A Verseghy Ferenc Könyvtár innovációs pályázatának keretében folytatódott a Módszertani ötletek csoportos foglalkozásokhoz szakmai programunk. A projekt megvalósulásával elsődleges célunk gyakorlati javaslatokat nyújtani a vármegyebeli és a Szolnok város iskolai könyvtárosainak az élményt nyújtó csoportos foglalkozások tartásához. Egyúttal szorosabbra fűzni a kapcsolatot könyvtáros munkatársainkkal, olyan szakmai csoportot építeni, melynek tagjai bizalommal fordulhatnak egymáshoz bármilyen kérdéssel.
Az első műhelyfoglalkozáson a jelentkezők megismerkedhettek a gyermekkönyvtárunkban használt posztótechnikával, sőt elkészíthették egy mese szereplőit. A második alkalommal a digitális ismereteiket bővítettük a QR-kódos játék és a Városfoglaló webes helyismereti alkalmazás kipróbálásával.
A harmadik műhelynapunkat 2024. május 13-án tartottuk, melyen egy magyar népmese különböző előadását, dramatizálását mutattuk be.

A délelőtt folyamán elmeséltük A só magyar népmesét posztótechnikával, papírszínházzal, majd bemutattuk marionett bábok, illetve kesztyűbábok segítségével. Arra adtunk megoldási lehetőségeket, hogyan adhatja elő egy vagy több személy a mesét.

A posztótechnika egy szemléltetési mód, melynek alkalmazása során a filcanyagból készített síkbábokat egy enyhén döntött, filcanyaggal bevont táblára helyezzük fel, miközben mesélünk, vagy adott témában nyújtunk a gyermekek szintjének megfelelő ismereteket.

A Papírszínház a lehetőségek végtelen tárháza, amitől színesebb és izgalmasabb lesz egy történet – hanghatásokkal, zenei betétekkel, versekkel, mondókákkal, dalokkal – igazi színházi élménnyé változtathatjuk a hagyományos meseolvasást.

A mesélésnek ez a formája Japánból származik, ahol a 12. században a buddhista szerzetesek kamishibai (papírszínház) segítségével mesélték a fontos erkölcsi tanulsággal szolgáló történeteiket.
A Papírszínház egy keretbe behelyezett számozott képek sorozata, melyeket a mesélés ritmusában egymás után húzunk elő. A történet a kihúzott lapok hátulján olvasható. A közönség mindeközben a kerettel szemben foglal helyet, onnan figyeli az események kibontakozását.

A marionett báb a bábok egyik fajtája, amelyet az ókori arabok már használtak. Innen indult el hódító útjára a drótokkal, kötelekkel mozgatható figurákkal való játék. A középkorban Európában eredetileg templomi szertartásokhoz használták. A marionett kifejezés francia eredetű, jelentése: kicsi Szűz Máriácska. Abban az időben az egyik legnépszerűbb báb Máriát jelenítette meg, de volt ördög báb is. Idővel azonban a vásártérre szorultak ki a templomból a bábosok, és ma már inkább szórakoztatás a célja egy-egy bábelőadásnak.

Mi a Manufaktor artlabor vezetőpálcás bábjait használjuk. A báb fejéből merev fémpálca vezet a kereszthez, így a test közvetlen módon mozgatható, a többi testrészt pedig zsinórok segítségével.
Általában paravánhoz kötött, alsó mozgatású bábjáték legelterjedtebb formája a kesztyűbáb. A bábos a kezére húzza fel a figurát, így kelti életre. Ez a bábtípus rendkívül mozgékony játékra képes, báját pedig az adja, hogy arányai nem az ember, hanem az emberi kéz arányaihoz igazodnak.

A mesélés után a huszonöt lelkes kolléga azt is megtudhatta, nálunk hogyan lesz egy meséből bábelőadás.

Intézményünkben 2008 decembere óta működik a gyermekkönyvtárosokból álló Minerva bábcsoport. Óvodásoknak és kisiskolásoknak szóló meséket dramatizálunk és adunk elő. Szervezett csoportoknak és nyilvános, családoknak szóló bábelőadásokat tartunk.
Legfőbb célunk élményt nyújtó, szórakoztató, tartalmas, színvonalas, nevelő hatású bábelőadások összeállítása, tartása szervezett csoportoknak és családoknak.
A bábjáték előkészítője az olvasásnak, megalapozhatja az irodalom szeretetét a gyermek számára, ezért különleges a könyvtári környezetben tartott előadás. A könyves környezet lehetővé teszi, hogy az előadás után a könyvajánlásokkal könyvnézegetésre, könyvkölcsönzésre buzdítsuk látogatóinkat. Ezzel hozzájárulva az igényes szórakozás, a szabadidő hasznos és kellemes eltöltése, az egész életen át tartó tanulás lehetőségének biztosításához.
A bábjáték sokoldalú, komplex hatása miatt nagyon alkalmas módszer a gyermeki személyiség fejlesztésére. A megformált karakterek, dramatizált történetek a zene és mozgás együttesen hatnak a nézők értelmére, érzelmeire, ízlésére, segíti a közönségi magatartás kialakítását. A gyermek tökéletesen beleéli magát a bábjátékba, feszülten figyel, belekiabál, válaszol a szereplőknek. A jó bábjáték fejleszti a gyermek képzeletét, erősíti a megosztott figyelem tartósságát, az emlékezetet, a gondolkodási folyamatokat. Fejlesztő hatással van a beszédkészségre. Megismerkedhetnek az olyan alapvető fogalmakkal és értékekkel, mint a jó és a rossz, a szép és a csúf, az igaz és a hamis.
A kész előadásainkat kiajánljuk (nyomtatott és online gyermekkönyvtári programajánló) a nevelési és oktatási intézményeknek. Az óvodás csoportok és a kisiskolás osztályok ebből a kínálatból választhatnak, jelentkezhetnek, időpontot egyeztethetnek. A csoportoknak szervezett előadások lebonyolítása hasonló a csoportos foglalkozások felépítéséhez.
A nyilvános, családi bábelőadások tartását megelőzi a marketing tevékenység, mellyel ajánljuk, felhívjuk a figyelmet a programra. Az előadások népszerűsítése a többi könyvtári programhoz hasonlóan történik. Ilyenkor az új előadás összeállítása és a marketing tevékenység párhuzamosan zajlik.
Vidám hangulatú, tartalmas napot tudhatunk magunk mögött. Nagyon köszönjük az érdeklődést, és szeretettel várunk mindenkit szeptemberben a negyedik MÖCS-re!