvek találhatók.
Az eltelt évek során az intézmény szorosan együttműködött a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Egyetemi Könyvtár, Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar, Kari Könyvtárával, majd 2016-ban szervezetileg is betagozódott abba. Az új beszerzésű számítógépek, és a hálózatfejlesztés segítségével megtörtént az informatikai rendszer felzárkóztatása.
A könyvtár legfontosabb célkitűzése a hallgatók, oktatók és minden repülés iránt érdeklődő olvasó számára a magas színvonalú szakmai- és tudományos szolgáltatás biztosítása. Ennek érdekében a szakemberek a könyvtári szolgáltatásokkal igyekeznek megfelelni a digitalizációs követelményeknek. A katalógus online felületen is elérhető, emellett az érdeklődők és kutatók számára a könyvtár több mint ötven hazai és nemzetközi adatbázis hozzáférését biztosítja. Ezek közé tartozik többek között az Arcanum Digitális Tudománytár (ADT), ahol teljes terjedelmükben olvashatók a Magyarországon vagy magyar nyelven megjelent heti- és napilapok, lexikonok és válogatott monográfiák; a Brill International Law & World Order, Gale OneFile – Military and Intelligence, Gale OneFile - War and Terrorism Collection adatbázisok, amelyeken keresztül számos idegen nyelvű folyóirat is elérhető.
A könyvtár számos nyomtatott szaklapot – elsősorban a repüléssel és hadtudománnyal foglalkozó periodikákat – is előfizet, amelyek mellett műszaki és természettudományi folyóiratok is elérhetők.
A könyvtár a Magyar Honvédség Kiss József 86. Helikopterdandár területén helyezkedik el, így az egyetemhez kötődő oktatók, kutatók és hallgatókon kívül kiszolgálja a bázis területén települő katonai alakulatok könyvtárlátogató állományát is. A 75 fő befogadására alkalmas oktatóterem, valamint a nagy méretű olvasóterem tudományos előadások, szakmai tanfolyamok, PhD-műhelyviták helyszíneként is szolgál. Az elmélyült tanuláshoz és kutatáshoz két teljes felszereltségű, internethozzáférést biztosító önálló kutatószoba áll rendelkezésre. A szolnoki könyvtárosok felkészülten, szakmai háttértudással várják az érdeklődőket, legyen szó tudományos kutatásról, oktatásról, tanulásról, vagy akár a repülés világáért rajongásról.

A szolnoki repülőszakember-képzés érdekében könyvtári munkát végzők előtt tisztelegve, a könyvtár megalakulásának 60. évfordulója alkalmából, a tudománynapi rendezvényekhez kapcsolódva 2023. november 30-án, „Kihívások és lehetőségek a műszaki tájékoztatásban – 60 éves a szolnoki Repülőműszaki Gyűjtemény. Könyvtár- és információtudományi konferencia” címmel tudományos tanácskozásra került sor, amelyre meghívást kaptak a könyvtár korábbi munkatársai is.

A gyűjtemények névadói

Jobbik István (1943. október 28. – 2000. január 16.) középiskolai tanulmányait Pécsett végezte, amelynek utolsó évében belépett a Magyar Honvédelmi Szövetségbe. Eleinte az ejtőernyőzés vonzotta, majd érdeklődése a repülőszerkezetek felé fordult. 1962-ben sikeres felvételt nyert a Kilián György Repülő Tiszti Iskola sárkány-hajtómű szakára. A főiskolát 1965-ben kiváló diplomával fejezte be. Eredetei tervei szerint Szolnokon kívánt maradni oktatóként, ám a csapatoknál nagyfokú technikushiány miatt Taszárra került. Az ottani Repülőezred Mérnök-műszaki Szolgálathoz helyezték javítótechnikusi, később hibafelvételező részlegparancsnoki, majd csoportparancsnoki beosztásokba. 1969-ben akadémiai előkészítőre vezényelték, majd megkezdte mérnöki tanulmányait a moszkvai Zsukovszkij Repülőmérnöki Akadémián. 1974-ben diplomázott, később a Repülőezred Mérnök-műszaki Szolgálat üzemeltető mérnökeként ismét Taszárra került. Rövidesen az ezred mérnök-műszaki szolgálatfőnökének nevezték ki. Ebben a beosztásban egészen 1984 júniusáig dolgozott, majd júliustól az időközben megalakult veszprémi légvédelmi hadtest repülőfőnökségre helyezték mérnök-műszaki alosztályvezetői beosztásba. 1986 januárjában helyezték át Budapestre, a Repülő Főnökségre. A folyamatosan változó elnevezésű szervezetnél a Légvédelmi és Repülő Parancsnokságon osztályvezető helyettes, majd osztályvezető lett, 1991-től technikai helyettessé nevezték ki. Időközben, 1992-ben – repülő műszaki szolgálatfőnökként – áthelyezték a Magyar Honvédség Anyagi Technikai Főcsoport Főnökség szervezetéhez. Ebben a beosztásban dolgozott nyugdíjba vonulásáig.
Jobbik István katonai szolgálati ideje alatt a balesetmentes repülést helyezte központba. Folyamatosan képezte magát, és a megszerzett ismereteit, tapasztalatait rendszeresen közreadta. Számtalan cikke, több könyve született a balesetmentes repülés biztosítása érdekében. Halála után magángyűjteménye a Maléter Pál laktanyába került, amelyet egy honvédelmi intézkedés következtében 2010-ben ki kellett üríteni. A gyűjtemény ekkor került az akkor Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar Repülőműszaki és Légvédelmi Intézet könyvtárába. [5]



Fekecs Gábor (1929. október 27.) repülőmérnöknek készült, ezért már középiskolás korában belépett az akkori Műegyetemi Sportrepülő Egyesületbe. Érettségi után a Budapesti Műszaki Egyetemre nyert felvételt, de a történelmi események keresztülhúzták a terveit.
A harmadik év elején, amikor a további tanulmányokat már szakosítva végezték, a repülőtagozatot az akkor alakult hadmérnöki karhoz csatolták. Mivel Fekecs Gábor nem vállalta a katonai pályát, mint katonaköteles fiatalembert behívták sorkatonai szolgálatra, és átvezényelték a Honvéd Kollégiumba. A harmadik év végén leszerelték, és szabadon választhatott a polgári tagozatok közül. A döntésére mindössze 48 óra állt rendelkezésére. Végül másik két társával a hajómérnöki tagozatot választotta, ugyanis úgy tűnt, ott tudják legjobban hasznosítani a repülőtagozaton megszerzett ismereteiket. Négy különbözeti vizsga és további egy év tanulás után 1952-ben fejezte be az egyetemet.
Ezt követően Balatonfüreden helyezkedett el, majd 1954-ben került a váci székhelyű Dunai Hajógyár Budapesten működő tervezőirodájába. Az ’50-es évek közepétől aknamentesítő hajók helyett motorkerékpár-oldalkocsik gyártásába fogtak.
A sorozatgyártás beindítását Fekecs Gábor irányította. Fő tevékenysége azonban hajók és csónakok tervezése maradt. 1956 nyarától főkonstruktőrként irányította a tervezési munkákat. Vízibuszok, motorcsónakok, tengeri mentőcsónakok, szárnyas csónakok és szárnyas személyszállító hajó készültek szakmai irányításával. A motorcsónakok és szárnyas motorcsónakok tesztelésében három éven keresztül személyesen is részt vett. [6]
A hatvanas évek közepén egy nagyobb átszervezés miatt elhagyta Vácot, és a Magyar Hajó- és Darugyár központjában dolgozott. 1968-tól az Országos Tervhivatalban az Ipari Főcsoport informatikai felelőse lett. 1972-től – egészen 1989-es nyugdíjba vonulásáig – az általa szervezett új osztály vezetője a Számítástechnikai Központban. A repülés, főként a vitorlázórepülés iránti szeretete életre szóló szenvedély maradt. [7]

A szolnoki Repülőműszaki Gyűjtemény és előd szervezeteinek vezetői

1963 – 1967 Tarr Ferenc;
1967 – 1970 dr. Brunszvik Pálné;
1973 – 1988 Kiss Sándorné;
1988 - 2016 Nagy Imréné
 

(*) Másodlagos közlés. A cikk korábban a Haditechnika 2024. 1. számában jelent meg.

Források:
[1] Huszár Katalin: Könyvtári helyzetkép a haderő-átalakítás tükrében  (Letöltve: 2023. 10. 26.)
[2] 103/2002. (HK 30.) HM utasítás a tudományos információellátás rendjéről  (Hatályos 2003. 01. 08. – 2023. 02. 08.) (Letöltve: 2023. 10. 26.);
[3] Katonai logisztika 13. évfolyam 1. sz. 2005  (Letöltve: 2023.10.26.);
[4] Ungvár Gyula: Pro Militium Artibus A Hadtudományért. Bp. Zrínyi, 2014. 143 p. ill. A kitüntetésben részesültek rövid életrajza (Letöltve: 2023.10.28.);
[5] A Honvédelmi Minisztérium Közigazgatási Államtitkára és a Honvédelmi Minisztérium Honvéd Vezérkar Főnöke 48/2010. számú együttes intézkedése  (Letöltve: 2023.10.26);
[6] „Rakétával kilőtt fecske” (Letöltve: 2023.10.10.);
[7] „A kalandos életű repülőgép alkotói vérbeli mérnökök voltak”  (Letöltve: 2023.10.10.).