Szolnok
04.12. Született vesztesek címmel, a költészet napja alkalmából Varga Erika mutatta be műsorát az MN Reptéri Helyőrségi Klubjában.
04.12. Született vesztesek címmel, a költészet napja alkalmából Varga Erika mutatta be műsorát az MN Reptéri Helyőrségi Klubjában.
04.12. Szavalóversenyt rendezett a költészet napja alkalmából a karcagi Csokonai Könyvtár felső tagozatos általános iskolai tanulók részére.
04.11. József Attila születésének évfordulóján, a költészet napján irodalmi estet rendeztek a Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár olvasótermében. A nézők ebből az alkalomból A könyvek és én címmel Keres Emil Kossuth-díjas művész előadóestjét hallgathatták meg.
Új Néplap archívuma
04.12. Éveim címmel Lukács Sándor Jászai-díjas színművész műsorát láthatták a verskedvelők a jászberényi Munkás- és Ifjúsági Házban.
04.22. Gazdag választékú irodalmi előadásokkal, órákkal emlékeztek a költészet napjáról Karcagon. Délelőtt a gimnáziumban József Attila költészete címmel rendhagyó irodalomórán a Yorich KHT irodalmi színpad tagjai szerepeltek. Ezt követően a Kiskulcsosi Általános Iskola hetedik osztályos tanulói hallhattak ismertetést az Ifjúság költészete címmel, amelyen Arany János születésének 170. évfordulója alkalmából a legnagyobb magyar költőre emlékeznek. Délután pedig József Attila fiatalkori költészete címmel újabb rendhagyó óra várjt a Ragó Antal Szakmunkásképző tizenéveseit. Az órákat Szurmay Ernő, a TIT megyei szervezetének elnöke tartotta. A rendezvénysorozat öt órakor a városi kórházban író-olvasó találkozóval fejeződött be, ahol Bakonyi Péter író—szociológussal találkozhattak az érdeklődök.
04.09. Költészet napja alkalmából lluh István költővel beszélgethettek a Ságvári Endre Művelődési Központban.
04.21. A költészet napja tiszteletére rendezett irodalmi estet Karcagon a Csokonai Könyvtár, a Déryné Művelődési Központtal közösen. Az Emberi érzelmek a költészetben című összeállítás előadóművésze Sellei Zoltán volt.
04.10. A városi könyvtárban a költészet napja alkalmából rendeztek műsorokat a diákoknak. A város óvodásainak vers- és prózamondóversenyére is sor került.
04.11. A kisújszállási, kunhegyesi és kenderesi diákok, valamint a felnőtt vers- és prózamondók mérték össze tudásukat. Este pedig Lélektől-lélekig címmel irodalmi estre került sor.
04.10. Vers- és prózamondó versenyt rendezett a költészet napja tiszteletére a kunmadarasi községi könyvtár.
A munka és művelődés hete keretében a költészet napja alkalmából vers- és prózamondó versenyt rendeztek.
04.11. A költészet napja alkalmából avatták fel Nagyivánon, a művelődési ház parkjában az intézmény névadója, József Attila szobrát. Az alkotó, Rieger Tibor szobrászművész volt. Az avatóünnepség estjén irodalmi emlékműsort adott a Magyar Néphadsereg Művészegyüttese.
Levendel Júlia: Nincs semmi hitelesebb, mint a saját szabadságra eszmélt ember szava (*)
* Az írónő beszéde elhangzott a szobor avatásán
Örülök, hogy a Költészet napja, József Attila születéséne évfordulója alkalmából nem a szokványos megemlékezések egyikén, hanem ezen a szoboravatón vehetek részt. Vagyis művészettel és nem pusztán protokoláros, intézményesített gesztussal ünnepeljük a művészetet és egy kivételesen nagy művészt.
Nézzék el nekem, hogy ebből a bevezető mondatból kiemelem, mégegyszer hagnsúlyozom, hogy egy művész születésnapját, s a művészetet magát ünnepeljük itt. József Attila hatalmas életművét ugyanis évtizedeken keresztül - és sajnos mind a mai naoig - különös durvasággal kezetle a hivatalos utókor. Vagy két évtizeddel ezelőtt még valóságos lázadásnak tűnt verseit versként és nem politikai feliratként közelíteni és leírni, például, hogy nem proletárköltő, hanem költő, mert ez utóbbi sokkal gazdagabb tartalmú, mint a leszűkítő jelzővel ellátott szó. Az iskolában még most is előszeretettel sulykolják a gyerekekbe azokat a költeményeit, amelyekhez történelmi élmény híján nehezen tudnak kötődni. Ne higgyék, hogy ezzel a pár szavas utalással a kor divatjának megfelelően depolitizálni akarom József Attila életművét. Nem, dehogy. Szeretném inkább elmondani, hogy ennek a konszolidációs áramlatnak is súlyos torzító hatása lehet - s persze nem a lezárt, bárki számára megközelítkető József Attila-i költészetet sérti, hanem mindenkor az olvasókat, a vershallgatókat. Mindenféle merev irányzat, amely csak ezt vagy azt akarka közvetíteni az életműből, tehát amelyik politikai, didaktikus vagy egyéb okokból kilúgozná, bennünket, a mi nagykorúságunkat, a mi vágyainkat és jogainat, mostani öntudatunkat támadja.
József Attila csodagyerekként, 17 évesen publikálta első verseskötetét, s így is mindössze másfél évtized maradt a roppant arányú mű megteremtésére, amely világirodalmi szinten is - úgy vélem - a legsűrűbben-mélyebben fejezi ki a kor lelkét. Ezalatt a másfél évtized alatt szinte minden eszmeáramlattal, stílusirányzattal, minden emgélhetővel szembesült; kipróbálta, magához hasonlította és elvetette a különféle utakat s ma már jól látszik, hogy mindig, minden helyzetben a legnehezebbet választotta, például amikor egyetlen politikai vagy művészeti táborhoz sem csatlakozott kizárólagosan. Olyan mélyen, az ösztöneiben is baloldali volt, akinek nem csupán az európai fasizálódást, hanem egyidejűleg az eszeileg talán még tragikusabb sztálinizmust is tapasztalnia kellett, és elszenvednie a különböző kiközösítéseket. Képtelen volt az önáltatásra, arra, hogy vágyait létező valóságnak hazudja, és képtelen volt a kiegyezésekre, az úgynevezett józan és szükséges kompromisszumokra. Versei tanúsítják, hogy mindent erkölcsi kérdésként élt meg, s a föloldhatatlan feszültségek, a mindenkinél magasabbrendű életelv és igény lehetetlenné tett végül az életét. Összeroppanásából azonban csak nyárspolgáriág szűrheti le a tanulságot, hogy lám, jobb lett volna legalább itt-ott egy kevés hajlékonyság. Csak művészettől idegen, kisszerűségbe ragadt szemlélettel lehet megfeledkezni a létrehozott műről, amelyet - meglehet, bár egyáltalán nem bizonyos - csak önfeláldozással teremthetett meg. Élete utolsó időszakában József Attila nemegyszer érzi magán beteljesedni a Krisztus-sorsot, amellyel egyébként nyugtaln öntudattal szintén nem békült össze, s a halálba merülésről és a legmagasabb, tökéletesedést kereső magatartásról is azt írja, hogy nem egyéb az ember-árulásnál, - de mégis: szinte tervezi is a hozzá legközelebb álló krisztusi utat. Nem a föláldozást, hanem az eszmélést. Azt a magatartást, hogy bármilyen mostohák az egyes ember körülményei, bármennyire korlátozott társadalmi szabadsága, az öntudatát, amíg él, nem szükséges kiárusítania. Vagyis lehet, hogy a világot éppen nem tudja megváltoztatni, de a húsáig hatoló csalódások után sem mond le erről az igényéről, és főképpen tudja, hogy a világhoz való viszonyát mindenkor maga alakítja. Ez az mebre eredendő szabadsága és ezt - ha tételesen nem is fogalmazták - a leg
04.08. Verseghy Könyvtár: Bánffy György színművész Ékes-érdes anyanyelvünk című előadóestjére várták az érdeklődőket.
04.16. A magyar nyelv hete tiszteletére szavalóversenyt rendezett a tiszaörsi nőklub az általános művelődési központ könyvtárában. A versenyre tizenöt klubtag nevezett be. A társadalmi zsűri könyvekkel jutalmazta a szavalókat.
04.10. A költészet napja alkalmából a Rózsa Ferenc klub fiatal tagjai irodalmi estet rendeztek „Elmondom legkedvesebb verseimet” címmel.
04.11. A Ságvári Endre megyei művelődési központ színháztermében a miskolci Napjaink irodalmi és művészeti folyóirat mutatkozik be a szolnokiaknak. Vendégül látta a megyei művelődési központ Gulyás Mihályt, a folyóirat főszerkesztőjét, valamint Bari Károly, Kalász László, Papp Lajos, Péntek Imre és Serfőző Simon költőket. A műsorban a miskolci Nemzeti Színház művészei is közreműködtek. Az ünnepi megemlékezést egyik főszervezője a Verseghy Könyvtár volt.
04.19. A jászberényiek a városi-járási könyvtárban Jobbágy Károly költővel találkozhattak.
04.11. A művelődési házban József Attila-emlékműsort tartottak.
04.10. A művelődési házban a Mai magyar líra címmel nyílt kiállítás.
04.10. Kortárs irodalmat bemutató kiállítást nyílt a városi könyvtárban.
04.11. A gyermekkönyvtárban gyermekolvasók műsorával emlékeztek meg a költészet napjáról.
A helyi gimnázium tanulói pedig Zelk Zoltánt látták vendégül.
A település könyvtárában tartott költészet napi ünnepségen Szurmay Ernő, a Megyei Könyvtár igazgatója nyújtotta át a jutalmakat a járási Petőfi pályázat győztes úttörőinek.
04.11. A legújabb kiadású magyar verseskötetekből kiállítást rendeztek, melyet bemutattak a városi könyvtárban, a tanácsházán és az ÁFÉSZ könyvesboltjában.
04.14.A 2. sz. fiókkönyvtár vendége Thury Varga Sándor volt.
04.29. A városi könyvtárban rendezték az országos szövetkezeti szavalóverseny megyei döntőjét a költészet napjához kötődően.
04.12. József Attilára emlékeztek a Kilián György Repülő Műszaki Főiskola fiataljai. A színvonalas műsorban a költő életét, forradalmi költészetét idézték fel.
04.16. A Ságvári Endre Megyei Művelődési Központban Alföld-estet szerveztek, melyen részt vett dr. Bényei József, Kiss Tamás. Ratkó József és Kurucz Gyula. Az estet dr. Kovács Kálmán, a folyóirát főszerkesztője vezette be. Csomós Mari, Huszár László, Papp Zoltán és Szombathy Gyula, a Szigligeti Színház művészeti pedig a jelenlévő költők verseit mutatják be.
Ezen a napon dr. Bényei József a Járműjavító fiataljaival is találkozott. Kiss Tamás a 605. sz. iparitanuló intézet diákjaihoz, Kurucz Gyula pedig a Május 1. Ruhagyár munkásaihoz látogatott még el.
A közgazdasági szakközépiskolában Galgóczi Erzsébet SZOT-díjas írónővel találkoztak a tanulók.
04.10. A Petőfi úti Általános Iskolában könyvtáravatásra és Kiss József Lászlóval író—olvasó találkozóra került sor.
04.16. A városi könyvtárban Jobbágy Károllyal rendeztek író-olvasó találkozót.
04.30. A pinceklubban Cseppben a tenger címmel Lukácsi Huba tartott önálló estet.
április 10-én nyílt kiállítás a városi könyvtárban^ Április 20-ig tekinthető meg Jászivány- ban, a művelődési házban a Mai magyar líra című kiállítás.
04.10. Ünnepi irodaImi estet rendeztek a Ságvári Endre megyei Művelődési Központ nagytermében. A Költészet Napja 1972. című műsorban a kecskeméti Forrás című folyóirat szerzői, Buda Ferenc, Hatvani Dániel, Kiss Benedek költőit és Zám Tibor író voltak a vendégek. Bevezetőt mondott Varga Mihály főszerkesztő. Közreműködnek: Békés Rita Jászai-díjas színművész, a Vígszínház tagja, Bókay Mária és Huszár László, a szolnoki Szigligeti Színház művészei.
A szolnoki ünnepnap költővendégei az alföldi táj küldöttei. Ennek a tájnak élményvilága kapcsolja őket egybe. A tiszaderzsi születésű Hatvani Dániel a Jászság és a Kiskunság üzenetével érkezik a költészet tájaira; a Debrecenből induló Buda Ferenc verseiben a „magyar alföld tüzei” lobbannak fel, költeményei a „tanya-Magyarország” kemény életének tiszta és eltökélt vállalásáról vallanak.
Kiss Benedek szavában pedig, akit Petőfi szülőhazája, a Kiskunság adott a költészetnek, Juhász Ferenc szerint „aranyfüttyű szél tekereg.
04.15. A művelődési ház a könyvtárral közösen költészet napja alkalmából Radnóti Miklós emlékünnepséget rendezett. Ezen a megemlékezésen adták át az általános iskolásoknak a „Ki tud többet Leninről?” verseny díjait is.
Fodor András, József Attila-díjas költő volt a vendége, ahol a költészet napja alkalmából rendeztek költő és olvasó találkozót.
04.28. A Városi Csokonai Könyvtárban Kiss Tamás költő találkozott olvasóival és az érdeklődőkkel.
04.24. Irodalmi estet szerveztek a Városi Könyvtárban Fodor András költő részvételével.
04.11. A nőtanács Tisza Antal úti pártházban és a Ságvári művelődési házban is működő egy-egy klbuja a költészet napja alkalmából József Attilára emlékeztek.
04.12. A Ságvári Művelődési Ház klubtermében a költészet napja tiszteletére rendezett ünnepségnek Nemes Nagy Ágnes és Lator László volt e vendége.
Bessenyei György irodalomtörténész, egyetemi docens bevezetőjéből a költészet napjának és magának a költészetnek a jelentőségét méltatta. Beszélt a magyar líra XX. századi nagy megújulásáról, Adynak és József Attilának ebben a lírában elfoglalt helyéről és a mai magyar költészetről, amely a legnemesebb hagyományokra épül. A bevezető után Hegedűs Ágnes, a Szigligeti Színház Jászai-díjas művésznője a két költő műfordításaiból szavalt, többek között Victor Hugo, Bumyin, Lermontov verseiből mondott el néhányat.
Katona Tamás az Európa Kiadó lektora bemutatta Nemes Nagy Ágnest és Lator Lászlót, beszélt költészetükről és a mai magyar lírában elfoglalt helyükről.
A költők felolvasása után ismét Hegedűs Agnes szavalt. A műsor Nemes Nagy Ágnes Lila fecske című kötetéből vett gyermekversekkel fejeződött be.
Fodor András, József Attila-díjas költő volt a vendége, ahol a költészet napja alkalmából rendeztek költő és olvasó találkozót.
A helyi versbarátok köre a költészet napja alkalmából meghívta író—olvasó találkozóra Váci Mihály Kossuth-díjas költőt.
04.28. Jancsó Adrienne önálló esten szerepelt a költészet napja alkalmából a Fegyveres Erők Klubjában. Az irodalmi estet a könyvbarát bizottság rendezte.
04.11. Irodalmi színpadok megyei bemutatójának adott otthont a Ságvári Endre Művelődési Központ.
04.11. Irodalmi összeállítással emlékezett meg a költészet napjáról a művelődési ház irodalmi színpada.
04.11.Grafikusművészek alkotásaiból nyílt kiállítás Ady-lapok címmel a városi könyvtárban. Az emléklapok köréből Stettner Béla és König Róbert fametszetei, Farkas József és Fery Antal portré ex librisei, Vén Zoltán rézkarcai elevenítik fel a legváltozatosabb módon Ady Endre emlékét. Az illusztrációk között különös élményt nyújtanak egy Ady vers több művész által is megfogalmazott képi megjelenítései. A néző például Ágotha Margit és Józsa János a Párizsban járt alz Ősz című, Bangha Ferenc és Józsa János A fekete zongora című versekhez készített illusztrációit hasonlíthatja össze, értelmezheti. A kisgrafikai tárlat kiemelkedő élményeit jelentik még Csohány Kálmán, Rádóczy Gyarmathy Gábor, Tassy Béla rézkarcai és Reich Károly rajzai.
04.13. A költészet napja alkalmából író-olvasó találkozót rendeztek a jászberényi Aprítógépgyárban, a szakszervezeti kulturbizottság szervezésében. A találkozóra Szentmihályi Szabó Péter költőt hívták meg.
04.14. A Déryné Művelődési Központ színháztermében Keres Emil Kossuth-díjas Érdemes-művész vendégszerepelt versekből szerkesztett műsorral.
04.18. A gimnázium tanulóinak és a Déryné Művelődési Központ irodalmi alkotókor tagjainak közreműködésével a költészet napja tiszteletére emlékműsort rendezett a Városi Csokonai Könyvtár.
04.06. A Napfény étteremben a rákóczifalvi művelődési ház irodalmi és zenei klubjának tagjai emlékeztek meg a költészet napjáról.
04.17. Délelőtt a Komarov teremben gyermekek számára rendeznek Kormos István emlékműsort. A műsorban, amelyet Nagy Gáspár, a Móra Kiadó munkatársa szerkesztett, a Szigligeti Színház művészei és Vitay Ildikó gitáros-énekes működtek közre.
Este pedig a „Szép versek ’77” című Bata Imre irodalomtörténész által szerkesztett műsorban a Szép versek című antológiában megjelent lírai alkotásokból hallgathattak az érdeklődők.
04.19. Iluh István költő találkozott a 605. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet kollégiumában a Horizont klub tagjaival.
04.23. A VIT ’78 és a költészet napja jegyében a községi KISZ-bizottság és a könyvtár közös szervezésében KlSZ-korosztáiyú fiatalok szavalóverseny zajlott a művelődési házban.
04.10. A művelődési központ „Üj Tükör” klubja költészet napi ünnepségén Fekete Sándor irodalomtörténész „Perben Petőfiért” címmel tartott előadást.
04.11. A Lehel Klubban Mikes Lilla és Keres Emil színművészek előadói estjével ünneptek. Bevezetőt mondott Simon András felsőfokú tanítóképző intézeti. A népszerű előadók Petőfi, Juhász Gyula, József Attila verseiből szavaltak, illetve Mikes Lilla Váczi Mihály megzenésített verseiből tolmácsolt néhányat.
04.17. A megyei könyvtárban délelőtti programként a gyermekek részére rendeznek költészet napi műsort. Az általános iskolák alsó tagozatos tanulóinak Jancsó Adriáimé mondott verseket.
04.18. A Ságvári Endre megyei művelődési ház nagytermében a megyei könyvtár, a művelődési ház, a szakszervezetek könyvtára és a megyei könyvbarát bizottság rendezésében író-olvasó találkozó vendége volt Nemes Nagy Ágnes, Devecseri Gábor és Sípos Gyula. Az írókat Lengyel Dénes, a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatója mutatta be. Közreműködött Surányi Ibolya, a budapesti Egyetemi Színpad előadóművésze, Bodor Tibor, a Madách Színház művésze és Gabos Gábor zongoraművész.
Az 1966. évi költészet napja alkalmából bibliográfiát adott ki a Verseghy Könyvtár. A sokszorosított füzet ismerteti a Szolnokon ez alkalomból megjelenő írók életét és munkásságát.
04.18. Mensáros László színművész adott önálló estet a Lehel klubban. Műsorában a versek, prózai szemelvények mellé ötletesen felsorakoztatott egykori újság és folyóirat cikkeket is, amelyek aláhúzták a tőkés világ és a fasizmus embertelenségét. Ady, József Attila, Szabó Lőrinc, Radnóti, Apolliner műveinek mélyen átélt szép tolmácsolása maradandó emlékkel gazdagította az est résztvevőit.
04.11. A helyi középiskolákban, szavalóversenyt rendeztek, valamint az általános és középiskolákban Irodalmi szakköri foglalkozás keretében méltatták az emléknap jelentőségét.
04.15. A mai magyar költők müveiből irodalmi fejtörőt állítottak, amelyen a művelődési otthon irodalmi színpada is közreműködött és ez alkalommal nyitották meg a mai költők müveit bemutató kiállítást is.
04.09. A Dózsa György Gimnázium dísztermében író-olvasó találkozón látták vendégül Simonyi Imre költőt. Közreműködött a Teleki Blanka Gimnázium aranyérmes irodalmi színpada.
04.14. Irodalmi estet rendeztek a szolnoki Ságvári művelődési házban. Az irodalmi esten Csanádi Imre József Attila díjas, Rab Zsuzsa József Attila-díjas, Buda Ferenc és Serfőző Simon költők találkoztak olvasóikkal. A mai magyar líra Szolnokon megjelenő képviselőit Sípos Tamás dramaturg, a Magyar Televízió munkatársa mutatta be. Az irodalmi est sikeréhez nagyban hozzájárultak a közreműködő neves színészek, nevezetten Bánki Zsuzsa Jászai-díjas, Gordon Zsuzsa és Tallós Endre.
Az irodalmi esten résztvevő költők a műsor szünetében dedikálták műveiket az olvasóknak.
A költészet napja szolnoki ünnepi irodalmi estjéhez kapcsolódva a Verseghy könyvtárban Mai magyar költők arcképcsarnoka címmel fototárlatot mutatnak be.
04.10. Járási szavalóversenyt rendeztek, amelynek zsűrijébe meghívták Ágh István költőt és Takács Márta előadóművésznőt. A verseny után a vendégek találkoztak a költészet jászberényi barátaival.
04.17. Rendhagyó irodalomórát tartott Ladányi Mihály a Lehel Vezér Gimnáziumban.
Több TIT előadást tartottak a mai magyar líráról és prózáról.
04.16. A Déryné művelődési központ ifjúsági klubjában Csoóri Sándor tartott előadást, „Népköltészet — műköltészet” címmel.
04.19. Megtartották a városi szavalóversenyt.
04.23. Bata Imre tartott előadást a kortárs magyar líráról a helyi művelődési központban.
04.18. A mezőtúri könyvtárban Csoóri Sándor és Maros Júlia találkozott az irodalombarát közönséggel.
04.16. Fodor András a szakmunkásképző intézetbe látogatott, ahol „Szólj költemény” című új könyvéről beszélget a fiatalokkal.
Csoóri Sándor és Marosi Júlia előadóművésznő a MÁV járműjavító vállalat művelődési házában vett részt író—olvasó találkozón.
Tüskés Tibor irodalomtörténész a költői művek elemzéséről tartott előadást pedagógiai könyvtárban irodalom tanárok részére.
04.17. A Ságvári Endre művelődési központban is tartottak rendezvényt a Költészet Napja tiszteletére. Ezen részt vett Fodor András, Takáts Gyula és Csoóri Sándor. Tüskés Tibor irodalomtörténész bevezetője után Sellei Zoltán előadóművész, valamint a szolnoki Híd irodalmi színpad tagjai: Boros Mária és Molnár Zsuzsa adnak elő a költő vendégek verseiből.
04.28. A Kilián Repülőműszaki Főiskolán a Szigligeti Színház művészei József Attila estet tartottak. Az esten fellépett Szombathy Gyula, Czibulás Péter, Bókay Mária és Papp Zoltán.
A „Magyar költészet századai” irodalmi előadássorozat ötödik rendezvényének adott otthont a Ságvári Endre művelődési ház. Irodalomtörténeti bevezetőt dr. Lengyel Dénes irodalomtörténész mondott. Közreműködött Jancsó Adrienne, Horváth Ferenc, Csengeri Adrienne, Kecskés András és Stadler Vilmos.
Soós Zoltán és Bilicsi Mária vesz részt író—olvasó találkozón.
04.17. Az újszászi gimnáziumba látogatott el Ladányi Mihály.
04.10. Író-olvasó találkozót tartottak Varró Dániellel a városi könyvtárban. A költészet napja alkalmából lesz a vendég Varró Dániel költő, műfordító. A fiatal, József Attila-dgas, a Magyar Köztársasági Érdemérem arany keresztjét is birtokló költő munkásságáról, verseiről mesélt az érdeklődőknek.
04.11. A költészet napja tiszteletére a Hamza Gyűjtemény és Jász Galéria idén is meghirdette versillusztrációs pályázatát középiskolások részére. A pályázóknak a tíz éve elhunyt Károlyi Amy költő Örökség című versét kellett megjeleníteniük a képzőművészet eszközeivel. A legjobb alkotásokból kiállítás is nyít a múzeum kistermében.
A költészet napja alkalmából a kenderesi Városi Könyvtár versíró pályázatot hirdetett. Pályázni tetszőleges témájú, eddig nem publikált maximum három saját verssel lehetett.
04.11. Versmondó versenyt szervez óvodásoknak a Varsány Közösségi Ház és Könyvtár. Az elmúlt évek nagy sikerű versenyein olyan szépszámú óvodás is bemutatkozott, hogy részükre, az idén először, önálló szavalóversenyt hirdetett a városi könyvtár. A zsűri tagjai: Sándorné Pusztai Erika tanár, a Suliszínpad vezetője, Weszely Imola logopédus és Balázsné Prohászka Mária gyermekkönyvtáros.
04.11. Költészet napi ünnepi műsort adott a Szolnoki Bartók Béla Kamarakórus a Verseghy Könyvtárban. Beney Zsuzsa, Nagy László, Radnóti Miklós, Szilágyi Domokos és Weöres Sándor verseire komponált kórusműveket adtak elő.