Munkácsiné Szabó Katalin: Hogyan készül? A 2024. május 13-i bemutató anyaga

Döntés új bábelőadás összeállításáról: A gyermekkönyvtár adott évi munkatervében rögzített, hogy évente mennyi új bábelőadást tervezünk. Ettől eltérhetünk belső vagy külső partneri felkérés esetén.

A darab kiválasztása: Szintén az adott évi munkatervben rögzített, hogy mely időpontokban, milyen alkalmakra tartunk nyilvános, családi bábelőadásokat, illetve készítünk újakat. A darab kiválasztásakor felvetődő kérdések: Milyen tartalmat közvetít a történet, mi a mese tanulsága? Mi az előadás célja? Milyen hatást kíván elérni? Kik a mese szereplői? Hányan játsszák? Kiosztható, előadható? Milyen korosztálynak szól? Mi a választott bábtechnika, ill. megjelenési forma, a képi és akusztikus világa? Hol található alkalmas mese, történet? Mindig az 5-9 éves korosztály érettségi szintjének megfelelő népmeséket, meséket, történeteket választunk mesekönyvekből, illetve nyomtatott formában megjelent szövegkönyvekből.

Dramatizálás: A dramatizálás során az epikus történetet átalakítjuk a dráma műnemre jellemző formára; a szereplők játékából, párbeszédéből, monológjából, mozgásából, gesztusából ismerjük meg a cselekményt; a szereplők érzéseit, gondolatait, szándékát. A kiválasztott szöveget elemezzük, ahol szükséges húzunk, máshol toldunk bele. A dramatizálás lényege, hogy az átalakított mesében legyen a párbeszédekből világosan kibontakozó esemény, konfliktus, követelmény, hogy humoros és tanulságos is legyen egyben. Szükség esetén még a kész szövegkönyveket is átdolgozzuk a saját elképzelésünk szerint. Figyelni kell a történet felépítésére, mivel minden történeteknek van eleje, közepe és vége, azaz kezdete, bonyodalma és szerencsés végkifejlete. Ezen kívül a szerkezeti tagoltságára, a jelenetek és a helyszínek változására, azok összekötésére, a zenék helyeinek megjelölésére. Mivel a szöveg mellett fontos, élménynyújtó szerepe van a történet hangulatához, témájához illő zenei betéteknek, a hangulatot fokozó effekteknek, melyek kiválasztása, megvágása stúdiómunkálatokat igényel. Sokszor a kiválasztott dal dallama megfelelő a darabhoz, csak a dalszöveget kell a tartalomhoz igazítani, átírni.

Olvasópróba. Asztali próba, mely során a dramaturg felolvassa a darabot, és javaslatot tesz a szerepek kiosztására. Ezt követi a visszaolvasó próba, ahol a szereplők olvassák fel saját szövegeiket. A sort az elemző próba zárja, melyen végigelemezzük a művet, megjegyzéseket fűzünk az egyes jelenetekhez. Körvonalazódik, mit hogyan szeretnénk megvalósítani. Amennyiben nem, további javítások történnek, addig, míg a szövegkönyv minden szereplő számára megfelelő lesz.

A rendezőpéldány összeállítása: A megbeszélések eredményeként elkészül a szövegkönyv rendezőpéldánya, mely a dramatizált szövegen kívül tartalmazza, hogy ki, mikor, hol, honnan jön, merre megy, a zene bejátszását, a fények változását, a díszlet mozgatását stb.

Tervezés: A szövegkönyv megalkotása után jöhetnek a szcenikai megoldások: a térforma megtervezése, a díszlettervezés, a bábtervezés, jelmeztervek, kellékek megtervezése. A térforma megválasztása függ a tartalomtól, a látványtól és a praktikumtól.

Tartalom: Miről szól az előadás? Milyen világban képzelhető el? Milyen helyszíneken játszódik a történet? Mely jelenetek hangsúlyosabbak?

Látvány: Az előadás képi világa legalább annyira fontos, mint a szöveg. A bábszínterünk zártterű paraván, melynek szélessége, mélysége és a háttér magassága állítható, illetve rendelkezünk egy kisebb marionett színpaddal is. A bábszíntér határozza meg a választandó bábfajtákat. A díszletnek, a formáknak, a színeknek, a fényeknek összhangban kell lenni a történethez elképzelt világgal.

Praktikum: Jól láthatónak, hallhatónak kell lennie. A díszlet akkor jó, ha első pillanatban tudja a néző, hol játszódik a történet, dekoratív, stilizált, népmesék esetén a népi kultúrát tükrözi. A látvány és szerkezeti rajzok készítése közben sok megoldandó kérdés vetődik fel: miből készüljön, amennyiben változik, hogyan változzon, hogyan lesz felfüggesztve, alátámasztva? Méretarányosságra ügyelni fontos, hogy a díszlet és a báb ne nyomja el egymást.

Bábtervezés elején azt a legfontosabb tisztázni, hogy mit kell tudnia a bábnak, illetve melyik színtéren adjuk elő, mivel ez határozza meg a használt bábtechnikát (kesztyű-, bot-, pálcás, sík-, tárgybáb vagy marionett). Többször előfordul, hogy egy bábot több szerep eljátszására is felhasználunk, ilyenkor a karakterét más ruhával, jelmezzel alakítjuk ki, így lesz a kiskondásból király.

A kellékek megtervezésénél pedig leginkább az összhangra kell figyelni, egy Mátyás királyos mesében nem lehet modern díszítésű korsó.

Kivitelezés: A megtervezett színpadtechnikai eszközök: díszletek, bábok, jelmezek, kellékek elkészítésével, beszerzésével folytatódik a folyamat. A díszleteket, a bábok egy részét és a kellékeket magunk készítjük. Többfajta bábot használunk: alulról mozgatott kesztyű-, bot-, pálcás, sík-, tárgybábokat és felülről mozgatott vezetőpálcás marionett bábokat. A kesztyű- és a marionett bábokat a készítőtől vásároljuk. A bot-, pálcás, síkbábokat mi készítjük.

A bábszíntér beépítése: A felállított paraván beépítése folyamatosan történik, ahogy a díszletek készülnek. A takarásban folytatott játékmódhoz kialakított paraván beépítése több területre terjed ki: az első paraván elejére és tetejére, az első és a hátsó paraván közötti térre és a hátsó paravánra. A sík díszletek, hátterek és a fénytechnikai eszközök (fényfüzérek, -háló) nagy csipeszekkel, tűkkel és egy sín segítségével rögzíthetők, míg a térbeliek forgatható tetejű díszletállványokra helyezhetők. Az első paraván belső felére kerül a minden instrukciót tartalmazó szövegkönyv. A marionett bábszíntere az első paraván síkjában lévő, asztalra helyezett felülről nyitott, dobozszerű színpad. Elején elhúzható függönnyel, a hátulján cserélhető háttérrel ellátva, középen talpas sík díszletekkel tagolható a tér. A paravánon belül kis asztalokra helyezzük a darabban szereplő bábokat, a szükséges ruhákat, kellékeket, a hangtechnikai eszközöket (laptop, CD-lejátszó, CD-lemez, hangfal) és a zenei betétek indításához szükséges szövegkönyvet. Külső téren tartott előadások alkalmával a hangtechnikus munkatárs biztosítja a hangosítást.

Próbák: Az első színpadi, a paraván mögötti próbák alatt a végrehajtandó feladatok felvázolása, rögzítése, a színpadi mozgások körvonalazása történik meg. Így alakul ki az előadás fő váza. Második körben a szereplők jelenetenként rögzítik és gyakorolják a szöveget és az ahhoz kapcsolódó színpadi mozgást. A játékok részletes, gondos kidolgozása közben állítjuk be a zenét, az éneket, a táncot és a díszletek, kellékek mozgatását. Harmadik lépésként egyfolytában, leállások nélkül folyik az előadás. A próbák alatt szükség esetén folyamatosan változhat a játék, sőt még a szöveg is. Összeállt a bábelőadás, kezdődhet a játék.