1954

Ünnepi Könyvhét

1954. október 3-10.

1950-es évek második felében az ünnepi könyvhét szervezésében egyre több szerepet kaptak a könyvtárak is. 1954-ben például a megyei napilapban a könyvünnep alkalmából megjelent vezércikket a megyei könyvtár akkori igazgatója, Kisfaludy Sándor írta. A hálózattá szerveződött és megerősödő tanácsi könyvtárak a helyi események bázisintézményeivé váltak. Kiállításokkal, olvasókörökkel és könyvismertetésekkel egészítették ki a könyvvásárokat. A megyei megnyitó ünnepségek házigazdája évről évre egy-egy település könyvtára lett.

ÜNNEPI KÖNYVHÉT - Irta Kisfaludl Sándor, a megyei könyvtár vezetője

Az idén október 3. és 10. között rendezzük az immár hagyományossá vált ünnepi könyvhetet. Nagy seregszemléje ez az új magyar irodalomnak és könyvkiadásnak.
A kulturforradalom eredményeképpen egyre növekszik dolgozóink igénye a könyvek iránt, úgyhogy könyvkiadásunk alig tud eleget termi a mind sürgetőbben elhangzó kívánságoknak. A könyvtárak olvasótábora évről évre nagyobb lesz, többen és többen vásárolják meg a könyveket, hogy ne csupán olvassák azokat, hanem saját könyvtárukat is gyarapítsák velük. Ma már a falusi könyvtáraknak is komoly gondot okoz, hogy kielégíthessék a jó könyvek iránt megnyilvánuló igényt. Dolgozó parasztjaink, akik jórészt csak kalendáriumot olvastak, — vagy nem olvastak — ma
Veres Péter, Szabó Pál, Sarkadi Imre és a többiek írásait olvassák. Ennek a kulturális fejlődésnek eredménye, hogy például a megye könyvtárainak olvasótábora 1950 óta 600-ról majdnem 30 ezerre emelkedett, hogy ma már havonkinti átlag 50.000 kötet fordul meg ennek az olvasótábornak a kezén.
Az új kormányprogram előtt a könyvkiadás terén is követtünk el hibákat. Hogy csak egy-két jellemző mozzanatot említsünk: kevés volt a szépirodalom, de ugyanakkor különböző szervek, szinte ontották a brosúrákat, melyeket senki sem olvasott; a magyar kasszikus írók műveihez lehetetlenség volt hozzájutni, a külföldi irodalom jelentős alkotásait alig láthattuk a könyvesboltok kirakataiban.
Az új kormányprogram a könyvkiadásban is elsősorban a dolgozók jogos igényeinek kielégítését jelenti. Helyes arány alakult ki a szépirodalmi és egyéb művek között, aminek eredményeképpen jóval több regényt, elbeszélést, verset olvashatunk,
mint eddig. Fájó és sokat vitatott kérdés volt mindmáig a példányszám is. Előfordult, hogy hiába jelentek meg jó könyvek, az olvasók nagyrésze már nem tudta megvásárolni, mert szinte a megjelenés napján elkapkodták az utolsó kötetet is. Kétségtelen, hogy az általános könyvéhség vitte rá például a megyei könyvtár néhány olvasóját arra, hogy egy-egy feltétlenül megszerezni óhajtott könyvet -  mondjuk: az „Operák könyvé”-t - „elvesztette“. A megoldást nyilván nem az ellenérték lefizetése, hanem a könyvek példányszámúnak felemelése jelenti. Az idén jelentős mértékben megnövekedett a kiadott művek példényszáma is: a magyar klasszikusok átlagpéldányszáma 1953-hoz képest 100 százalékkal emelkedett, az ifjúsági könyvek pedig 230 százalékkal nagyobb mennyiségben kerülnek forgalomba.
Olyan sorozatokat indítottak kiadóink, melyeket az olvasók már régen vártak, követeltek: gyors ütemben jelennek meg Jókai, Mikszáth, Móricz Zsigmond regényei, az orosz klasszikusak, a világirodalom legkiválóbb alkotásai. Hatalmas sikere van a könyvkiadás egészséges hagyományát felelevenítő Olcsó Könyvtárnak, melyben magyar és külföldi klasszikus műveket, a mai magyar irodalom alkotásait olvashatják az olvasók. A sikert legjobban az bizonyítja, hogy az 50.000-es példányszómban megjelenő kötetek is napok alatt elfogynak.
Az Ünnepi Könyvhéten megjelenő mintegy 50 szépirodalmi és ifjúsági könyv - több, mint 400.000 példányszámban - már tükrözi a könyvkiadásban bekövetkezett jelentős változást. Valószínű, hogy még ez sem tudja teljesen kielégíteni az igényeket, de mindenesetre több, az olvasók által nagyon keresett könyv lesz,
mint eddig. Az olvasók türelmetlenül várják a Jókai-sorozat újabb köteteit, a többi között Móra Ferenc, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes műveit, József Attila összes verseinek bibliofil kiadását. De nem kisebb érdeklődésre tarthatnak számot Szabó Pál, Darvas József, Veres Péter, Tamási Áron mellett Aristophanes, Lope de
Vega, Fielding, Puskin, Erenburg, Fast, Stil és a többiek most megjelenő írásai. A klasszikus ifjúsági irodalmat Verne, Dickens, Molnár Ferenc és mások munkái képviselik.
Az Ünnepi Könyvhét azonban nemcsak könyvkiadást problémákat vet fel és nem elsősorban könyveladást jelent, hanem biztosítani akarja az eddigi eredmények továbbfejlesztését.
Országszerte - és így Szolnok megyében is - irodalmai esteken találkoznak az írók és olvasók. Az íróik műveikről beszélnek, az olvasók elmondják véleményüket. Reméljük, hogy ezekből a találkozásokból még több, a mai életről szóló írás fog születni.
Ahová nem jutnak el az írók magük, ott irodalmi előadásokon és könyvankétokon hívják fel a dolgzók figyelmét a mali magyar irodalom kiemekedő alkotásaira. Az Ünnepi Könyvhéten találkoznak a könyvtárosok és az olvasók is: olvasó megbeszéléseken vitatják meg a könyvtárak munkáját. Az itt elhangzó kritika, a
felvetődő jó ötletek bizonyára hozzá fogják segíteni könyvtárainkat ahhoz, hogy még jobban végezzék fontos kulturális tevékenységüket.
Ezek az alkalmik mind egy célt szolgálnak: elő akarják segíteni az írók és olvasók kapcsolatának megerősödését, jó és szép könyvekre akarják irányítani azoknak a figyelmét is, akik eddig egyáltalán nem, vagy csak keveset és rosszat olvastak. Különösen sok a tennivaló falun. Dogozó parasztjaink közül még mindig nem olvasnak elegen, még mindig ritkaságszámba megy Túrkeve és Karcag példája, ahol a nyár folyamán csoportos olvasást szerveztek a nyári mezőgazdasági munka idején, és - bár egyes helyeken nagy keletje van a mezőgazdasági szakkönyveknek, - aránylag még mindig kevés azoknak a dolgozó parasztoknak a száma, akik tudásukat könyvekből is gyarapítani akarják.
Az Ünnepi Könyvhétnek akkor lesz sikere, ha újabb tömegeket nyerünk meg az olvasásnak és ezzel könyvtáraink olvasótábora a jövőben még nagyobb ütemben fog emelkedni; ha a mezőgazdasági dolgozók megismerkednek a termelés fokozását elősegítő szakkönyvekkel; ha a dolgozók megértik, hogy az irodalom nem csupán az írók, könyvkiadók, népművelési szervek ügye, hanem személyes ügyük is. 

Az írás megjelent a Szolnok Megyei Néplap 1954. október 2-i számában

A megye népkönyvtárai csaknem kivétel nélkül kiállításokat és könyvismertető előadásokat rendeznek az Ünnepi Könyvhéten. A Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat megyei szervezete minden járásban egy-egy mezőgazdasági szakkönyv ismertető előadást rendezett.

Azokban a községekben, ahol Állami Könyvesbolt nem működik, a földművesszövetkezetek rendezték meg az Ünnepi Könyvhetet. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy a kunhegyesi járás földművesszövetkezeti dolgozói tettek legtöbbet a cél érdekétien.
Az abádszalóki töldmflvesszövetkezetnél szépen feldíszített könyvkirakat hívta fel a lakosság figyelmét arra, hogy milyen olvasmányokból válogathatnak. Az első napon 178 könyvet adtak el. Jó munkát végeztek a kunmadarasl szövetkezeti dolgozók is. Közel ezer forint értékű könyvet adtak el. A tiszaburai földművesszövetkezet a DISZ szervezet székháza előtt a legforgalmasabb helyen építette fel a könyvsátrat. A Hazafias Népfront bizottság gyűlésén résztvevő dolgozók is igen sok könyvet vásároltak.
Eredményesen dolgoztak Fegyverneken, ahol több mint ezer könyvet adtak el. Cibakházán, Tiszaföldváron a legnagyobb érdeklődés Jókai, Mikszáth és Illés Béla művel iránt nyilvánult meg.

Kunszentmártonban a tanulóifjúság is sikerrel vette ki részét a terjesztésből. Az anyagi eredményen kívül céljuk az olvasók táborának emelése; írók és olvasók kapcsolatának elősegítése volt. 

Abádszalók

Vihar Béla

Jászberény

Szeberényi Lehel

Karcag

Dobozy Imre tartott előadást irodalmi est keretében.

Kisújszállás

június 2. A helyi Kultúrotthonban rendezték meg a könyvhét megnyitóját, melyen Szabó Pál Kos suth-díjas író mondott beszédet. Az ünnepség előtt a város képviselői — tanácselnök. elnökhelyettes, tsz-elnökök. pedagógusok, dolgozó parasztok stb. — fogadták a Kovács Kálmán igazságügyi miniszterhelyettes, Nánási László, az Elnöki Tanács tagja és Csótó István, a Megyei Tanács elnök- helyettese kíséretében megérkező Szabó Pált, maid a vendégek díszebéden vettek részt az MNDSZ helyi szervezetében. Az ebéd után meglátogatták a Táncsics termelőszövetkezetet, ahol elbeszélgettek a tsz tagjaival és vezetőivel.
Este a Városi Könyvtárban találkozott Szabó Pál az olvasókkal. Érdeklődött a könyvállomány és az olvasótábor száma és összetétele iránt, majd — a jelenlévők kérésére — sok könyvet dedikált. Közvetlenhangú és érdekes előadását nagy figyelemmel hallgatták a kisújszállási dolgozók.
Kifejtette, hogy az irodalom, a műveltség, a könyv, a szellem — hatalom. A megszerzett hatalmat megtartani, csakis ezzel — műveltséggel, szellemi erővel lehet. Éppen ezért olvasni kell mindenkinek és minél többet.
Az irodalmi mondanivaló mellett kitért arra is, hogy a kisújszállási termelőszövetkezetek országos viszonylatban nem tartoznak a legjobbak közé, pedig, ha a város dolgozói, élükön a szövetkezeti tagokkal, csupán egy évig, fegyelmezetten, teljes erejükből dolgoznának, soha nem látott fejlődés következnék be Kisújszállás életében.

Szolnok
október 2. Irodalmi est a Szigligeti Színházban. Vendég: Sarkadi Imre volt. Előadása után a színház művészei szolnoki írók és költők műveiből adtak elő.

A Megyei Könyvtár a mai magyar könyvkiadás bemutatása céljából könyvkiállítást rendezett az olvasótermében, és olvasó-megbeszélést is tartottak.

Szolnokon öt könyvsátrat állította fel a tömegszervezetek. A vasútállomáson a Vasutas Szakszervezet, a városi tanács előtt az MNDSZ városi szervezete, az Uttörőház előtt az úttörők, a városi párt- bizottság előtt a DISZ, a Kossuth Lajos-utcában pedig az Állami Könyvesbolt.

október 5. A Járműjavító kultúrtermében; irodalmi estet rendezett az Állami Könyvterjesztő Vállalat az üzemi kultúrotthon segítségével. Megjelent és felszólalt az esten Gyárfás Miklós, az ismert író és kritikus. Közreműködtek a Szigligeti Színház művészei. 
Az üzemi pártbizottság képviselője nyitotta meg az irodalmi estet, majd rögtön utána Gyárfás Miklós beszélt az írókról és olvasókról, valamint az irodalom feladatairól. Megemlítette, hogy új irodalmunk felnőtt már, önálló; eredményesen küzdenek az írók a sematizmus ellen. Ugyancsak felnőtt olvasóközönségünk is, melynek véleménye jótékonyan befolyásolja Íróinkat. Kérte a résztvevőiket, hogy a most megvásárolt és olvasott művekről írják meg véleményüket a könyvek íróinak. !
Gyárfás Miklós közvetlen hangú felszólalása után megkezdődött a színvonalas, tartalmas műsor, melyben a Szigligeti Színház művészei működtek közre.
Első számiként Szép Zoltán szavalta el Petőfi: „A XIX. század költői" című versét, melyet Kiss Tibor énekszámai követtek. Nagy tetszést keltett Benjámin László „Hajnali karének“ c. versciklusa, — melyet Győri Ilona adott elő. Sok és megérdemelt tapsot kapott Ser- íőző Ilona, aki Musszorgszkij: Gopek-ját énekelte.
Ezután Bőd Teréz egy Vörösmarty és egy Zelk verset adott elő kedvesen, nagy sikerrel. Gyárfás Miklós egyik kötetben még meg nem jelent novellája, „A cseresznyési eset“ következett. Velencei István előadásában nagy tetszést váltott ki, majd Hadházi Sándor szavalt el két verset, az egyiket Juhász Ferenctől, a másikat Simon Istvántól, két fiatal költőnktől.
Feszült figyelem kísérte a következő számot, Karinthy: „Röhög az egész osztály“ című humoros írását, melyet a nagyon tehetséges Fülár István adott elő. Felszabadult, harsogó nevetés töltötte be az egész termet. A résztvevők nagy tapssal jutalmazták Fillár István számát. Befejezésül ismét Serfőző Ilona énekelt — ezúttal egy-egy megzenésített József Attila és Petőfi verset — ismét nagy sikerrel. Ifomoly irodalmi és zenei élményben, kellemes szórakozásiban volt részük az est hallgatóinak.

Tiszaföldvár

A könyvhét alkalmából a helyi gimnáziumban könyvdélutánt rendeztek. Nagy örömet okozott a sorsolás azoknak a szerencséseknek, akik nyertek, Karinthy és Jókai könyvei közül.